Három mentelmi ügy, három próba az új rendszernek

Ritka politikai helyzetet teremtett az ügyészség szeptember 22-i hármas bejelentése. Ugyanazon a napon kezdeményezték Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs volt kulturális miniszter és Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztését. A három ügy súlya és jellege nagyon különböző, mégis egyetlen intézményi kérdésben találkoznak: képes-e az új parlament következetes szabályt alkalmazni akkor is, ha saját kormányfőjéről és akkor is, ha az előző hatalom vezető politikusairól van szó.

Magyar Péter esetében a 2024 nyarán történt ötkertes incidens az alap. A vádhatóság szerint az akkor európai parlamenti képviselőként politizáló Magyar elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd a Dunába dobta. Az ügy már az Európai Parlament előtt is járt, ahol a képviselő mentelmi jogát nem függesztették fel. Magyar most maga közölte, hogy kéri a mentelmi joga felfüggesztését, és rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezne.

Hankó Balázs ügye lényegesen más. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés miatt nyomoz a Nemzeti Kulturális Alap működésével összefüggésben. Az ügyészség közlése szerint megalapozottan feltehető, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát az akkori miniszter és NKA-elnök irányításával olyan vagyon felhasználására alkalmazták, amely részben és tömegesen eltért a jogszabályban és alapító határozatban meghatározott céltól.

Seszták Miklós mentelmi ügyének hátterében a Volánbuszhoz kapcsolódó nyomozás áll. Az ügyészség szerint a korábbi fejlesztési miniszter szerepét olyan korrupciós vagy vagyoni jellegű döntések összefüggésében kívánják tisztázni, amelyekhez parlamenti képviselőként mentelmi védelem kapcsolódik. A mentelmi jog felfüggesztésének kérése itt sem jelent bűnösséget: csak azt, hogy a nyomozó hatóság olyan eljárási cselekményeket akar elvégezni, amelyekhez előbb meg kell szüntetni a parlamenti akadályt.

A három ügy egy napon történő kommunikációja azonnal politikai értelmezéseket váltott ki. Török Gábor politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy kommunikációs szempontból különös párosítás jött létre: több milliárdos közpénzügyi ügyek mellé került a telefonos történet. Ettől azonban a parlament jogi feladata nem változik. Nem azt kell eldöntenie, hogy a három ügy azonos súlyú-e, hanem azt, indokolt-e az adott nyomozás lefolytatásának lehetővé tétele.

A mentelmi jog eredeti célja nem a politikusok személyes büntetlensége. Arra szolgál, hogy a végrehajtó hatalom vagy az ügyészség ne tudjon büntetőeljárásokkal önkényesen kiiktatni parlamenti képviselőket. Demokratikus rendszerben ezért a mentelmi jog egyszerre védi a parlament működését és jelent kivételt az általános büntetőeljárási szabályok alól.

A nehézség mindig az, hol húzódik a politikai üldözés és a rendes büntetőeljárás határa. Magyar Péter telefonos ügye különösen alkalmas erre a vitára, mert az eset régi, nyilvánosan ismert és politikailag erősen terhelt. A miniszterelnök önkéntes lemondása a védelemről csökkentheti azt a látszatot, hogy a hatalom saját vezetőjét kimenti az eljárásból.

Hankó és Seszták esetében viszont az új kormány korrupcióellenes politikájának hitelessége forog kockán. Ha a Tisza-frakció automatikusan megszavazza az ellenzéki politikusok mentelmi jogának felfüggesztését, miközben a kormányfő esetében más mércét alkalmaz, az könnyen kettős mércének tűnne. Ha viszont mindhárom ügyben azonos eljárási elvet követ, az fontos precedenst teremthet.

Az azonos elv nem feltétlenül azonos szavazatot jelent. A parlamentnek minden ügyben meg kell vizsgálnia, hogy az ügyészségi indítvány kellően konkrét-e, az eljárás összefügg-e a képviselő politikai tevékenységével, és fennáll-e a politikai célú visszaélés veszélye. A döntésnek tehát indokolhatónak kell lennie, nem pusztán pártfegyelmi aktusnak.

A magyar gyakorlatban a mentelmi ügyek hosszú ideig erősen politikai logika szerint működtek. A kormánypárti többség gyakran védte saját képviselőit, az ellenzéki politikusok ügyeiben pedig könnyebben született felfüggesztés. A Tisza egyik jogállami ígérete éppen az volt, hogy a személy helyett a szabály számít majd. A mostani hármas ügy ennek korai és látványos próbája.

Az ügyészség helyzete is különleges. A legfőbb ügyészi poszt betöltetlen, Baka András államfő jelöltjét a Tisza-frakció szeptember 22-én egyhangúlag elutasította. Így a mentelmi indítványokat a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes terjesztette elő. Ez önmagában jogszerű eljárás, de politikailag tovább növeli az ügyészség működésére irányuló figyelmet.

A parlament előtt ezért nemcsak három személy ügye van. A képviselőknek azt is meg kell mutatniuk, hogy a hatalomváltás után a mentelmi rendszer nem válik az új többség politikai eszközévé. A legjobb garancia erre a nyilvános, ügyenként részletes indokolás és az előre rögzített szempontrendszer lenne.

Magyar Péter számára a saját ügyének gyors lezárása politikailag akár előnyös is lehet. Ha a bírósági eljárásban nem állapítanak meg büntetőjogi felelősséget, megszűnik egy régóta vele szemben használt támadási felület. Ha viszont felelősséget állapítanak meg, miniszterelnökként ugyanúgy viselnie kell a jogkövetkezményeket, mint bárki másnak. Ez a jogállami logika lényege.

Hankó és Seszták esetében hosszabb és bonyolultabb nyomozás várható. Közpénzügyi és szervezeti döntéseket kell rekonstruálni, szerződéseket, hatásköröket és döntési láncokat vizsgálni. A mentelmi jog felfüggesztése ezekben az ügyekben sem ítélet, hanem a bizonyítás lehetőségének megnyitása.

A következő napokban az Országgyűlés elnökének és a mentelmi bizottságnak kell kialakítania az eljárás menetrendjét. Magyar rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezése felgyorsíthatja a saját ügyét, de kérdés, a másik két indítványt ugyanazon az ülésen tárgyalják-e.

A történet tartósabb jelentősége ezért az eljárási egyenlőség. Az új rendszer hitelességét nem az mutatja meg, hány korábbi vezető ellen indul nyomozás, hanem az, hogy ugyanazok a garanciák védik-e az ellenzéki képviselőt és a kormányfőt. A szeptember 22-i hármas indítvány ehhez ritkán adódó, nagyon korai tesztet teremtett.