Pénzügyi szakadék szélén az osztrák nagyváros

Alig telt el három hét azóta, hogy Grazban letette az esküt az új városházi vezetés, és a képviselő-testület megerősítette tisztségében Elke Kahr polgármestert. A Kommunista Párt (KPÖ) irányítása alatt álló stájer fővárosban a baloldali erők fölényes győzelmet arattak a helyhatósági választásokon, ahol a voksok közel 36 százalékát szerezték meg. A Zöldekkel alkotott szövetségük kényelmes többséget biztosít számukra a városi parlamentben, így már nincs szükségük a szociáldemokraták külső támogatására sem. Az ünneplés pillanatai azonban rendkívül gyorsan átadták a helyüket a kemény valóságnak, amikor a pénzügyi tárcát vezető kommunista tanácsos, Manfred Eber váratlanul teljes költségvetési zárlatot rendelt el a városházán. A döntés értelmében a városigazgatás azonnali hatállyal felfüggesztette az új támogatási szerződések megkötését, valamint átmenetileg megtiltotta a friss megrendelések leadását is. A belső utasítás szerint kizárólag a törvényi kötelezettségek ellátásához és az alapszolgáltatások fenntartásához feltétlenül szükséges kiadásokat engedélyezik a szigorú egyedi elbírálást követően.

A városházi politikusok igyekeznek visszautasítani azokat a vádakat, amelyek szerint Stájerország székhelye csődbe jutott volna. A KPÖ álláspontja alapján csupán átmeneti likviditási hiányról van szó, amelyet elsősorban a tartományi fogyatékosságügyi törvény végrehajtásából adódó, váratlanul felmerült harminckétmillió eurós többletköltség okozott. A városi vezetés azzal érvel, hogy a tartományi adminisztráció a felmerülő kiadások hatvan százalékát utólag megtéríti, ám ezek a források csak a következő esztendőben érkeznek meg a kasszába, ezért volt elkerülhetetlen a gyors intézkedés a fizetőképesség megőrzése érdekében. Az ellenfelek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a szociális hivatal már a nyár folyamán jelezte a növekvő pénzigényt, a szolgáltatók felé felhalmozott kifizetetlen számlák összege pedig eléri a húszmillió eurót, vagyis a problémák sokkal korábban ismertek voltak. A koalíciós partner Zöldek sem rejtették véka alá elégedetlenségüket, amiért az elrendelt kifizetési tilalomról csak a sajtóból értesültek.

Ausztria más területein a kommunisták évtizedek óta elhanyagolható politikai erőt képviselnek, ám Stájerországban és különösen Grazban sajátos modellt építettek ki. Elke Kahr elődje, Ernest Kaltenegger a bérlők védelmezőjeként pozicionálta át a pártot, és bevezette azt a szigorú belső szabályt, miszerint a választott tisztségviselők fizetésük jelentős részét rászorulók megsegítésére fordítják. A polgármesteri tisztséget betöltő Kahr jelenleg is mindössze 2300 eurót tart meg a havi illetményéből, a fennmaradó összeget pedig jótékony célokra ajánlja fel, ami az elmúlt két évtizedben összességében meghaladta az 1,3 millió eurót. Ez a közvetlen szociális jelenlét hatalmas személyes népszerűséget biztosít számára a lakosság körében, ám a kritikusok szerint a közpénzek kezelésében már messze nem mutatkozik hasonló megfontoltság.

A városvezetés az elmúlt esztendőkben több új szociális juttatást vezetett be, miközben a költségvetés egyensúlya már korábban is súlyosan felborult. Az ellenzéki polgári erők, a néppártiak és a liberálisok rendszeresen azzal vádolják a kommunistákat, hogy felelőtlenül, hitelből fedezik a jóléti intézkedéseket. A település adósságállománya elérte a kétmilliárd eurót, amivel lakosságarányosan az ország legeladósodottabb tartományi székhelyévé vált. A felhalmozott adósságért ugyanakkor nem lehet kizárólag a jelenlegi városvezetést felelőssé tenni. A hivatalos adatok szerint a kötelezettségek jelentős része 2017 és 2021 között halmozódott fel, amikor a konzervatív néppárt a jobboldali szabadságpárttal koalícióban irányította a várost. Abban az időszakban az adósság mértéke háromszorosára, 521 millió euróról 1,6 milliárd euróra emelkedett a nagyszabású fejlesztések és az elmaradt szerkezeti reformok miatt.

A közigazgatási kutatóintézetek elemzései rámutatnak, hogy az osztrák települések strukturális válsággal néznek szembe az egész országban. A helyi önkormányzatoknak egyre több feladatot kell átvállalniuk az óvodai ellátás bővítésétől kezdve a szociális szolgáltatások biztosításáig. A személyi jellegű ráfordítások és a szociális transzferek költségei az utóbbi években meredeken emelkedtek, amit a magas infláció tovább súlyosbított. Ezzel párhuzamosan a bevételek elmaradnak a várttól a gyenge gazdasági konjunktúra és a központi adóreformok negatív hatásai miatt. Szakértők szerint emiatt a jövőben számos más osztrák községben is hasonló zárlatok elrendelésére lehet számítani.

A pénzügyekért felelős városi tanácsos megerősítette, hogy az előző ciklusban már sikerült hatvanmillió eurós megtakarítást elérni, ám ez az összeg távolról sem bizonyult elegendőnek a stabilitás helyreállításához. A városházának a következő két évben további hatvanötmillió eurós költségcsökkentést kell végrehajtania, miközben az éves beruházási keretet a felére, százötvenmillió euróra korlátozzák. A kommunista vezetés ígérete szerint nem alkalmaznak fűnyíró elvű megszorításokat, és a szociális alapellátásokat mindenáron megvédik. A politikai ellenfelek ugyanakkor az átláthatóság hiányát kérik számon, és azzal vádolják a koalíciót, hogy a választási kampányban elhallgatta a pénzügyi helyzet valódi súlyosságát. A kialakult helyzet miatti feszültség tovább növekszik a városházán, miközben a helyi egyesületek, a sportklubok és a kulturális szervezetek a támogatások befagyasztása miatt bizonytalan helyzetbe kerültek.