Donald Trump teljesen szétverte a párizsi űrcsúcsot
Az amerikai elnök nyomására a legfontosabb cégek visszaléptek a rendezvénytől, miközben Brüsszel és Washington között éles ellentét bontakozott ki.
Komoly diplomáciai feszültségek és súlyos távolmaradások kísérik a Párizsban szerdán és csütörtökön megrendezendő első nemzetközi űrcsúcsot, amelyet francia és német kezdeményezésre hívtak össze. A rendezvény eredeti célja az volt, hogy a globális űrpolitika és az űrbéli közlekedés szabályozásának alapjait fektessék le, azonban a kezdeményezés már a kezdés előtt váratlan akadályokba ütközött. Donald Trump amerikai elnök határozott fellépésére a legjelentősebb amerikai magánvállalatok utolsó pillanatban visszamondták a részvételt. A távolmaradó cégek között található az Elon Musk által vezetett SpaceX, a Jeff Bezos tulajdonában lévő Blue Origin, valamint a Stoke Space és a Starcloud is.
Az Élysée-palota hivatalosan igyekezett minimalizálni az amerikai bojkott súlyát, a francia kormányfő, Sébastien Lecornu azonban nyíltan beszélt a kialakult helyzetről. A Maiaspace rakétagyártó vállalat vernoni üzemének alapkőletételén Lecornu kijelentette, hogy az európai űrpolitika felett meglehetősen sötét és sűrű felhők gyülekeznek. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a mostani viták tétje Európa szuverenitása és a független űrbejutási képesség megőrzése. A francia és a német vezetés az űrszektorban tapasztalható lemaradás miatt sürgetőnek tartja az önálló európai kapacitások kiépítését.
A párizsi Grand Palais-ban szervezett kétnapos tanácskozásra 120 ország képviselőit, valamint a szektor meghatározó vállalatait és nemzetközi szervezeteit hívták meg. A diplomáciai delegációk között Kína magas szintű képviselettel jelenik meg a francia fővárosban. Ezzel szemben Oroszország, Észak-Kórea és Irán nem kapott meghívást a nemzetközi fórumra. Washingtonban kezdettől fogva bírálatokkal illették a többoldalú európai kezdeményezést, amely a globális szabályok egységesítésére törekszik.
Az amerikai vezetés álláspontja szerint a francia oldal figyelmen kívül hagyta az Egyesült Államok szempontjait, és a piacot korlátozó intézkedéseket próbál érvényesíteni. A Fehér Ház tisztségviselői előzetesen arra figyelmeztették az amerikai vállalatokat, hogy a párizsi jelenlétük azt a látszatot keltené, mintha támogatnák az európai szabályozási terveket. Ez a határozott jelzés vezetett a cégek visszalépéséhez. Elon Musk esetében a politikai nyomás mellett jogi aggályok is felmerültek, miután a francia igazságszolgáltatás beidézte az X platform működésével kapcsolatos vizsgálatok miatt, és a vállalatnál tartottak attól, hogy a tulajdonost francia földön kihallgatásnak vethetik alá.
A transzatlanti vita hátterében az Európai Unió azon szándéka áll, hogy korlátozza a műholdas frekvenciaspektrumhoz való hozzáférést, előnyben részesítve a kontinens saját szolgáltatóit. Jelenleg a stratégiagilag kiemelt 2 gigahertzes frekvenciasávot két amerikai vállalat, a Viasat és az EchoStar használja. A SpaceX korábban nyilvánosan bírálta a brüsszeli terveket, arra figyelmeztetve, hogy a korlátozások veszélyeztethetik a Starlink szolgáltatás biztosítását Ukrajnában. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az űrcsúcson mutatja be az európai műholdak és űrbéli eszközök védelmét szolgáló akciótervet.
Az European Space Shield néven ismert védelmi kezdeményezés közvetlen válasz a műholdas infrastruktúrát érő hibrid fenyegetésekre és zavaró akciókra. A Balti-tenger térségében megszaporodtak a GPS-jelzavarások, amelyek mind a polgári, mind a katonai légi közlekedésben komoly fennakadásokat okoznak. Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök még a július közepén megtartott brühli német-francia minisztertanácson jelentette be a nemzetközi űrcsúcs összehívását, megjelölve az űrbéli közlekedés koordinációját és a tudományos adategyeztetést mint fő tárgyalási témákat.
A kezdeményezés súlyát azonban rontja, hogy Friedrich Merz német kancellár belpolitikai és költségvetési egyeztetésekre hivatkozva lemondta a személyes részvételt. Németországot Dorothee Bär űrpolitikai miniszter képviseli a fórumon. A német lemondás miatti diplomáciai félreértések elkerülésére Boris Pistorius védelmi miniszter is Párizsba utazott. A két ország közötti közös harci repülőgép-fejlesztési program elakadása után a felek igyekeznek elkerülni azt a benyomást, hogy a védelmi és űrpolitikai együttműködés teljes válságba került.
A csúcs margóján a tervek szerint aláírják a Vortex-S elnevezésű, újrafelhasználható többcélú űrhajó fejlesztéséről szóló megállapodást. A projektet a francia Dassault és a német OHB közösen valósítja meg az Európai Űrügynökség (ESA) számára. Európa az újrafelhasználható hordozórakéták fejlesztési versenyében jelentős lemaradásba került az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, amit Sébastien Lecornu miniszterelnök is nyíltan elismert. A francia kormányfő rámutatott arra, hogy a kontinensnek nincs előnye a nagy riválisokkal szemben, így elengedhetetlen a fejlesztési tempó érdemi felgyorsítása.
Az ukrajnai háború tapasztalatai megmutatták, hogy a műholdas adatgyűjtés és a műholdas kommunikáció döntő szerepet játszik a katonai műveletekben és a célmeghatározásban. Európa védelmi képességei jelenleg nagymértékben az amerikai műholdrendszerektől függenek, a függetlenedési törekvések azonban ellenállást váltanak ki Washingtonban. Párizsban ugyanakkor csalódottságot kelt a német kormány ingadozó álláspontja. Berlin brüsszeli szinten blokkolja azt a javaslatot, amely európai preferencia-klauzulát írna elő az uniós forrásból támogatott űrprogramoknál, elutasítva az általános vásárolj európait elvet.
A német elutasítás mögött a gazdasági ésszerűség áll, mivel Elon Musk vállalata olyan kedvező árakat kínál a műholdpályára állításoknál, amelyekkel a francia Arianespace jelenleg nem tudja felvenni a versenyt. A tét óriási, hiszen az Európai Unió elkövetkező időszakra tervezett űrpolitikai kiadásai elérhetik a 60 milliárd eurót. Az amerikai bojkott és a belső európai nézeteltérések így alapjaiban nehezítik meg az egységes európai űrstratégia megvalósítását.