Putyin békéről beszél, közben új csapásokkal fenyeget

Vlagyimir Putyin egyszerre hagyta nyitva a tárgyalás és az újabb katonai eszkaláció lehetőségét. Az orosz elnök péntek este Szentpéterváron azt mondta, hogy az ukrajnai háború lezárására vonatkozó valamennyi javaslat továbbra is az asztalon van, Moszkvának azonban mérlegelnie kell, melyik szolgálja az érdekeit. Ugyanebben a nyilatkozatban további megtorló csapásokat helyezett kilátásba, és Ukrajnát tette felelőssé azért, hogy a tárgyalások nem indultak újra.

Putyin szerint Oroszország a múlt heti parlamenti választások után kész lett volna visszatérni az egyeztetésekhez, Ukrajna azonban támadásokat indított Moszkva és választási helyszínek ellen. Az orosz elnök azt állította, hogy Kijevnek meg kell éreznie a válaszcsapások következményeit. A kijelentés különösen súlyos azután, hogy az orosz légitámadások az elmúlt napokban ismét ukrán ipari és polgári célpontokat értek.

Moszkva érvelése szerint az ukrán vezetés azért sürgeti a tűzszünetet, mert nehezen védekezik az újabb, sugárhajtású orosz drónok ellen. Putyin azt mondta, a magasabban és gyorsabban repülő eszközök új kihívást jelentenek az ukrán légvédelemnek. Kijev ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy saját mélységi csapásai az orosz hadiipar, olajfinomítók és katonai infrastruktúra gyengítését szolgálják.

A két fél közötti katonai nyomásgyakorlás egyre szorosabban kapcsolódik a diplomáciához. Az Egyesült Államok háromoldalú technikai találkozót javasolt Ukrajna és Oroszország részvételével az Egyesült Arab Emírségekben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Washington olyan formátumot keres, amelyben először szakértői szinten lehetne előrelépni a tűzszünet és a háború lezárásának részleteiben.

Az amerikai diplomácia az energia- és gabonainfrastruktúra elleni támadások korlátozását tekinti az egyik lehetséges első lépésnek. Marco Rubio külügyminiszter a héten arról beszélt, hogy mindkét fél érdeklődést mutatott egy részleges tűzszünet iránt. Ez jóval szűkebb lenne egy teljes fegyvernyugvásnál, de csökkenthetné a civil infrastruktúrára nehezedő nyomást a téli időszak előtt.

A helyzetet bonyolítja, hogy mindkét fél igyekszik javítani katonai alkupozícióját. Ukrajna hónapok óta támadja az orosz olajipari infrastruktúrát, mert a finomítók és exportlétesítmények egyszerre finanszírozzák a háborút és látják el üzemanyaggal az orosz gazdaságot. Moszkva válaszul fokozta az ukrán energetikai, közlekedési és ipari létesítmények elleni támadásokat.

A héten Oroszország súlyos csapásokat mért Kijevre és az ukrán iparra. Az ArcelorMittal közölte, hogy biztonsági okokból leállítja a termelést Ukrajna legnagyobb acélművében, Krivij Rihben. A vállalat mintegy egymilliárd dolláros értékvesztéssel számol. Az ipari célpontok elleni támadások azt jelzik, hogy Moszkva a gazdaság működőképességét is egyre közvetlenebbül próbálja gyengíteni.

Putyin pénteken Európának is üzent. Azt mondta, Oroszország nem készül semmiféle háborúra az európai országokkal, és szerinte nincs erre sem indíték, sem ok. Azokat az európai figyelmeztetéseket, amelyek egy későbbi orosz támadás lehetőségével számolnak, tudatos feszültségkeltésnek és provokációnak nevezte.

Az európai kormányok jó része másként látja a helyzetet. A NATO keleti tagállamai az ukrajnai inváziót annak bizonyítékaként értékelik, hogy a korábbi orosz biztonsági ígéretek önmagukban nem elegendők. Lengyelország, a balti államok és több északi ország ezért gyorsan növeli katonai kiadásait, erősíti a légvédelmet és hosszú távú védelmi terveket készít.

Németország és Franciaország szintén jelentős haderőfejlesztésbe kezdett. Az európai stratégia abból indul ki, hogy a kontinensnek akkor is nagyobb önálló katonai képességre van szüksége, ha az Egyesült Államok továbbra is a NATO fő ereje marad. Donald Trump többször jelezte, hogy Washington kevesebb terhet akar vállalni Európa hagyományos védelméből, és nagyobb hozzájárulást vár a szövetségesektől.

Putyin állítása, hogy nincs szándék Európa megtámadására, ezért várhatóan nem állítja le a fegyverkezést. A NATO-tagállamok nem kizárólag az orosz vezetés deklarált szándékait, hanem katonai képességeit, a hadigazdaság méretét és az ukrajnai tapasztalatokat is figyelembe veszik. A háború ötödik évében Oroszország jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert termel, miközben hadereje folyamatos harci tapasztalatot szerez.

Az orosz gazdaság ugyanakkor egyre nagyobb árat fizet a konfliktusért. A pénzügyminisztérium szerint az idei költségvetési hiány elérheti a GDP három százalékát, ami majdnem kétszerese a korábbi tervnek. A kormány új adókat és rendkívüli terheket vet ki több ágazatra. Az ukrán támadások az olajfinomítók ellen tovább növelik a nyomást, mert egyszerre csökkenthetik az exportbevételeket és okozhatnak belföldi üzemanyag-ellátási gondokat.

Putyin üdvözölte Donald Trump és Hszi Csin-ping washingtoni tárgyalásainak eredményeit is. Oroszország számára a kínai kapcsolat létfontosságúvá vált a nyugati szankciók idején. Moszkva ugyanakkor figyeli, hogy Washington képes-e olyan gazdasági megállapodásokat kötni Pekinggel, amelyek közvetve szűkíthetik Oroszország mozgásterét.

A mostani nyilatkozat ezért kettős jelzés. Putyin nem zárja be a tárgyalások ajtaját, de nem is vállal konkrét engedményt. Azt állítja, minden békejavaslat megfontolható, miközben fenntartja a katonai nyomást és Kijevet teszi felelőssé az eszkalációért. Ez a taktika lehetővé teszi Moszkvának, hogy diplomáciai rugalmasságot mutasson, miközben a fronton és a hátország elleni csapásokkal tovább próbálja javítani alkupozícióját.

A következő napokban az lesz döntő, hogy az amerikai háromoldalú javaslatból lesz-e tényleges találkozó. Ha igen, a részleges energia- és gabonatűzszünet lehet az első teszt. Ha nem, a mostani nyilatkozat könnyen a háború újabb intenzív szakaszának előjátéka lehet, különösen a tél közeledtével, amikor az energetikai infrastruktúra ismét elsődleges célponttá válhat.