A húszik újra lángba borítják a szaúdi olajfrontot

A jemeni húszik újabb drón- és rakétatámadásokat hajtottak végre szaúd-arábiai célpontok ellen, köztük energetikai létesítményekkel szemben is, miközben Rijád katonai válaszcsapásokkal próbálja visszaszorítani a milícia támadóképességét. A szerda hajnali fejlemények azt jelzik, hogy a hosszú jemeni konfliktus ismét közvetlenül fenyegeti Szaúd-Arábia biztonságát, ráadásul most egy sokkal szélesebb amerikai–iráni háború részeként.

Műholdfelvételeken sűrű füst látszott több délnyugat-szaúd-arábiai olajlétesítmény térségében. A húszik azt állítják, hogy támadásaik válaszok a szaúdi hadműveletekre Jemenben. A milícia különösen egy al-Hazm városában található börtönt ért csapást emelt ki, amelyben állítása szerint fogvatartottak, valamint látogató nők és gyermekek is meghaltak. Rijád vitatja a húszik eseményleírását, és saját műveleteit a jemeni kormány támogatásával indokolja.

A mostani összecsapások egy évtizedes konfliktus új fejezetét jelentik. A húszik 2014-ben foglalták el Szanaát, majd az ország jelentős részét ellenőrzésük alá vonták. Szaúd-Arábia 2015-ben arab koalíció élén avatkozott be a nemzetközileg elismert jemeni kormány oldalán. Az ezt követő háború súlyos humanitárius válságot idézett elő, miközben egyik fél sem tudott döntő katonai győzelmet aratni.

Az elmúlt években a közvetlen szaúdi–húszi harcok intenzitása csökkent. Rijád tárgyalásokkal próbált kilépni a konfliktusból, és Iránnal is rendezte diplomáciai kapcsolatait. A húszik azonban közben regionális szereplővé váltak: rakétákkal és drónokkal hajókat támadtak a Vörös-tengeren, Izrael ellen is indítottak fegyvereket, és egyre szorosabban illeszkedtek az iráni szövetségi rendszerbe.

A februárban kezdődött amerikai–iráni háború ezt az egyensúlyt felborította. Teherán számára a húszik olyan partnerként működnek, amely földrajzilag távol az iráni területektől is képes nyomást gyakorolni az Egyesült Államok szövetségeseire. Szaúd-Arábia különösen érzékeny célpont, mert a világ egyik legnagyobb olajexportőre, és energetikai infrastruktúrája közvetlen hatással van a globális árakra.

A húszik már korábban bizonyították, hogy viszonylag olcsó drónokkal és rakétákkal komoly gazdasági károkat tudnak okozni. A 2019-es abkaiki és huraiszi támadás átmenetileg a szaúdi olajtermelés jelentős részét kiesésre kényszerítette. Azóta Rijád sokat költött légvédelemre és kritikus infrastruktúrájának védelmére, de a nagy terület és a sok lehetséges célpont miatt teljes védelem továbbra sem létezik.

A mostani támadások időzítése különösen veszélyes. Az olaj ára már az amerikai és iráni tankerháború miatt száz dollár közelében jár. Ha a szaúdi termelésben vagy exportban tartós kiesés keletkezne, a piac egyszerre szembesülne a Hormuzi-szoros körüli bizonytalansággal és a világ legnagyobb szabad termelőkapacitásával rendelkező ország infrastruktúrájának sérülékenységével.

Rijád ezért nehéz stratégiai helyzetben van. Katonai válasz nélkül a húszik azt a benyomást kelthetik, hogy következmények nélkül támadhatják a királyságot. Egy széles körű szaúdi légi hadjárat viszont ismét mélyen bevonhatná az országot a jemeni háborúba, amelyből az elmúlt években éppen ki akart hátrálni. Minden civil áldozat újabb politikai és humanitárius terhet jelentene.

A jemeni kormányerők közben megpróbálják kihasználni a húszikra nehezedő külső nyomást. A Szaúd-Arábia által támogatott alakulatok több fronton aktívabbá váltak, de a húszik továbbra is ellenőrzik az ország legsűrűbben lakott északi részének jelentős hányadát. Szanaá, Hodeida és több fontos közlekedési útvonal is a kezükön van.

Irán szerepe továbbra is kulcsfontosságú. Teherán politikai, technológiai és katonai támogatást nyújtott a húsziknak, bár a milícia saját helyi politikai és vallási gyökerekkel rendelkezik, ezért nem tekinthető egyszerű iráni irányítás alatt álló erőnek. A rakéta- és dróntechnológia fejlődésében ugyanakkor egyértelmű az iráni segítség jelentősége.

Az Egyesült Államok számára a húszik új szaúdi hadjárata tovább bonyolítja a közel-keleti stratégiát. Washington egyszerre támad iráni célpontokat, védi saját bázisait és hadihajóit, támogatja Izraelt, valamint igyekszik megakadályozni, hogy Szaúd-Arábia és más öbölbeli partnerek energetikai infrastruktúrája tartósan sérüljön. Minden új front növeli a szükséges légvédelmi és támadóeszközök mennyiségét.

A Vörös-tenger hajózása is újra veszélybe kerülhet. A húszik korábbi támadásai miatt a világ legnagyobb konténerszállító társaságai hónapokon át Afrika megkerülésével közlekedtek, ami jelentősen növelte a szállítási időt és költségeket. Ha a milícia ismét nagyobb tengeri kampányt indít, az európai kereskedelem gyorsan megérezheti a hatását.

A konfliktus humanitárius oldala közben háttérbe szorul a geopolitikai hírek mögött. Jemen lakosságának jelentős része továbbra is nemzetközi segélyre szorul, az egészségügyi rendszer gyenge, az élelmiszerellátás pedig érzékeny a kikötők és utak működésére. Egy újabb széles szaúdi–húszi háború gyorsan ronthatná a helyzetet.

Magyarország számára a közvetlen biztonsági kockázat csekély, a gazdasági következmények viszont jelentősek lehetnek. A szaúdi olajtermelés vagy a Vörös-tengeri szállítás zavara az európai energia- és fuvarozási költségeket emeli. A magasabb olajár a magyar üzemanyagárakban, az inflációban és az ipari termelés költségeiben is megjelenhet.

A mostani támadások arra utalnak, hogy a jemeni háború korábbi, részleges befagyása véget érhet. A húszik regionális stratégiája összekapcsolódott az Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktussal, Szaúd-Arábia pedig ismét közvetlen célponttá vált. Ha Rijád nagyobb katonai választ ad, a Közel-Kelet egyik legrégebbi aktív háborúja újra teljes erővel fellángolhat.