független hírek, elemzések, publicisztikák
Politika

Alkotmányos rohammal törne élre a francia jobboldal

Radikális népszavazási terveket és a bírósági kontroll meglazítását lebegtette Bruno Retailleau államfőjelölt. Gyökeres rendszerváltást sürgetnek a választások közeledtével.

Szerző: Háttérgyár · 2026. 09. 21. 10:30
Alkotmányos rohammal törne élre a francia jobboldal

Saját birtokán ülve gyászolja az elpusztult tyúkját a francia polgári jobboldal elnökjelöltje. Kék ingben mutatja a fűben maradt tollakat Saint-Malô-du-Bois-ban található ingósságán, felidézve, hogy egy rézszínű Marans-tyúk esett a rókák áldozatául. A jelenetről videó felvétel is készült a közösségi médiában, jelezve, hogy a kampánystáb szerint a választók már jól ismerik a korábbi belügyminiszter politikai nézeteit, ám a mögötte álló embert kevésbé. Támogatói szerint az elnökjelölt az éltanuló tünetegyüttesével küzd, így inkább az emberek értelmére próbál hatni, mintsem az érzelmeikre.

A 65 éves politikus újabban birkákkal, lovakkal és szárnyasokkal mutatkozik a nyugat-franciaországi Vendée megyei farmján. Személyes hangvételű könyvet ír, miközben a programját is igyekeznek átformálni a tanácsadók: a technikai részletek helyett látványosabb és átütőbb elemekkel akarják felrázni a választókat. A polgári konzervatívok jelöltje ugyanis komoly problémával küzd. A mérések szerint támogatottsága hat és kilenc százalék között mozog. Egy olyan politikai család képviselőjétől, amely évtizedekig irányította az országot és több államfőt is adott, ez a mutató meglehetősen gyenge eredménynek számít.

Nemrégiben Párizs egyik tehetős külvárosában, Boulogne-Billancourt-ban adott ízelítőt abból, mit jelent a stratégiaváltás. Szülők előtt beszélt, és kulturális forradalmat hirdetett a francia iskolákban. Azt javasolta, hogy az igazgatók lépjenek fel keményebben, a erőszakos vagy társaikat zaklató diákokat pedig helyezzék különleges intézményekbe. Az évismétlések lehetőségét vissza kell hozni a gyakorlatba, az általános iskola elvégzése után pedig a teljesítmény alapján kell szétválogatni a gyermekeket. Véleménye szerint az a törekvés, hogy minden diákot egyformán kezeljenek, meggátolta a valódi esélyegyenlőség kialakulását.

Ezt követően egy lapinterjúban tovább élesítette a megnyilvánulásait. Kijelentette, hogy alapjaiban alakítaná át az alkotmányt, és népszavazást tenne lehetővé a törvényhozás minden kérdésében, kiemelten a migráció területén. Elképzelései szerint bizonyos feltételek mellett még az Alkotmánytanács döntéseit is felülíratná a néppel vagy a parlamenttel. Egy ilyen mértékű átalakítás komoly jogi akadályokba ütközne, amit a tapasztalt politikus is pontosan tud. Francia alkotmányjogászok azonnal kopernikuszi fordulatra figyelmeztettek, kiemelve, hogy a törvénykezés nem lenne többé védőpajzs a mindenkori politikai többséggel szemben.

Alkotmányos rohammal törne élre a francia jobboldal
Forrás: Fotó: UK Home Office / Wikimedia Commons – CC BY 2.0

A politikus éppen a jogállamiság alapelvét kérdőjelezi meg. A választóknak a központi kérdésekben, például a bevándorlás terén, túl kevés hatalom jut, miközben a bírák kezében túlságosan nagy befolyás összpontosul. Ez meglehetősen radikális program egy olyan embertől, aki korábban kifejezetten visszafogottan lépett fel. A halk szavú politikusok közé tartozik, népvezéri alkata hiányzik, ám saját megközelítését az ésszerű radikalizmus kifejezéssel illeti.

Nézetrendszerének gyökerei a születési helyére vezethetők vissza. A pártvezető Vendée szülöttének tekinti magát, abban a tengerparti vidéken nőtt fel, amely a francia forradalom idején fellázadt a párizsi központosítás ellen. Családja generációk óta ott él, egyik őse a katolikus és királypárti seregben harcolt. A Szenátusban egy ízben megvédte a felkelőket azzal a váddal szemben, hogy a köztársaság ellenségei lettek volna, mondván: a forradalom terrorja ellen emelték fel a szavukat.

Fiatalemberként egy történelmi élményparkban dolgozott Vendée-ben, ahol lovas kaszkadőrként lépett fel. Itt figyelt fel rá a nemzeti konzervatív politikus, Philippe de Villiers, aki előbb a műsorok rendezőjével, majd politikai jobbkezével tette egyenlővé a fiatal tehetséget. Bár újaik később elváltak, társadalompolitikai téren a gyakorló katolikus politikus hű maradt elveihez. Korábban elutasította az azonos nemű párok házasságát és népszavazást követelt a kérdésben, miközben az eutanáziát és a béranyaságot is határozottan ellenezte. keményvonalas hírnevét a belbiztonsági álláspontjával alapozta meg, már fiatal képviselőként arról beszélt, hogy a multikulturális társadalom elkerülhetetlenül konfliktusokhoz vezet.

Később alkalma nyílt arra, hogy nézeteit belügyminiszterként a gyakorlatba is átültesse. A kisebbségi kormányban, amely a jobboldali radikálisok támogatására szorult a parlamentben, neki kellett volna gondoskodnia a szigorúbb bevándorlási politikáról. A bíróságok azonban rendszeresen áthúzták a számításait. A veszélyesnek ítélt külföldiek hosszabb kiutasítási őrizetére vonatkozó tervét például megállította az Alkotmánytanács. A miniszter erre ingerülten reagált, kijelentve, hogy a jogállam nem érinthetetlen és nem szent.

Alkotmányos rohammal törne élre a francia jobboldal
Forrás: Fotó: UK Home Office / Wikimedia Commons – CC BY 2.0

Programját tekintve nagyon közel került riválisához, Marine Le Penhez. A radikális jobboldali elnökjelölt szintén népszavazást követel a bevándorlásról, és a szigorúbb rendteremtés híve. A konzervatív politikus ennek ellenére éles határvonalat húz. A szövetség lehetőségét elutasítja Le Pennel, felróva neki a Vlagyimir Putyin Oroszországával szembeni elnéző magatartást, miközben ígéreteit komolytalannak nevezi. Gazdaságpolitikáját kifejezetten szocialista jellegűnek titulálta.

Míg a radikális jobboldal továbbra is a korai nyugdíjkorhatárt védi és erős állami szerepvállalást sürget, a polgári konzervatív jelölt drasztikusan csökkentené az állami kiadásokat és adókedvezményekkel segítené a vállalkozásokat. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötné, ami azt jelenti, hogy az átlagéletkor növekedésével a nyugdíjba vonulás időpontja is kitolódna. Ez aligha lesz népszerű kampánytéma a lakosság körében, hiszen korábban a sokkal enyhébb nyugdíjreform is elkeseredett ellenállást váltott ki.

A gazdasági liberalizmus terén ráadásul egy másik elnökjelölttől is konkurenciát kap. A korábbi miniszterelnök, Édouard Philippe szintén az állami kiadások lefaragását és a bürokrácia csökkentését hirdeti. A polgári konzervatívok között emiatt többen inkább az ő irányvonalát követnék. A jobb szélről érkező nyomás szintén növekszik, mivel a párt korábbi elnöke, Éric Ciotti már szövetségre lépett a radikálisokkal. A jelölt határozottan elutasítja az ilyen együttműködést, ami jól mutatja a pártjában uralkodó belső megosztottságot. Visszalépésről egyelőre hallani sem akar, a kampányát a következő hónapokban tervezi felpörgetni.