Olasz iskolai szigor: Meloni kvótával lép fel

Az olasz közoktatási rendszer és a teljes politikai élet heves viták középpontjába került, miután Giorgia Meloni miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya törvényi úton tiltaná meg a teljes arcot eltakaró vallási viseletek használatát az iskolákban, emellett harmincszázalékos felső korlátot szabna a külföldi tanulók arányának az osztályokban. A jobboldali-konzervatív Olaszország Testvérei párt ifjúsági tagozatának hétvégi tanácskozásán elhangzott beszéd azonnal felkavarta a kedélyeket mind a parlamenti pártok, mind a pedagógustársadalom körében. A miniszterelnök határozottan fogalmazott, kijelentve, hogy az iskolába fedetlen arccal kell járni, és Olaszországban semmilyen valós vagy vélt hagyományra hivatkozva nem kötelezhetnek egyetlen fiatal nőt sem az arcát eltakaró fátyol viselésére. A külföldi útlevéllel rendelkező diákok növekvő arányával kapcsolatban Meloni kiemelte, hogy el kell kerülni az olasz gyermekek marginalizálódását a saját osztályukban.

A hivatalos statisztikai adatok szerint az országban tanuló csaknem nyolcmillió diák közül több mint 931 ezer nem rendelkezik olasz állampolgársággal. A külföldi állampolgárok aránya a tanulóifjúságon belül jelentős emelkedést mutat, hiszen a 2004-ben mért 4,2 százalékról napjainkra 11,6 százalékra növekedett. Ebben a népességcsoportban döntő többséget képviselnek az országban született fiatalok, a külföldi diákok közel kétharmada ugyanis már Olaszország földjén jött a világra, viszont az állampolgárságot a hatályos jogszabályok értelmében rendszerint csak a nagykorúság elérése után kérelmezhetik. A külföldi állampolgárságú tanulók közösségén belül a románok alkotják a legnépesebb csoportot tizenhat százalékkal, őket követik az albánok 12,7 és a marokkóiak 12,3 százalékkal. A migrációs hátterű diákok többsége az észak-olaszországi régiókban, így Lombardiai, Veneto és Emilia-Romagna tartományokban él és tanul.

Az osztályonkénti és iskolánkénti harmincszázalékos külföldi arányplafon alkalmazására az oktatási minisztérium már 2010-ben kiadott egy szakmai ajánlást. Ezt az iránymutatást kívánja most a Meloni-kormány törvényi erőre emelni, a minisztérium által előkészített jogszabálytervezetet pedig a minisztertanács ezen a héten tárgyalja. A tervezett szabályozás lényegi eleme, hogy az előírt kvóta nem vonatkozik arra a kétharmadnyi külföldi diákra, aki az országban született és folyékonyan beszél olaszul. A korlátozás kizárólag a nyelvismerettel nem rendelkező, újonnan érkezett tanulókra vonatkozik. Ugyanakkor az Európai Unió tagállamaiból érkező diákokat az uniós jogszabályok értelmében a hazai tanulókkal azonos elbírálásban kell részesíteni, így ők akkor sem számítanak külföldinek a kvóta szempontjából, ha egyáltalán nem beszélnek olaszul.

A pedagógusi szervezetek és az intézményvezetők ugyanakkor számos gyakorlati és logisztikai akadályra hívják fel a figyelmet a jogszabály megvalósíthatóságát illetően. Komoly fejtörést okoz az a kérdés, hogy hová irányítsák át azokat az olaszul nem beszélő diákokat, akiknek a lakóhelye szerinti iskolában a külföldiek aránya meghaladja a megengedett harmincszázalékos korlátot. Velence szomszédságában, Mestre városában nemrég nagy port kavart egy általános iskola esete, ahol az első osztályosok kilencven százaléka külföldi származású volt. A Trieszt közelében fekvő Monfalcone városában több olyan oktatási intézmény működik, ahol a diákok több mint fele külföldi hátterű. Ezekben a városokban a migrációs hátterű tanulók jelentős része a helyi hajógyárakban legálisan munkát vállaló bangladesi vendégmunkások családjaiból kerül ki, akiket később a családegyesítések révén hozzátartozóik is követtek.

A becslések szerint az Olaszországban tanuló 931 ezer külföldi diák közül megközelítőleg 350 ezer muzulmán vallású. Az olasz állampolgársággal nem rendelkező muszlim lányok száma a közoktatási intézményekben eléri a 150 ezret. Közülük a szakértői számítások alapján nagyjából ötszáz-hatszázan viselnek burkát vagy nikábot, vagyis jelennek meg a tanórákon teljesen eltakarva az arcukat. A hagyományos fejfedők, mint a hidzsáb viselése jelenleg is engedélyezett az olasz iskolákban. Az országban egy 1975-ös jogszabály képezi a biztonsági előírások alapját, amely kimondja, hogy a közterületeken alapos indok nélkül tilos olyan sisakot vagy ruházatot hordani, amely lehetetlenné teszi a személyazonosítást.

A baloldali ellenzéki pártok képviselői határozottan elutasítják a törvényjavaslatot, amelyet egyértelműen politikai kampánylépésnek tekintenek. Az ellenzék szerint Meloni fellépése a februárban alakult, Roberto Vannacci nyugalmazott tábornok által vezetett szélsőjobboldali Futuro Nazionale térnyerésének tudható be. A szélsőséges alakulat központi programpontjai közé tartozik a bevándorlók, különösen az integrációra képtelennek tartott muszlim közösségek remigrációja. A mérések szerint a Futuro Nazionale támogatottsága eléri a nyolc százalékot. Ez a politikai tényező meghatározó lehet a 2027-es parlamenti választásokon, ahol Meloni számára a kormánykoalíció folytatásához elengedhetetlen lehet Vannacci alakulatának támogatása, így a kormányfő igyekszik kifogni a szelet a jobboldali rivális vitorlájából.