Kijev célzott csapásokkal védi energiaellátását
Ukrán tisztviselők a kijevi YES-konferencián jelezték, hogy felkészültek a nehéz téli hónapokra, miközben az orosz légitámadások folyamatosan érik a lakossági logisztikát.
Az ukrán főváros elleni támadássorozat újabb szakaszába lépett, amikor az orosz erők közvetlenül a civil ellátóláncokat, köztük az üzemanyag-töltőállomásokat kezdték el megsemmisíteni Kijevben. Míg korábban a hadműveletek döntően a frontközeli energetikai csomópontokra és a közvetlen katonai célpontokra korlátozódtak, a légitámadások iránya eltolódott a hátországi polgári infrastruktúra teljes szétverése felé. A fővárosi töltőállomások ellen intézett dróncsapások áldozatokat követeltek, és egyértelműen jelzik a stratégiaváltást, amely a lakosság mindennapi életének megbénítását célozza.
A kijevi YES-konferencián felszólaló ukrán miniszterelnök, Serhij Korezkyj határozottan elítélte az energetikai és logisztikai hálózatok rombolását. Kiemelte, hogy a finomítók, hűtőházak, élelmiszer-raktárak és lakossági elosztóközpontok szisztematikus bombázása mögött a társadalom kitartásának megtörése áll. Korezkyj felhívta a figyelmet arra, hogy több szállítmányozási vállalat infrastruktúrájának jelentős része megsemmisült. A nemzetközi fórum résztvevői közül sokan úgy értékelték a helyzetet, hogy a megsemmisítő jellegű akciók a téli hónapok közeledtével súlyos humán katasztrófát idézhetnek elő.
Az ukrán vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy felkészítse az országot a kritikus időszakra. Serhij Korezkyj korábban a Naftohaz állami gázvállalat élén szerzett széles körű tapasztalatot a válságkezelésben és a hálózatok újjászervezésében. A kormányzat végrehajtási terve a kulcsfontosságú infrastruktúra dezentralizálására, valamint a létfontosságú elosztópontok föld alá helyezésére épül. A szomszédos államokkal folytatott egyeztetések célja a határokon átnyúló logisztika megkönnyítése, hogy a külföldön tárolt polgári árucikkek gyorsan elérjék a rászoruló régiókat. A károkat szenvedett vállalkozások részére célzott állami támogatási csomagok és kedvezményes hitelkonstrukciók állnak rendelkezésre az ellátási láncok fenntartásához.
A folyamatos légitámadások és az exportútvonalak korlátozottsága rendkívüli nyomást gyakorol az államháztartásra. Roxolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke rámutatott, hogy az adóbevételek drasztikusan visszaestek a gazdasági szereplőket ért csapások és a fekete-tengeri gabonaexport nehézségei miatt. Ezzel párhuzamosan a védelmi kiadások meredeken emelkedtek: az élőerő fenntartása, a fejlett fegyverrendszerek és a lőszerutánpótlás biztosítása napi szinten hatalmas összegeket emészt fel. Az ukrán védelmi költségvetés saját bevételei már nem elegendőek a kiadások teljes fedezésére, ami komoly hiányt eredményez az év végéig.
A nemzetközi pénzügyi segítség elengedhetetlen a működőképesség megőrzéséhez. Bár az Európai Unió jelentős támogatási keretet biztosított a többéves időszakra, a háborús eszkaláció és a megnövekedett védelmi igények miatt a források kimerülése fenyeget. Az Egyesült Államok által biztosított közvetlen finanszírozási keretek átalakulása még inkább ráirányítja a figyelmet az európai partnerek szerepvállalására. Kijevnek folyamatosan egyensúlyoznia kell a katonai kiadások és a polgári szféra alapszükségleteinek kielégítése között.
A frontvonalakon elért részleges sikerek és az orosz előrenyomulás lassítása ellenére a hátország védelme továbbra is komoly kihívást jelent. A legégetőbb problémát a légvédelmi lőszerek hiánya képezi, mivel az ország nagymértékben függ a külföldi szállításoktól, különösen az amerikai Patriot rendszerek rakétautánpótlásától. Ezt a sebezhetőséget kihasználva az ellenfél egyre nagyobb számban vet be sugárhajtású drónokat, amelyek nagyságrendekkel gyorsabbak a korábbi modelleknél, így elfogásuk a hagyományos eszközökkel rendkívül nehéz.
A haderő és a katonai hírszerzés képviselői szerint a technológiai válaszreakciók kidolgozása folyamatban van. Vadim Skibickij, a HUR ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője szerint a sugárhajtású drónok elleni hatékony védelmi eljárások hamarosan elérik a bevethetőségi szintet. A legnagyobb veszélyt a ballisztikus rakéták jelentik, amelyek elfogása kizárólag a legmodernebb elfogórendszerekkel lehetséges. Az ukrán fél mélységi dróncsapásokkal próbálja rombolni az ellenséges gyártókapacitásokat és az indítóállásokat, rendszeresen támadva az orosz hátországban található katonai és energetikai létesítményeket.
Volodymyr Zelenskyy ukrán elnök a konferencián kiemelte, hogy a civil infrastruktúra elleni megsemmisítő akciók a háború új formáját jelentik. Az elnök a nemzetközi szankciók további szigorítását sürgette, rámutatva arra, hogy az árufuvarozási hálózatok bénítása és a mezőgazdasági export akadályozása globális következményekkel, élelmiszeráremelkedéssel jár. Az ukrán vezetés álláspontja szerint a kollektív biztonsági garanciák biztosítása elengedhetetlen a régió és az egész európai kontinens stabilitásának megőrzéséhez.
A NATO-csatlakozás kérdésében Zelenskyy kifejtette, hogy a megerősített és tapasztalt ukrán haderő jelenléte az észak-atlanti szövetség számára is komoly stratégiai előnyt jelentene. Az ukrán fegyveres erők több mint száz negyven dandárt számláló struktúrája a legmodernebb technológiai és harcászati ismeretek birtokában van. Az európai szövetségesek számára egy ilyen méretű és felkészültségű haderővel való együttműködés a teljes keleti szárny biztonságát garantálhatná.
A diplomáciai egyeztetések és az esetleges béketárgyalások kilátásai továbbra is bizonytalanok. Jared Kushner, Donald Trump volt amerikai elnök tanácsadója a moszkvai és kijevi tárgyalásait követően úgy nyilatkozott, hogy a felek közötti álláspontok felmérése megtörtént, ám a területi kérdésekben és a biztonsági garanciákban meglévő ellentétek továbbra is fennállnak. A nemzetközi közvetítési kísérletek egyelőre nem hoztak áttörést, mivel a harcoló felek eltérő peremfeltételekből indulnak ki.
Kyrylo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője jelezte, hogy a diplomáciai csatornák nyitva tartása és az újabb egyeztetési fordulók előkészítése folyamatban van. Ugyanakkor az átfogó tűzszüneti megállapodások elérése akadályokba ütközik, miután a területcsere és a szuverenitási garanciák ügyében nem mutatkozik kompromisszumos készség. Az ukrán társadalom a tartós kihívások ellenére eltökélt a szuverenitás megvédése és a téli időszak átvészelése mellett.