AfD-győzelem után patthelyzet jöhet Szász-Anhaltban

Az Alternatíva Németországért fölényesen megnyerte a szász-anhalti tartományi választást, de elmaradt attól az eredménytől, amely lehetővé tenné számára az önálló kormányalakítást. A hétfő hajnalra elkészült előzetes végeredmény szerint az AfD 43,8 százalékot szerzett, több mint kétszer annyit, mint öt évvel korábban, és minden eddigi német tartományi választásánál jobb eredményt ért el. A CDU 17,2 százalékkal története legrosszabb szász-anhalti szereplését produkálta.

A 83 tagú magdeburgi parlamentben az AfD 39 mandátumhoz jutott, így három képviselő hiányzik az abszolút többséghez. A CDU 15 helyet szerzett, az SPD, a Zöldek és a Balpárt egyaránt nyolcat, az újonnan induló Sahra Wagenknecht Szövetség, a BSW pedig ötöt. Az FDP 2,6 százalékkal kiesett. A részvétel 77,8 százalékos volt, ami kiemelkedően magas a tartományban.

Az eredmény egyszerre jelent történelmi áttörést az AfD számára és komoly kormányalakítási problémát. Ulrich Siegmund listavezető a kampányban többször azt mondta, pártja egyedül akar kormányozni, koalíciós kompromisszumok nélkül. Ehhez a mandátumok több mint felére lett volna szüksége. A választók nagy része ugyan az AfD-t támogatta, a párt mégsem rendelkezik a miniszterelnök megválasztásához szükséges saját többséggel.

A többi parlamenti párt közül a CDU, az SPD, a Zöldek és a Balpárt már a választás előtt kizárta az együttműködést az AfD-vel. Ezzel a BSW került különleges helyzetbe. A párt tartományi vezetői jelezték, hogy hajlandók tárgyalni minden parlamenti erővel, köztük az AfD-vel is. Öt képviselőjük matematikailag elegendő lenne ahhoz, hogy Siegmund mögött létrejöjjön a szükséges többség.

Ez azonban politikailag rendkívül kockázatos döntés lenne a BSW számára. Sahra Wagenknecht pártja országosan éppen identitásválsággal küzd, több tartományi szervezetében súlyos konfliktusok alakultak ki. Egy AfD-kormány támogatása véglegesen átrendezhetné a párt helyét a német politikában. A BSW választói között sokan vannak, akik a migráció és az Ukrajna-politika ügyében közel állnak az AfD álláspontjához, gazdasági és szociális kérdésekben azonban jelentős különbségek vannak.

Az AfD vezetése egyértelmű kormányzati felhatalmazásként értelmezi az eredményt. A párt érvelése szerint demokratikusan nehezen indokolható, ha a messze legerősebb politikai erőt valamennyi lehetséges kormányzati konstrukcióból kizárják. Ellenfelei viszont arra hivatkoznak, hogy az AfD szász-anhalti szervezetét a tartományi alkotmányvédelmi hivatal szélsőjobboldaliként tartja számon.

Ha az AfD mégis hatalomra kerülne, a Német Szövetségi Köztársaság történetében először vezetne tartományi kormányt olyan párt, amelyet a hivatalos biztonsági szervek szélsőjobboldalinak minősítettek. Ez országos és európai szinten is jelentős politikai fordulat lenne. A tartományok a felsőházon, a Bundesraton keresztül részt vesznek a szövetségi törvényhozásban, és jelentős hatáskörük van az oktatásban, a rendőrség működésében, a közigazgatásban és a médiapolitikában.

A CDU számára az eredmény súlyos figyelmeztetés. A kereszténydemokraták több mint két évtizeden át vezették Szász-Anhaltot, és a 2021-es választáson még 37 százalék fölötti eredményt értek el. Most ennek kevesebb mint felét szerezték. A vereség Friedrich Merz kancellár helyzetét is gyengítheti, mert az AfD keleti előretörését a szövetségi kormány eddig nem tudta megállítani.

Az AfD támogatottságának növekedése mögött több tényező áll. A tartomány gazdasági teljesítménye és bérei továbbra is alacsonyabbak a nyugati régiókénál, a lakosság az újraegyesítés óta jelentősen csökkent, sok fiatal és képzett munkavállaló költözött el. Az energiaárak, az ipari átalakulás és az infláció erősítette a bizonytalanságot. Az AfD ezeket a problémákat a berlini politikai elit bírálatával, a migráció korlátozásának ígéretével és az Oroszországgal szembeni politika elutasításával kapcsolta össze.

A választás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az AfD támogatása már messze nem kizárólag tiltakozó szavazatokból áll. A párt több korcsoportban és társadalmi rétegben is első helyen végzett. Különösen erős volt a munkások, a vidéki választók és a politikai rendszerrel elégedetlenek körében. Az is figyelemre méltó, hogy a rekordmagas részvétel nem gyengítette, inkább növelte az előnyét.

A CDU előtt most két nehéz út áll. Megpróbálhat olyan többpárti koalíciót létrehozni, amely az AfD nélkül rendelkezik többséggel, ehhez azonban politikailag távoli pártok együttműködésére lenne szükség. A másik lehetőség egy kisebbségi konstrukció, amely bizonyos szavazásoknál külső támogatásra támaszkodik. Mindkét megoldás törékeny lehet, és az AfD könnyen azt állíthatná, hogy a vesztes pártok összefogással tartják távol a hatalomtól a választás győztesét.

Az eredmény az országos pártrendszerre is hatással lesz. Az AfD országosan is magas támogatottságot mér, és a szász-anhalti siker bizonyíthatja hívei számára, hogy a párt tartósan képes negyven százalék fölötti eredményre egy német tartományban. A CDU-ban újra fellángolhat a vita arról, meddig tartható fenn a teljes politikai elszigetelés, miközben a párt hivatalos vezetése egyelőre határozottan ragaszkodik a tűzfalhoz.

Az AfD ellenzi az Ukrajnának nyújtott fegyveres támogatás jelentős részét, szigorú migrációs politikát sürget, és kritikus az Európai Unió hatáskörbővítésével szemben. Egy tartományi kormány önmagában nem változtatná meg Berlin külpolitikáját, az AfD további erősödése azonban országos szinten is növelheti ezeknek a nézeteknek a súlyát.

Az eredmény tehát világos győztest hozott, kormányt azonban még nem. Az AfD elérte történetének legjobb tartományi eredményét, ám egyedül nem tud kormányozni. A következő napok központi szereplője így könnyen a mindössze öt mandátummal rendelkező BSW lehet: döntése meghatározhatja, hogy a választási földcsuszamlásból valódi hatalomváltás lesz-e Magdeburgban.