GRU-ügynökig vezet a lipcsei dróntámadás nyoma

A lipcsei repülőtér elleni augusztusi merényletkísérlet ügye új szakaszba jutott: német biztonsági szervek két feltételezett elkövetőt azonosítottak, és a nyomozás egyik szála közvetlenül az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz vezet. A titkos nyomozati iratok szerint a támadás logisztikai előkészítéséért felelős orosz férfit a német hatóságok a GRU környezetéhez sorolják. A nyomozás több egymást erősítő adata arra utal, hogy a művelet irányítói az orosz katonai hírszerzéshez köthetők.

A két fő gyanúsított közül az egyik belarusz állampolgár, a másik orosz. A nyilvánosságra került iratok csak nevük rövidített alakját közlik. A feltételezett orosz logisztikus Törökországon keresztül érkezett a Berlin-Brandenburg repülőtérre, majd később ugyanonnan Szerbia felé hagyta el Németországot. Különösen kellemetlen részlet a német szolgálatok számára, hogy hírszerzési kapcsolata a belépésekor már ismert volt, mégsem helyezték megfigyelés alá. A férfi azóta ismét Oroszországban tartózkodik.

Az augusztus 4-i akció veszélyessége azóta vált igazán világossá, hogy a nyomozók rekonstruálták a történteket. Leipzig/Halle repülőterén egy robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak egy ukrán Antonov teherszállító közelében. A Szövetségi Ügyészség súlyos, Németország közlekedési és logisztikai infrastruktúrája ellen irányuló támadás kísérleteként kezeli az ügyet. A korábbi nyomozati adatok Semtex és PETN használatára utaltak, a nyomozati iratok alapján pedig összesen körülbelül 1,8 kilogramm Semtexet készítettek elő a művelethez.

A célpont megválasztása különösen érzékennyé teszi az esetet. Leipzig/Halle Európa egyik legfontosabb teherszállítási csomópontja, és az Ukrajnába irányuló katonai, humanitárius és logisztikai forgalomban is szerepet játszik. A megtámadott Antonov mintegy 25 ezer liter kerozinnal volt feltöltve. A drón végül nem robbant fel, mert a gyújtószerkezet egyik eleme leszakadt. A nyomozók értékelése szerint sikeres detonáció esetén nagy kiterjedésű tűz és súlyos pusztítás következhetett volna be a repülőtér területén. Friedrich Merz kancellár szeptember 9-én a Bundestagban úgy fogalmazott, hogy nagy anyagi kár és emberéletek elvesztése pusztán szerencsével maradt el.

A nyomozás szerint három drónt készítettek elő, amelyek közül kettő már az indítás után megsemmisült, egy pedig eljutott a célterületre. Az ügyben talált nyomokból azonban ennél jóval nagyobb műveleti háló rajzolódik ki. A rendőrök a repülőtér környékén egy antennaberendezést találtak, amely feltehetően a drón irányítását vagy a vezérlőjel erősítését szolgálta. A szerkezetnél kesztyűmaradványokra és DNS-nyomokra bukkantak. Ezek egy része korábbi finnországi és litvániai rendőrségi adatbázisokban már szerepelt.

A belarusz gyanúsítottat a finn hatóságok közönséges bűncselekmények, köztük lopás miatt ismerték. Ennél fontosabb, hogy lengyel nyomozók kapcsolatba hozzák egy 2024-es łódźi barkácsáruház-tűzzel is, amelyet Lengyelországban szabotázsakcióként vizsgálnak. Ha ez a kapcsolat bírósági bizonyítást is nyer, a lipcsei ügy egy szélesebb európai műveletsor részeként értelmezhető: olyan végrehajtók mozognak országok között, akik viszonylag alacsony profilú bűnözői háttérrel rendelkeznek, miközben a megbízás, az eszközök és a célpontok állami irányításra utalhatnak.

A robbanóanyag útja is ebbe a képbe illeszkedik. A Semtex Bulgárián és Szerbián keresztül kerülhetett Németországba, teherautók rejtett üregeiben. A szállítmány egy részét földbe ásott depókban tárolhatták a repülőtér környékén. A rendőrség egy bérelt autó helyadatai alapján több lehetséges rejtekhelyet azonosított. Ezek a részletek arra utalnak, hogy az akció előkészítése jóval korábban kezdődött, mint ahogy a drónok megjelentek a kifutópálya közelében.

A német kormány már a gyanúsítottak mostani részletesebb azonosítása előtt politikai következtetésre jutott. Alexander Dobrindt belügyminiszter és Johann Wadephul külügyminiszter szeptember 1-jén közölte, hogy a rendőrségi nyomok, a támadás módszere és a hírszerzési információk együttesen Oroszország felelősségét támasztják alá. Berlin válaszul bezáratta Oroszország bonni főkonzulátusát, és intézkedett egy berlini orosz kulturális intézmény ügyében is. Moszkva tagadta a részvételt, majd válaszként bezáratta Németország szentpétervári főkonzulátusát, és a Goethe Intézet oroszországi működését is korlátozta.

A történet egyik legsúlyosabb következménye, hogy a hibrid hadviselés fogalma Németországban ismét kézzelfogható tartalmat kapott. Az elmúlt években több európai ország vizsgált olyan gyújtogatásokat, csomagküldeményekbe rejtett szerkezeteket, kibertámadásokat és infrastruktúra elleni akciókat, amelyek mögött orosz szolgálatok megbízását feltételezték. A lipcsei eset azért jelent minőségi ugrást, mert a gyanú szerint robbanóanyaggal felszerelt drónt irányítottak egy működő repülőtérre, egy üzemanyaggal feltöltött ukrán teherszállító gép közelébe.

A kormány ezért a drónelhárítás erősítését is felgyorsította. A belügyminisztérium már augusztusban „új veszélyminőségről” beszélt, a Nemzeti Biztonsági Tanács pedig külön ülést tartott az esetről. A vita arról szól, milyen hatáskört kapjon a rendőrség és adott esetben a hadsereg az ismeretlen drónok megfigyelésére, zavarására vagy megsemmisítésére. Egy nagy nemzetközi repülőtér környezetében minden ilyen beavatkozás különösen kockázatos, miközben a lipcsei ügy azt mutatja, hogy a késlekedés ára is rendkívül magas lehet.

A nyomozás továbbra sem zárult le, és a nyilvánosságra került részletek egy része még nem kapott ügyészségi megerősítést. A politikai következtetés azonban Berlinben már megszületett: a szövetségi kormány a támadást orosz irányítású hibrid akciónak tekinti. A két azonosított gyanúsított története pedig arra világít rá, hogy az ilyen műveleteknél a legnehezebb feladat sokszor az állami megrendelő politikai szándékának felismerése mellett a végrehajtói lánc bizonyítható feltárása. Lipcsében most ehhez kerültek közelebb a német hatóságok.