A 600 milliós ügyben már a pénz útját vizsgálják

Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság a KinaviX Kft.-hez kötődő, csaknem 600 millió forintos állami támogatás ügyében. A nyomozás ténye fontos fordulat, de nem jelenti azt, hogy a cég, annak tulajdonosai, Merkely Béla vagy Hankó Balázs bűncselekményt követtek volna el. A büntetőeljárás éppen annak tisztázására szolgál, történt-e vagyoni hátrányt okozó kötelességszegés. A történet közérdekű súlya azonban már most túlmutat a büntetőjogi kérdésen: azt mutatja meg, milyen kockázatokat rejt az egyedi miniszteri kutatásfinanszírozás, ha a szakmai bírálat, az összeférhetetlenség és a személyes intézményi kapcsolatok határai nem elég átláthatók.

A „Digitális avatárok: A sportorvoslás új eszközei” című projekt három egymást követő évben kapott egyedi támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Az összeg 599 369 882 forint. A konstrukció közben változott: a projekt 2024-ben még a Semmelweis Egyetemhez kötődött, 2025-ben az egyetem és a KinaviX konzorciuma szerepelt, 2026-ban pedig már a magáncég lett kedvezményezett. Ez a fokozatos átalakulás az ügy egyik legfontosabb eleme, mert azt kell megérteni, hogyan került egy közintézményi kutatási kezdeményezés egy részben családi tulajdonú vállalkozásba.

A KinaviX fő tulajdonosa Merkely Gergő, Merkely Béla rektor fia. A cégben korábban maga Merkely Béla is tulajdonos volt, miközben a Semmelweis Egyetem rektoraként és az egyetemhez kapcsolódó intézmények vezetőjeként több szerepben kapcsolódott ahhoz az ökoszisztémához, amelyben a projekt futott. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriuma június 30-i határozatában formálisan is megállapította Merkely összeférhetetlenségét a KinaviXot érintő döntéshozatali eljárásokban, és kizárta őt ezek előkészítéséből és meghozatalából.

Ez az alapítványi határozat önmagában nem mondja ki, hogy korábban jogellenes döntés született. Azt viszont rögzíti, hogy létezett olyan érdekkapcsolat, amelyet intézményesen kezelni kellett. Az összeférhetetlenségi szabályok célja éppen az, hogy ne utólag kelljen bizonygatni: a döntéshozó személyes vagy családi érdeke befolyásolta-e a közpénzről szóló döntést. Már a látszat elkerülése is közérdek.

A másik kulcsszereplő Hankó Balázs korábbi miniszter, aki korábban a Semmelweis Egyetemen Merkely helyetteseként dolgozott. A projekt egyedi támogatásait miniszteri döntések alapján ítélték meg, az utolsó, 150 millió forintos részlet kifizetéséről pedig 2026. április 1-jén, kevesebb mint két héttel a választás előtt rendelkeztek. A személyes és szakmai előélet önmagában természetesen nem tesz jogellenessé egy támogatást. Éppen ezért fontos, milyen dokumentált szakmai indoklás alapján választották ki ezt a projektet.

A választás után a Tudományos és Technológiai Minisztérium felülvizsgálta a korábbi egyedi miniszteri támogatásokat. A KinaviX projektjét a szakértői értékelés a különösen problémás támogatások közé sorolta, és a tárca közlése szerint szakmailag nem volt indokolt a finanszírozása. Ez súlyos megállapítás, de ezt is pontosan kell értelmezni. A szakmai indokolatlanság nem azonos a hűtlen kezeléssel. Egy rossz, gyenge vagy vitatható kutatási döntésből csak akkor lesz büntetőügy, ha a törvényi tényállás más elemei is bizonyíthatók.

A rendőrségnek ezért több szinten kell rekonstruálnia a döntési folyamatot. Először azt, milyen kérelmeket nyújtottak be 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban, milyen szakmai értékelések készültek, kik tettek javaslatot a támogatásra, és milyen indokkal született a miniszteri döntés. Másodszor azt, hogyan használták fel a pénzt: milyen kutatási teljesítés, szoftver, adatbázis, eszköz, személyi ráfordítás vagy szellemi termék jött létre. Harmadszor pedig azt, hogy a közpénzből finanszírozott eredmények tulajdonjoga és hasznosítási joga kinél maradt.

Ez utóbbi különösen fontos az egyetemi spin-off cégeknél. A világ vezető egyetemein természetes, hogy kutatók és intézmények vállalkozásokat alapítanak, amelyek piacosítják az egyetemen létrejött tudást. Ez nem korrupciós jelenség, hanem az innováció egyik alapmodellje. A konfliktus ott kezdődik, ha nem világos, milyen értéket visz be az egyetem, milyen áron kap részesedést, kié a szellemi tulajdon, és a közpénzből létrehozott eredmény magánnyereséggé alakítható-e megfelelő ellenérték nélkül.

A KinaviX vezetése korábban éppen azzal érvelt, hogy egyetemi spin-offról van szó. Ez szakmailag releváns védekezés. Egy ilyen modellnél azonban még fontosabb a dokumentált összeférhetetlenségi rend, mert ugyanazok az emberek lehetnek egyszerre kutatók, egyetemi vezetők, cégtulajdonosok és a technológiát értékelő szakmai hálózat tagjai. A jó rendszer nem tiltja ezeket a kapcsolatokat, hanem átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszi őket.

A magyar kutatásfinanszírozásban az egyedi miniszteri támogatás azért érzékeny eszköz, mert eltér a nyílt pályázati versenytől. Vannak helyzetek, amikor indokolható: sürgős stratégiai program, különleges nemzetközi kötelezettség vagy olyan projekt, amelynek nincs természetes pályázati ablaka. Ha azonban ugyanaz a projekt három egymást követő évben kap ilyen pénzt, jogos kérdés, miért nem rendes pályázati rendszerben versenyeztették más kutatási kezdeményezésekkel.

A minisztérium 2026-os programstratégiájában az egyedi támogatások kerete több milliárd forint. A KinaviX összege ehhez képest sem elhanyagolható. A mostani ügy ezért alkalmat adhat arra, hogy ne csak egyetlen támogatást vizsgáljanak, hanem magát az eljárást is. Ki kezdeményezhet egyedi támogatást? Kell-e független külső bírálat? Nyilvános-e a szakmai indoklás? Van-e kötelező összeférhetetlenségi nyilatkozat? Milyen esetben kell visszafizetni a pénzt?

A BRFK nyomozása egy olvasói feljelentés után indult. Először feljelentés-kiegészítést rendeltek el, majd a rendőrség szeptember 14-én már azt közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás. Ez azt jelenti, hogy a hatóság szerint van olyan gyanú, amely indokolja a büntetőeljárási eszközök használatát. Azt viszont nem tudni, van-e gyanúsított, milyen konkrét döntést vizsgálnak, és mekkora vagyoni hátrány lehet a nyomozás tárgya.

Az ártatlanság vélelme miatt ezt a határt végig meg kell tartani. Merkely Béla, fia, Hankó Balázs és a cég szereplőinek felelősségéről csak bizonyítékok alapján lehet állítani bármit. Ugyanakkor a közpénzügyi kérdések megválaszolásához nem kell megvárni a büntetőeljárás végét. A támogatási kérelmek, miniszteri döntések, szakmai értékelések, teljesítési beszámolók és összeférhetetlenségi dokumentumok közérdekű adatok lehetnek, amelyekből a nyilvánosság is megértheti a döntési láncot.

A Reddit magyar fórumain az ügy már augusztusban vitát váltott ki. A hozzászólások egyik visszatérő kérdése az volt, vajon egy egyetemi spin-offnál természetes-e a vezetők és családtagok tulajdonosi részvétele, vagy már önmagában összeférhetetlen. A vita nem reprezentatív, és a kommentek nem bizonyítanak semmit, de jól mutatják, hol van a közérthetőségi probléma: a magyar közönség számára kevéssé átlátható, hogyan kellene szabályosan működnie az egyetem és magáncég közötti technológiatranszfernek.

A következő hetekben ezért két folyamatot érdemes külön figyelni. Az egyik a büntetőnyomozás: lesznek-e gyanúsítások, iratlefoglalások, szakértői vizsgálatok. A másik az intézményi reform: változtat-e a kormány az egyedi támogatások szabályain, és a Semmelweis Egyetem hogyan erősíti meg saját összeférhetetlenségi rendszerét. Az utóbbi akkor is szükséges lehet, ha végül senkivel szemben nem állapítanak meg bűncselekményt.

A 600 milliós történet legfontosabb tanulsága ugyanis nem az, hogy egy ismert rektor családjának cége rendőrségi ügybe került. A valódi kérdés az, képes-e a magyar innovációs rendszer úgy összekapcsolni egyetemet, kutatót, vállalkozást és állami pénzt, hogy minden szereplő érdeke látható legyen. Ha igen, a spin-off modell gazdasági értéket teremthet. Ha nem, minden sikeres egyetemi vállalkozásra rávetül a gyanú, hogy kapcsolatok, nem pedig teljesítmény alapján jutott pénzhez. A nyomozásnak egy konkrét ügyben kell választ adnia; a szabályozásnak arra, hogy a következő ilyen ügy egyáltalán ne legyen ennyire homályos.