Trump és Hszi újabb két hónapot nyert a vámháborúban

Az Egyesült Államok két hónappal meghosszabbítja a Kínával szemben tervezett pótlólagos vámok felfüggesztését, így az új határidő január 10. A döntést Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelentette be Hszi Csin-ping háromnapos washingtoni állami látogatásának kezdetén. A gesztus azt jelzi, hogy Donald Trump és a kínai vezető tárgyalásait egyik fél sem akarja azonnali kereskedelmi eszkalációval megterhelni. A két nagyhatalom közötti konfliktus azonban jóval szélesebb a vámoknál: a félvezetők, a ritkaföldfémek, a mesterséges intelligencia, Tajvan és a geopolitikai válságok egyaránt a napirenden vannak.

A most meghosszabbított fegyvernyugvás a tavaly ősszel, a dél-koreai Puszanban létrejött megállapodásra épül. A két ország 2025 tavaszán olyan gyorsan emelte egymás termékeire a vámokat, hogy rövid időre 100 százalék fölé kerültek a pótlólagos terhek. Ez már a kétoldalú kereskedelem jelentős részét fenyegette, és komoly kockázatot jelentett a világgazdaságra. A későbbi tárgyalások során Washington és Peking fokozatosan visszalépett a legkeményebb intézkedésektől, de a vita alapjai nem változtak.

Bessent szerint a januárig tartó hosszabbítás időt ad arra, hogy a felek további gazdasági lehetőségekről tárgyaljanak. A pénzügyminiszter az elmúlt időszakban több alkalommal egyeztetett Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettessel. A tárgyalások egyik legérzékenyebb pontja a ritkaföldfémek exportja. Kína a világ feldolgozókapacitásának meghatározó részét ellenőrzi, és az engedélyezési rendszer szigorításával már megmutatta, hogy ezt a pozícióját kereskedelmi és stratégiai eszközként is képes használni.

Az amerikai ipar számára a ritkaföldfémek különösen fontosak az elektromos járművek, a hadiipar, az elektronika és számos korszerű ipari berendezés gyártásában. Washington ezért egyszerre próbál alternatív ellátási láncokat kiépíteni és nyomást gyakorolni Pekingre. Kína ezzel szemben az amerikai félvezető-korlátozásokat tekinti a legnagyobb sérelemnek. Az Egyesült Államok továbbra is korlátozza a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához használható chipek és chipgyártó berendezések kínai exportját.

A technológiai verseny az elmúlt másfél évben a kétoldalú kapcsolat központi elemévé vált. Washington attól tart, hogy a legfejlettebb amerikai technológia a kínai hadsereg és biztonsági apparátus képességeit erősítheti. Peking szerint az amerikai exporttilalmak célja Kína fejlődésének feltartóztatása. Mindkét fél jelentős állami forrásokat mozgósít saját chipiparának, adatközpontjainak és mesterségesintelligencia-vállalatainak támogatására.

Hszi Csin-ping érkezésének körülményei ugyanakkor azt mutatták, hogy Washington látványosan igyekszik magas szintű politikai eseménnyé tenni a látogatást. Trump személyesen fogadta a kínai vezetőt a Washington melletti Andrews légibázison. Ez az amerikai protokollban ritka gesztus, amelyet általában különösen fontos vendégeknek tartanak fenn. A kínai elnöknek ez az első amerikai útja közel három év óta, és az állami látogatás a két ország közötti rivalizálás ellenére a kapcsolatok stabilizálásának szándékát jelzi.

A csütörtöki fehér házi tárgyalásokon a kereskedelem mellett a mesterséges intelligencia biztonsága is előkerülhet. A két ország diplomatái az elmúlt hetekben egy olyan értesítési mechanizmusról egyeztettek, amely súlyos, nemzetbiztonsági jelentőségű AI-incidensek esetén közvetlen kommunikációt tenne lehetővé. A kezdeményezés logikája hasonlít a hidegháborús válságkezelési csatornákéhoz: a stratégiai verseny fennmarad, de a felek szeretnék csökkenteni egy félreértésből vagy technikai hibából kialakuló válság esélyét.

Tajvan ügye ennél jóval nehezebb. Több republikánus szenátor a csúcstalálkozó előtt arra figyelmeztette a Trump-kormányt, hogy az Egyesült Államok ne használja a sziget biztonságát alku tárgyaként. Az aggodalmat erősítette, hogy Trump korábban Tajvant értékes tárgyalási eszközként emlegette. Peking saját területének tekinti a demokratikusan kormányzott szigetet, Washington pedig hivatalosan nem ismeri el önálló államként Tajvant, ugyanakkor fegyvereket ad el neki és ellenzi a status quo erőszakos megváltoztatását.

A kínai elnök számára az amerikai látogatás belpolitikai és gazdasági szempontból is fontos. Pekingnek szüksége van kiszámíthatóbb kereskedelmi környezetre, mert a kínai gazdaságot továbbra is nyomja az ingatlanpiac gyengesége és a belső kereslet bizonytalansága. Ugyanakkor Kína exportja erős maradt, és a vezetés nem érkezett kényszerhelyzetben Washingtonba. A ritkaföldfémek feletti ellenőrzés, az ipari kapacitás és a hatalmas belső piac komoly alkupozíciót ad Hszinek.

Trumpnak a novemberi félidős választások előtt szintén érdeke, hogy elkerülje a fogyasztói árakat megemelő újabb vámhullámot. A Fehér Ház továbbra is kemény fellépést ígér Kínával szemben, de a magas importterhek közvetlenül megjelenhetnek az amerikai vállalatok költségeiben és a bolti árakban. A januári határidő ezért politikailag is kényelmesebb: az újabb döntés már a választások utánra kerül.

Európa számára a washingtoni alku kettős következményekkel járhat. A vámháború enyhülése csökkenti a világgazdasági kockázatokat, ugyanakkor az Európai Unió továbbra is erősen függ a kínai ritkaföldfémektől. Ha az amerikai piac korlátozottabb marad, több kínai ipari termék jelenhet meg Európában, ami fokozhatja a versenyt az autóiparban, az akkumulátorgyártásban és a zöldtechnológiák piacán.

A január 10-i határidő ezért inkább újabb tárgyalási szakaszt nyit, mintsem lezárja a konfliktust. Washington és Peking egyaránt felismerte, hogy a teljes gazdasági szétválás mindkettőjüknek rendkívül költséges lenne. A stratégiai rivalizálás közben tovább mélyül. A washingtoni csúcs tétje az, hogy ezt a versenyt sikerül-e olyan keretek között tartani, amelyek mellett a kereskedelmi és technológiai konfliktus nem fordul át újabb, nehezen kontrollálható eszkalációba.