A jogdíjügyből most már rendőrségi ügy lett

A nyár egyik legnagyobb kulturális közpénzügyi botránya szeptember 24-én új szakaszba lépett: a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az Orbán János Dénesnek kifizetett több százmillió forintos jogdíjak ügyében. A feljelentést Nagy Ervin kulturális államtitkár tette még júliusban. A nyomozás elrendelése nem jelenti azt, hogy az író vagy bárki más bűncselekményt követett el; azt jelenti, hogy a rendőrség szerint a feljelentés alapján indokolt a tényállás büntetőeljárási vizsgálata.

Az ügy alapját a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kifizetései adják. A nyilvánosságra került adatok szerint a szervezet 2025 márciusa és 2026 tavasza között több mint 400 millió forintért vásárolta meg Orbán János Dénes több művének felhasználási jogait. Későbbi közérdekű adatigénylések alapján az írónak tavaly március óta bruttó 491,8 millió, a KMTG alapítása óta pedig összesen közel 496,9 millió forintot fizettek ki, nagyobbrészt jogdíjként, kisebb részben honoráriumként.

Az összeg kirívó, de büntetőjogi szempontból önmagában nem elegendő. Egy szerzői mű felhasználási joga elvileg érhet nagyon sok pénzt, és a kulturális piacon nincs olyan hatósági tarifa, amely automatikusan meghatározná egy librettó, fordítás vagy színpadi szöveg értékét. A nyomozóknak ezért azt kell tisztázniuk, milyen értékelés alapján állapították meg az árakat, milyen bevételi vagy felhasználási lehetőségeket vártak a jogoktól, és a szervezet vagyonkezelői az elvárható gondossággal jártak-e el.

Az ügy második rétege az összeférhetetlenség. Orbán János Dénes a KMTG alapítója és szakmai vezetője volt, miközben a társaság tőle mint magánszemélytől vásárolt felhasználási jogokat. A KMTG korábbi álláspontja szerint ebből nem következett jogellenes összeférhetetlenség, Orbán pedig azt állította, hogy a döntések nem az ő hatáskörébe tartoztak, hanem a kulturális kormányzat jóváhagyásával születtek. Ezeket az állításokat most már nem politikai vitában, hanem dokumentumok alapján kell ellenőrizni.

További kérdést vet fel, hogy a pénz egy részének, mintegy 200 millió forintnak a kifizetését a KMTG akkori vezetőjeként Orbán János Dénes felesége, Tódor Szidónia kérelmezte a kulturális tárcánál. A családi kapcsolat sem bizonyít önmagában jogsértést, de megnöveli az eljárási garanciák jelentőségét: ki készítette az értékbecslést, ki döntött, kik zárták ki magukat a döntéshozatalból, és volt-e független szakmai kontroll?

A KMTG kifizetési szerkezete is része lehet a vizsgálatnak. A 444 által megszerzett adatok szerint Orbán János Dénes egyedül nagyságrendekkel több jogdíjat kapott a szervezettől, mint más szerzők összesen. Ez sem automatikus bizonyíték, hiszen a művek száma, felhasználási módja és piaci értéke eltérhet. A nyomozásban azonban indokolt összevetni a szerződéseket más, hasonló kulturális jogügyletekkel.

A történet ráadásul nem áll meg a KMTG-nél. A Budapesti Operettszínház 2023 óta több mint 90 millió forintot fizetett Orbán János Dénesnek írói, dramaturgi és fordítói munkákhoz kapcsolódóan. Egyes művek esetében a KMTG is megszerezte a felhasználási jogokat. A kettős pénzáramlás önmagában nem feltétlenül szabálytalan, mert más jogcímekről lehet szó, de tisztázni kell, pontosan milyen jogokat vett meg az egyik intézmény, és milyen szolgáltatásért fizetett a másik.

A kulturális államtitkárság nyáron azt is közölte, hogy egy további, mintegy 1,3 milliárd forintos támogatást sikerült visszaszerezni, amelyet a KMTG-n keresztül Orbán műveihez kapcsolódóan fizettek volna ki. Ez a tétel nem azonos a mostani nyomozás tárgyával, de megmutatja, hogy az ügy pénzügyi mérete nagyobb lehet a már teljesített jogdíjaknál.

Orbán János Dénes júliusban nyílt levélben felajánlotta, hogy visszavásárolná műveit a KMTG-től. A kormány ezt nem fogadta el, arra hivatkozva, hogy az ügyet nem háttéralkuval, hanem intézményes vizsgálattal kell rendezni. Ez politikailag érthető álláspont, de a büntetőeljárásban nem a kormány értékítélete számít. A rendőrségnek azt kell bizonyítania, hogy történt-e vagyonkezelési kötelezettségszegés, keletkezett-e vagyoni hátrány, és ha igen, ki felelős érte.

A hűtlen kezelés tényállása éppen ezért összetettebb annál, mint hogy „sok pénzt fizettek egy írónak”. A bűncselekményhez idegen vagyon kezelésével megbízott személy kötelességszegése és ebből eredő vagyoni hátrány szükséges. Ha a KMTG piaci vagy szakmai alapon indokolható értéken szerzett felhasználható jogokat, a magas ár önmagában nem teszi bűncselekménnyé a tranzakciót. Ha viszont a jogok értékét érdemi alap nélkül felfújták, vagy a döntéshozók a szervezet érdekei helyett magánérdekeket szolgáltak, más lehet a jogi megítélés.

A nyomozás politikai környezete különösen kényes. Az új kormány egyik fő ígérete az előző rendszer közpénzügyeinek feltárása. Éppen ezért minden ilyen ügyben fennáll a veszély, hogy a büntetőeljárást a közvélemény politikai elszámoltatásként értelmezi. A rendőrség és az ügyészség hitelessége azon múlik, hogy a bizonyítást személyektől és politikai szerepektől függetlenül, ellenőrizhető szakmai alapon végzi-e.

Az ügy kulturális következményei is jelentősek. A KMTG az elmúlt években az irodalmi tehetséggondozás egyik nagy állami finanszírozású intézménye lett, miközben folyamatos vita kísérte a pénzügyi súlyát és az irodalmi életben betöltött szerepét. Ha a nyomozás szabálytalanságokat tár fel, az nemcsak egy szerző megítélését, hanem az egész intézményi modell hitelességét érintheti.

A Budapesti Operettszínházban közben külön feszültségek alakultak ki. Dolgozói tiltakozások és átvilágítási igények jelentek meg, miközben más pályázati és támogatási ügyek is napirendre kerültek. A kulturális kormányzatnak ezért el kell választania egymástól a büntetőjogi vizsgálatot, az intézményi gazdálkodás ellenőrzését és a művészeti-szakmai vitákat.

A következő hetekben várhatóan szerződéseket, minisztériumi jóváhagyásokat, értékbecsléseket, banki kifizetéseket és belső döntési dokumentumokat vizsgálnak majd. Az is kiderülhet, kit hallgatnak ki tanúként, illetve lesz-e olyan személy, akivel szemben megalapozott gyanút közölnek. Addig Orbán János Dénes és a KMTG korábbi vezetőinek büntetőjogi felelősségéről nem lehet tényként beszélni.

A szeptember 24-i rendőrségi döntés tehát nem lezárta, hanem éppen megnyitotta az ügy legfontosabb szakaszát. A közéleti kérdés most már nem az, sok-e félmilliárd forint néhány mű felhasználási jogáért. Hanem az, bizonyítható-e, hogy a közpénzből gazdálkodó intézmény a saját érdekében, piaci és szakmai alapon döntött, vagy a döntéshozatal olyan személyes összefonódások között zajlott, amelyek vagyoni hátrányt okoztak az államnak.