A húszik már a Vörös-tenger kapuját szorongatják

Két, egymással összefüggő katonai fejlemény szorította még szűkebbre a Közel-Kelet energiaszállítási útvonalait szombat hajnalra. Szaúd-Arábia biztonsági okokból leállította a Kelet–Nyugat olajvezetéket, miután dróntámadás érte a rendszert, a jemeni húszik pedig elfoglalták Perim stratégiai szigetét a Bab el-Mandeb-szorosnál. A két esemény azért különösen veszélyes, mert a vezeték éppen a Hormuzi-szoros zavarait hivatott részben megkerülni, Perim pedig a Vörös-tenger déli kapujának ellenőrzésében kulcsfontosságú.

A szaúdi vezeték mintegy 1200 kilométeren szeli át az Arab-félszigetet. A keleti olajmezőkről a Vörös-tenger partjára szállít nyersolajat, így Rijád akkor is képes exportálni, ha a Hormuzi-szorosban akadozik a tankerforgalom. Az elmúlt hónapokban napi négymillió–ötmillió hordó haladt rajta, ami a globális olajkínálat négy-öt százalékának felel meg. A rendszer ideiglenes kiesése ezért önmagában is komoly piaci kockázat.

A támadás Szaúd-Arábia rijádi és medinai térségében érte a vezetéket. Szaúdi és iraki közlések szerint a drónok Irak felől érkeztek, ahol Iránhoz kötődő síita milíciák rendelkeznek jelentős befolyással. Bagdad elbocsátott egy katonai parancsnokot, és vizsgálatot indított. Irak lezárta az Iránnal közös határ egyik fontos átkelőjét is, miközben a biztonsági erők a támadás szervezőit keresik.

Rijád egyelőre nem indított megtorló csapást. A szaúdi külügyminisztérium közölte, hogy az iraki miniszterelnök kérésére visszafogottságot tanúsít, ugyanakkor fenntartja a jogot érdekei megvédésére. Ez a megfogalmazás jelzi, mennyire kényes a helyzet: Szaúd-Arábia el akarja kerülni a közvetlen regionális háború további kiszélesedését, de nem hagyhatja válasz nélkül, ha létfontosságú energia-infrastruktúráját rendszeresen támadás éri.

Ezzel egy időben a húszik gyors előrenyomulást hajtottak végre Jemen Vörös-tenger menti partvidékén. Kormányzati források szerint pénteken megszerezték Perim szigetét, amely a Bab el-Mandeb közepén fekszik. A keskeny tengerszoros köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal, ezért a Szuezi-csatorna felé tartó hajózás egyik nélkülözhetetlen pontja.

Perim birtoklása önmagában nem jelenti azt, hogy a húszik lezárták a szorost, de jelentősen javítja katonai pozíciójukat. A szigetről megfigyelhető a hajóforgalom, és a térségben telepített rakéták, drónok vagy kisebb haditengerészeti eszközök fenyegethetik az áthaladó hajókat. A húszik már korábban is bizonyították, hogy képesek kereskedelmi hajók elleni támadásokra.

A mostani előretörés mögött iráni támogatást feltételeznek. Teherán szövetségesének nevezi a húszikat, de tagadja, hogy közvetlen katonai irányítást gyakorolna fölöttük. Nyugati és regionális hírszerzési értékelések szerint azonban Irán fegyverekkel, technológiával, kiképzéssel és tanácsadással hosszú ideje segíti a mozgalmat. A jelenlegi amerikai–iráni háborúban a húszik szerepe új jelentőséget kapott.

A Vörös-tenger és a Hormuzi-szoros egyszerre vált bizonytalanná. Hormuzon a Perzsa-öböl olaj- és LNG-exportjának jelentős része halad át, Bab el-Mandeb pedig a Szuezi-csatorna felé vezető út kapuja. Ha mindkét ponton tartós katonai fenyegetés alakul ki, a világ energiakereskedelme egyszerre két stratégiai szűkületnél kerül nyomás alá.

Ez magyarázza, hogy az olaj ára ismét száz dollár fölé emelkedett. A piac nem pusztán az aktuálisan kieső mennyiséget árazza, hanem azt a kockázatot is, hogy a hajótársaságok és biztosítók hosszabb időre elkerülik a veszélyes térségeket. A kerülő út Afrika déli csúcsa körül hetekkel hosszabbíthatja meg az Európa és Ázsia közötti szállítást, több üzemanyagot igényel és leköti a tankerflotta kapacitását.

Szaúd-Arábia helyzete különösen nehéz. A királyság az elmúlt években igyekezett lezárni a jemeni háború aktív szakaszát és közvetlen egyezségre jutni a húszikkal. Rijád gazdasági modernizációs programja stabil regionális környezetet igényel, ezért Mohammed bin Szalmán trónörökös kerülte az újabb nagyszabású katonai beavatkozást. A húszik mostani előrenyomulása azonban közvetlenül fenyegeti a szaúdi biztonsági és gazdasági érdekeket.

A trónörökös amerikai segítséget kért. Értesülések szerint legalább kétszer beszélt Donald Trumppal, és közvetlen katonai támogatást szeretett volna a húszik ellen. Washington egyelőre nem vállalt újabb csapásokat, de hírszerzési és célfelderítési segítséget ajánlott. Az amerikai óvatosság mögött az állhat, hogy a Fehér Ház nem akar még egy hadműveleti frontot nyitni az Iránnal vívott konfliktus mellett.

A jemeni kormányerők ellentámadásra készülnek. Céljuk a húszik által elfoglalt partvidék, Perim, valamint más stratégiai pontok visszaszerzése. A feladat azonban nehéz: a húszik évekig ellenálltak a szaúdi vezetésű koalíció légicsapásainak, és hegyvidéki hadviselésben, rakéta- és drónműveletekben komoly tapasztalatot szereztek.

A Bab el-Mandeb ellenőrzése geopolitikai szempontból Irán számára is értékes lehet. Ha Teherán szövetségese tartósan képes fenyegetni a szorost, az ellensúlyozhatja az amerikai nyomást a Hormuzi-szorosban. Így Irán közvetlen területétől távol is befolyásolhatja a globális kereskedelmet és az energiaárakat.

Európa különösen érzékeny a Vörös-tenger biztonságára. A Szuezi-csatorna az ázsiai import egyik fő útvonala, és a korábbi húszi támadások már megmutatták, hogy a hajók átirányítása gyorsan növeli a szállítási költségeket. Az energiaárak emelkedése mellett konténeres áruk, alkatrészek és ipari nyersanyagok is később és drágábban érkezhetnek.

A szombat hajnali helyzet ezért veszélyesebb, mint egy újabb elszigetelt dróntámadás. A szaúdi kerülő vezeték kiesése és Perim elfoglalása ugyanannak a regionális konfliktusnak két pontját köti össze. Az egyik a szárazföldi energia-infrastruktúrát, a másik a tengeri szállítás kapuját fenyegeti. Ha a húszik megtartják a szigetet, és a vezeték elleni támadások folytatódnak, a Közel-Kelet energiaválsága új, tartósabb szakaszba léphet.