Újabb orosz légicsapások rázták meg Ukrajnát

Oroszország csütörtök hajnalban újabb nagy légitámadást indított Ukrajna ellen, és egyszerre több nagyvárosban okozott sérüléseket és károkat. Kijevben 12 ember sebesült meg, köztük két gyermek, Odesszában egy 19 emeletes lakóépületet ért találat, Zaporizzsjában pedig rakétacsapás után ipari létesítmény gyulladt ki. A hajnali első összesítések szerint legalább 18 ember sérült meg az ország különböző pontjain.

Kijevben a légiriadó alatt több robbanást hallottak. Vitalij Klicsko polgármester közlése szerint lakóépületek, raktárak és egy benzinkút környéke is megsérült. A mentők több kerületben dolgoztak, miközben a légvédelem drónok és rakéták ellen próbált fellépni. A főváros elleni támadások az elmúlt hetekben ismét sűrűbbé váltak, és a város lakói egyre gyakrabban töltenek órákat metróállomásokon vagy óvóhelyeken.

Odesszában egy 19 emeletes lakóházat ért csapás. Három ember megsérült, köztük egy gyermek. A fekete-tengeri kikötőváros stratégiai jelentősége miatt a háború kezdete óta rendszeresen célpont: a kikötői infrastruktúra, gabonatárolók, energetikai létesítmények és lakónegyedek egyaránt szenvedtek találatokat. A város Ukrajna tengeri exportjának egyik kulcsa, ezért Moszkva számára katonai és gazdasági szempontból is fontos célterület.

Zaporizzsjában három ember sebesült meg egy rakétacsapásban, amely tüzet okozott egy ipari létesítményben. A délkelet-ukrajnai város közel fekszik a frontvonalhoz, ezért a rövid repülési idő miatt különösen nehéz a támadások elleni védekezés. A térségben ballisztikus rakéták, irányított bombák és drónok is rendszeresen megjelennek.

A mostani hullám egy nappal azután érkezett, hogy más ukrán térségekben is súlyos civil veszteségeket okoztak orosz támadások. A Dnyipropetrovszki régióban egy buszt ért dróncsapás, Mikolajiv térségében pedig személyvonatot talált el egy drón. Az egymást követő támadások azt mutatják, hogy Moszkva továbbra is nagy intenzitással próbálja terhelni az ukrán légvédelmet és a hátország infrastruktúráját.

A légiháború egyik legfontosabb sajátossága, hogy Oroszország különböző típusú eszközöket kombinál. Olcsóbb támadó drónokkal próbálja lekötni a légvédelmi rendszereket, miközben robotrepülőgépeket és ballisztikus rakétákat is indít. A vegyes támadási hullám megnehezíti az elfogást, mert az ukrán védelemnek egyszerre kell különböző sebességű, magasságú és repülési pályájú célokat követnie.

Kijev nyugati partnerei az elmúlt években Patriot, NASAMS, IRIS-T és más légvédelmi rendszereket adtak át Ukrajnának. Ezek jelentősen javították a nagyvárosok védelmét, de a rakétakészletek végesek és drágák. Egyetlen modern elfogórakéta ára nagyságrendekkel magasabb lehet egy egyszerű támadó drónénál, ezért Moszkva mennyiségi nyomással is próbálja kimeríteni az ukrán készleteket.

A helyzetet bonyolítja az Egyesült Államok közel-keleti katonai lekötöttsége. Az Iránnal folytatott háború során Washingtonnak szintén nagy mennyiségű légvédelmi eszközre van szüksége saját bázisai, hadihajói és szövetségesei védelmére. Kijev attól tart, hogy a globális amerikai készletekért folyó verseny lassíthatja az Ukrajnának szánt elfogórakéták utánpótlását.

Az európai országok ezért gyorsítják saját légvédelmi gyártásukat, de a kapacitások bővítése időigényes. A rakétagyártásban speciális hajtóművek, érzékelők, robbanóanyagok és elektronikai alkatrészek szükségesek, amelyek beszállítói lánca nem növelhető egyik hónapról a másikra. Az ukrajnai háború egyik legfontosabb ipari tanulsága éppen az lett, hogy a nyugati békeidős készletek nem egy hosszú, nagy intenzitású konfliktus igényeire készültek.

Oroszország közben saját drón- és rakétagyártását is jelentősen felfuttatta. A Sahíd-típusú iráni eredetű drónok oroszországi gyártása, a hazai fejlesztésű eszközök tömegesítése és a rakétakészletek folyamatos utánpótlása lehetővé teszi, hogy Moszkva rendszeresen több száz légi célt indítson egyetlen éjszaka alatt. Ukrajna szerint a támadások jelentős része civil infrastruktúrát érint, Moszkva viszont azt állítja, hogy katonai és hadiipari célpontokat támad.

A hajnali csapások diplomáciai szempontból is rossz időpontban történtek. Az amerikai kongresszus néhány órával korábban fogadta el az Oroszország elleni új szankciós csomagot, amely az energiaszektort és az orosz olaj vásárlóit is célba veszi. Washingtonban egyre erősebb az az álláspont, hogy a tárgyalási kísérleteket gazdasági nyomással kell kiegészíteni, mert Moszkva katonai magatartása nem utal gyors kompromisszumkészségre.

A béketárgyalások egyik fő akadálya továbbra is a területi kérdés. Oroszország ragaszkodik az elfoglalt és annektáltnak nyilvánított ukrán régiókhoz, Kijev pedig nem hajlandó jogilag elismerni a hódítást. Ugyanilyen nehéz a biztonsági garanciák ügye: Ukrajna olyan rendszert akar, amely egy újabb orosz támadás esetén tényleges katonai segítséget biztosítana, Moszkva viszont ellenzi Ukrajna szoros nyugati katonai integrációját.

A nagyvárosok elleni támadásoknak pszichológiai céljuk is van. A légiriadók, az éjszakai robbanások és az infrastruktúra időszakos kiesése hosszú távon fárasztják a társadalmat. Oroszország az előző teleken az energiarendszer elleni csapásokkal próbálta nehezíteni az ukrán mindennapokat, és Kijev attól tart, hogy a közelgő hideg időszak előtt ismét erősödik ez a stratégia.

Ukrajna válaszul egyre mélyebben támad orosz területen található energetikai, katonai és logisztikai célpontokat. A nagy hatótávolságú drónok finomítókat, üzemanyagraktárakat, repülőtereket és hadiipari üzemeket érnek el több száz kilométerre a határtól. Kijev szerint ezek legitim katonai célpontok, mert közvetlenül támogatják az orosz hadigépezetet. Moszkva terrorcselekménynek minősíti a területét érő ukrán támadásokat.

Az európai NATO-tagok számára minden, Nyugat-Ukrajnát érő nagyobb rakétahullám közvetlen biztonsági kockázatot is jelent. Lengyelország és más szomszédos országok rendszeresen emelnek készültséget, amikor orosz eszközök közelítik meg a határt. A korábbi légtérsértések miatt a szövetség egyre nagyobb figyelmet fordít a keleti légvédelemre és a gyors reagálásra.

A csütörtök hajnali mérleg még változhat, ahogy a mentők átvizsgálják a sérült épületeket és a helyi hatóságok összesítik a károkat. Az első adatok azonban már azt mutatják, hogy a légiháború intenzitása továbbra sem csökken. Kijev, Odessza és Zaporizzsja egyetlen éjszaka alatt került ugyanannak a támadási hullámnak a célkeresztjébe, miközben a diplomácia továbbra is messze van egy tartós fegyvernyugvástól.