Rekordalacsony népszerűség, megalomán építkezések
Elszabaduló infláció, a megélhetési költségek drasztikus növekedése és a félidős választási vereségtől való félelem közepette egyre vadabb ígéretekkel és öncélú szimbólumokkal küzd a választók kegyeiért a washingtoni vezetés.
Jó két hete példátlan politikai kezdeményezés látott napvilágot Washingtonban: Donald Trump ötezer dolláros úgynevezett „Trump-osztalékot” ígért minden felnőtt amerikai állampolgárnak arra az esetre, ha a Republikánus Párt győzelmet arat a november elején esedékes félidős törvényhozási választásokon. Az állampolgárok közvetlen anyagi javakkal történő megnyerésének kísérlete a legfrissebb felmérések szerint egyre nehezebb helyzetben lévő elnöki stáb kétségbeesését jelzi. Az elnök lakossági támogatottsága a mérések szerint történelmi mélypontra zuhant, jelenleg a választók alig egyharmada támogatja a Fehér Ház intézkedéseit, míg a lakosság közel kétharmada határozottan elutasítja a kormányzati teljesítményt. A CNN és az Associated Press felmérései egyaránt 66 százalékos elutasítottságot mutatnak, míg az American Research Group méréseiben a tetszési index 30 százalékig süllyedt. Az adatok arra utalnak, hogy a 2024-es választási győzelmet megelőző választói elvárások és a gazdasági valóság között mély szakadék keletkezett. Az ingadozó független szavazók körében a támogatottság a húsz százalékos tartományba esett vissza, ami a korábbi ciklusok legnépszerűtlenebb elnöki időszakait, például a 2008-as gazdasági válság idejét idézi.
Ahogy a szövetségi politikával kapcsolatos társadalmi elégedettség csökken, az elnöki adminisztráció tevékenységében egyre nagyobb teret nyer a személyi kultusz építése és az állami, földrajzi, valamint kulturális intézmények átnevezése. A „Trump-osztalék” néven futó lakossági kifizetés csak a legújabb eleme annak a sorozatnak, amelynek keretében az államfő igyekszik saját nevét rányomni az ország infrastrukturális és történeti szimbólumaira. A Mexikói-öböl átnevezése Amerikai-öbölre már korábban megtörtént, jelenleg pedig az öt Nagy-tó egyikét, az Ontario-tavat szándékozik „Amerika-tóra” keresztelni, miközben New Mexico tagállam nevét „Új-Amerikára” változtatná. Az elnök a nyilvános felszólalásaiban azt sem rejtette véka alá, hogy a kontinens két oldalán fekvő Csendes- és Atlanti-óceán elnevezése is zavarja, ezért az óceánok nevének megváltoztatása is felmerült a környezetében.
A szimbolikus intézkedések sora az aranyozott, saját képmással ellátott egydolláros pénzérmék szeptemberi kibocsátásával folytatódott. A Palm Beach-i nemzetközi repülőtér a Mar-a-Lago-i elnöki birtok közelében mostantól a Donald J. Trump International Airport nevet viseli, a hozzá vezető autóutat Donald J. Trump Boulevard-ra keresztelték, a fővárosban tervezett új amerikaifutball-stadion pedig a Donald J. Trump Stadium nevet kapja. A látványos imázsépítés mögött ugyanakkor a gazdasági mutatók folyamatos romlása figyelhető meg. Az állandósult infláció és a növekvő megélhetési költségek ellenére az elnöki kommunikáció aranykorról beszél, miközben az Irán ellen indított katonai akciók hatására a kőolaj hordónkénti ára a februári szintről mintegy ötven százalékkal emelkedve átlépte a 100 dolláros lélektani határt. Ez a növekedés az üzemanyagárakon keresztül az egész gazdaságban tovább fűti az áremelkedést.
A tízéves amerikai államkötvények hozama megközelítette az 5 százalékos szintet, amelyre a 2007-es pénzügyi válság óta nem volt példa. Ez a folyamat drasztikusan megdrágítja a 40 billió dollárra duzzadt amerikai államadósság finanszírozását, amelyet a szövetségi költségvetés már kizárólag újabb hitelekből képes fedezni. A jelzáloghitel-kamatok emelkedése miatt az ingatlanpiac gyakorlatilag befagyott, az átlagos lakossági vásárlók számára a saját otthon megszerzése elérhetetlenné vált. Ebben a pénzügyi helyzetben az ötezer dolláros lakossági osztalék megvalósítása több mint ezermilliárd dolláros pluszköltséget jelentene, ami felgyorsítaná az államháztartás egyensúlyának felborulását.
A külpolitikai és békeépítési ígéretek megvalósítása terén sem láthatók a várt eredmények. A közel-keleti fegyveres konfliktusok nem csillapodtak, és az ukrajnai háború lezárását célzó közvetítői kísérletek sem hoztak áttörést. A Nobel-békedíj megszerzésének elmaradását kompenzálva a washingtoni székhelyű U.S. Institute of Peace állami kutatóintézetet az elnöki adminisztráció még 2025 nyarán Donald J. Trump Institute of Peace névre keresztelte át. Az átnevezési hullám azonban nem mindenhol zajlik zökkenőmentesen: a washingtoni John F. Kennedy Center for the Performing Arts nevének módosítása – amely a Donald J. Trump és John F. Kennedy Emlékközpont nevet kapta volna – éles társadalmi és politikai ellenállást váltott ki. Az ügy a bíróságok elé került, a konfliktus közepette pedig az elnöki adminisztráció átmenetileg bezáratta a rangos kulturális intézményt.
A hadiipar területén egy új, nukleáris meghajtású és lézerfegyverekkel felszerelt, „Trump-osztályú” hadihajó-flotta megépítését jelentették be. Ennek becsült egységára eléri a 24 milliárd dollárt, amit a katonai szakértők és a költségvetési elemzők teljes mértékben megalapozatlannak tartanak. Az elnök a Truth Social platformon közreadott bejegyzéseiben a történelem legkiemelkedőbb államfőjeként hivatkozik magára, Abraham Lincoln és George Washington fölé helyezve saját teljesítményét. Ennek jegyében a kongresszusi republikánusok javaslatot nyújtottak be annak vizsgálatára, miként helyezhető el az elnök arcmása a South Dakota-i Mount Rushmore nemzeti emlékhelyen. A geológiai szakvélemények szerint ugyanakkor a meglévő sziklafal szerkezete túl törékeny ahhoz, hogy újabb monumentális domborművet vészenek bele.
A személyes márkanév értékesítése a családi üzleti vállalkozásokban is központi szerepet játszik. A korábbi ingatlanpiaci csődöket követően az elnök fiai jelenleg is aktívan értékesítik a márkanevet, legutóbb a Öböl-államokban kötöttek milliárdos nagyságrendű luxusresort-szerződéseket. A kereskedelmi kínálatban a Trump-márkás illatgyertyáktól kezdve a klumpaszerű edzőcipőkön át a digitális mémcoinokig terjed a választék. A szövetségi bevándorlási rendszerben bevezették a „Trump Gold Card” vízumkategóriát, amely egymillió dolláros befizetés ellenében kínál amerikai letelepedési engedélyt a tehetős külföldiek számára, jóllehet a hivatalos nyilvántartások szerint eddig mindössze egyetlen igénylő fizette be ezt az összeget.
A szövetségi főváros építészeti arculatának átalakítása a kongresszusi jóváhagyások és a bírósági tiltások figyelmen kívül hagyásával zajlik. A Fehér Ház keleti szárnyát elnöki utasításra lebontották, hogy a helyén egy, a főépületnél is nagyobb rendezvénytermet építsenek fel, aminek következtében a Jackie Kennedy által tervezett történelmi Rózsakert teljesen megsemmisült. Az építkezéseket a szakmai előkészítés hiánya jellemzi: a bálterem végleges kivitelezési tervei továbbra sem állnak rendelkezésre, míg a National Mall központi tükörmedencéjének elhamarkodott felújítása súlyos algásodási problémákhoz és elszabaduló költségekhez vezetett. Ezzel párhuzamosan az arlingtoni nemzeti katonai temető szomszédságában egy több mint hetven méter magas, a köznyelvben már csak „Arc de Trump” néven emlegetett diadalív építése kezdődött meg, amelynek pontos megemlékezési célja és indoklása a hivatalos dokumentumokban továbbra sem tisztázott.