Nyugati technológiával toboroz a frontra Moszkva

Az ukrajnai háborús veszteségek folyamatos pótlása hatalmas nyomást gyakorol a moszkvai katonai vezetésre, amely a belső társadalmi feszültségeket okozó általános mobilitási hullámok elkerülése érdekében egyre hibridebb, globálisabb eszközökhöz nyúl. A legfrissebb feltáró elemzések szerint a háttérben egy olyan magasan szervezett, mesterséges intelligenciával támogatott és nyugati digitális infrastruktúrára épülő toborzóhálózat működik, amely Afrika, Ázsia, Latin-Amerika és a Közel-Kelet gazdaságilag elszegényedett régióit célozza meg. A gyanútlan fiatal férfiakat közösségi platformokon és kifinomult online hirdetési kampányokon keresztül érik el, civil munkalehetőségeket ígérve, majd fokozatosan terelik őket olyan jogi és anyagi függőségbe, amelynek vége a frontvonal.

A toborzási gépezet működési mechanizmusa a megszokott munkaerő-közvetítési folyamatokat utánozza. A Facebookon, Instagramon és egyéb közösségi felületeken megjelenő hirdetésekben többnyire építőipari, vagyonőri vagy éppen filmes háttérmunkákat kínálnak vonzó fizetésért és az orosz vízum gyors elintézésével. Amikor a jelentkezők kitöltik az első, mesterséges intelligencia által vezérelt online kérdőíveket és megadják személyes adataikat, úti okmányaik részleteit, az automatizált rendszert valódi koordinátorok váltják fel. A kommunikáció Telegramon vagy WhatsAppon folytatódik a célpontok anyanyelvén, legyen az arab, angol, francia, portugál, spanyol vagy orosz. A katonai feladatok, az éles hadi jelenlét vagy a háború kockázatai a kezdeti egyeztetések során szinte egyáltalán nem kerülnek szóba, így a jelentkezők abban a hiszemben indulnak útnak, hogy polgári állást töltenek majd be.

Az Oroszországba érkezést követően a rászedett munkavállalók rendkívül gyorsan kiszolgáltatott helyzetben találják magukat. A velük aláíratott dokumentumok és szerződések a valóságban a katonai szolgálatra és a frontra történő azonnali vezénylésre vonatkoznak, ahonnan a menekülés vagy a visszalépés lehetősége gyakorlatilag megszűnik. Még azok a külföldiek is, akiket kifejezetten katonai toborzóanyagokkal és magas pénzbeli juttatások ígéretével érnek el, súlyosan alulbecsülik az életveszély mértékét. Kijevi adatok szerint a háború kezdete óta legalább harmincheét afrikai országból csaknem 3000 embert édesgettek magukhoz az oroszok, akik közül csaknem ötszázan igazoltan életüket vesztették, de a független megfigyelők szerint a valós halálos áldozatok száma ennél lényegesen magasabb lehet, hiszen az afrikai újoncok jelentős része soha nem tér vissza.

A toborzóhálózat informatikai hátterét részletesen feltáró elemzések arra mutatnak rá, hogy a globális átverés sikeréhez elengedhetetlen a nyugati vállalati és technológiai infrastruktúra használata. Az African Digital Democracy Observatory és a Code for Africa digitális kutatói több mint 150 olyan digitális elemet azonosítottak, amelyeket a hálózat működtetésére használnak. Ebbe beletartozik legalább 105 mesterséges intelligencia alapon felépített weboldal, valamint több tucatnyi közösségi médiaoldal és üzenetküldő csatorna. Amikor a hatóságok vagy a szolgáltatók leállítanak egy-egy feltárt weboldalt, a rendszer üzemeltetői percek alatt képesek újabb tartalékoldalakat élesíteni. A fő cél minden esetben az, hogy a potenciális áldozatokat a szigorúbban ellenőrzött nyilvános felületekről minél előbb a zárt, titkosított üzenetküldő alkalmazásokba tereljék.

A közösségi médiában futó hirdetések pontos célzásához és nyomon követéséhez a toborzók úgynevezett Meta Pixel azonosítókat használnak. A vizsgálatok 16 olyan digitális ujjlenyomatot találtak, amelyeket párhuzamosan futó kampányokban alkalmaznak, és amelyek mindegyike ugyanahhoz az oroszországi szerverhez kapcsolódik. Ez a sajátos technikai fel felépítés arra utal, hogy egyetlen központi szereplő hozza létre a mintákat, amelyeket aztán számos különálló hirdetési csatornán terítenek. Bár a Meta felületein korábban már 85 hasonló orosz toborzókapmányt jelentettek, a platform üzemeltetői csak a döntő többségüket blokkolták, ami azt mutatja, hogy a szabályozás és a törlés folyamatos lépéshátrányban van a kijátszási technikákkal szemben.

A hálózat felépítése nem egyetlen központi óriásvállalat képét mutatja, hanem sokkal inkább több mint húsz egymással is rivalizáló, önállóan tevékenykedő műveleti egységet. A legmeghatározóbb csoportosulások közé tartozik a Military Staff Agency, a Work in Russia, az IRC Russian Bear és a Work Crew Agency. Ezek az egységek egymástól függetlenül működnek, így ha az egyiket sikerül is kiiktatni a digitális térből, a többi zavartalanul folytatja az embervadászatot. A működési modell kísértetiesen hasonlít a világban burjánzó online csalási iparágakhoz, amelyeket korábban Mianmarban, Kambodzsában vagy Latin-Amerikában építettek ki bűnszervezetek, és amelyeket Moszkva most a saját katonai és geopolitikai céljainak szolgálatába állított.

A digitális nyomozás során arra is fény derült, hogy az egyik kulcsfontosságú szerver bejegyzése nem Moszkvához, hanem Amszterdamhoz köthető. Ez a tény komoly jogi fellépésre ad lehetőséget, mivel az idegen hadseregek számára történő toborzás a holland jogszabályok szerint – a világ legtöbb államához hasonlóan – szigorúan tiltott tevékenységnek minősül. Egy másik szál Ausztriába, egy bécsi székhelyű szoftverfejlesztő céghez vezetett, amelynek kódmentes kérdőívkészítő platformját használták fel az áldozatok gyors átirányítására. Az osztrák vállalkozás a megkeresést követően perceken belül törölte az érintett fiókot és a hozzá tartozó oldalakat, megerősítve, hogy a visszaélés az orosz oldalról történt, s hogy a saját szabályzatuk szigorúan tiltja a hasonló jellegű megtévesztést és emberi kiszolgáltatottsággal való visszaélést.

A toborzócsoportok által kínált pénzügyi feltételek első ránézésre mesések a fejlődő világ mélyszegénységben élő lakói számára. Az egyik hálózat nyilvánosságra került árlistája szerint a belépési bónusz eléri a 16 000 dollárt, amihez 3000 dolláros havi illetmény társul. A kifizetések lebonyolításához az orosz bankrendszeren keresztül kínálnak segítséget, bankkártyák igénylésével együtt. Súlyos sebesülés esetén 32 000 dollárt, halál esetén pedig 60 000 dolláros kártérítést ígérnek a hozzátartozóknak, amelyet elvileg az Orosz Föderáció diplomáciai képviseletein keresztül fizetnének ki. Ez az ígéret egyértelműen bizonyítja, hogy vagy a hivatalos orosz állami szervek is közvetlenül részt vesznek az átverésben, vagy pedig az ígért összegek teljes mértékben hazug csalás részét képezik.

A hadi helyzet kétségbeesettségét jól jelzi, hogy az orosz vezetés havi szinten hatalmas emberveszteséggel kénytelen számolni a fronton, amit a hazai politikai kockázatok miatt nem tud újabb belső kényszersorozásokkal ellensúlyozni. A 2022-es részleges mozgósításkor tapasztalt tömeges elvándorlás emléke még élénken él a hatalom birtokosaiban, így az idegen állampolgárok átverése és feláldozása kényelmesebb megoldásnak tűnik a belső elégedetlenség elkerülésére. Az észak-koreai alakulatok bevonása és az ázsiai, afrikai civilek gátlástalan becsapása mind ugyanazt a stratégiát szolgálja. A szakértők szerint az egyetlen hatékony védekezés a globális toborzóhálózatok ellen az, ha a nemzetközi hatóságok szervezett bűnözésként kezelik a jelenséget, lerombolják az informatikai háttérrendszereket, és ellehetetlenítik a technológiai alvállalkozók működését.