Csődvédelemben a Bayer Construct

Szeptember 25-től már nem egy vállalati bejelentés vagy piaci pletyka, hanem bírósági eljárás határozza meg a Bayer Construct következő hónapjait. A Fővárosi Törvényszék elrendelte az egyik legnagyobb magyar építőipari vállalat csődeljárását. A döntés nem jelenti a cég megszűnését, sőt a csődeljárás célja éppen az, hogy a társaság időt kapjon a hitelezőivel való megállapodásra és lehetőség szerint folytassa működését. A következő harminc nap azonban már a hitelezők számára is határidőt jelent.

A Bayer Construct maga kérte a csődeljárást. A kérelem augusztus 26-án érkezett a Budapest Környéki Törvényszékre. A kormány szeptember 4-én stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette az ügyet, ezért az eljárás a Fővárosi Törvényszékhez került, amely szeptember 25-i kezdőnappal elrendelte a csődeljárást. Vagyonfelügyelőként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelölték ki.

A jogi helyzet első látásra kedvezőnek tűnhet a vállalat számára: hat hónapos fizetési moratóriumot kapott bizonyos esedékes pénzkövetelések teljesítésére. Ez azonban nem ad szabad kezet. A munkabéreket például továbbra is fizetni kell, a gazdasági tevékenységet pedig vagyonfelügyelő ellenőrzi. A moratórium lényege, hogy a hitelezők ne külön-külön próbálják megmenteni követeléseiket, miközben a cég vagyona gyorsan elfogy, hanem legyen idő egy közös egyezség kialakítására.

Most a hitelezők órája ketyeg. A már fennálló követeléseket a kezdőnaptól számított harminc napon belül kell bejelenteni az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a később keletkező követelésekre pedig rövidebb határidő vonatkozik. A határidő elmulasztása súlyos következménnyel járhat, mert az adott követelést nem veszik nyilvántartásba. Egy ekkora építőipari csoport esetében ez alvállalkozók, beszállítók és pénzügyi intézmények széles körét érintheti.

A csődeljárás hátterében több tényező találkozik, de a leglátványosabb konfliktus a zuglói irodakomplexum körül alakult ki. A magyar állam 2023-ban kötött előszerződést a Zugló Városközpont Irodakomplexum megvásárlására. Az új kormány 2026 nyarán elállt az ügylettől, és szerződésszegésekre hivatkozva több mint 300 milliárd forint visszakövetelését helyezte kilátásba. A beruházói oldal vitatja az állam álláspontját, és jogi úton kíván fellépni.

Ez a vita azért különösen veszélyes a Bayer Construct számára, mert egy több száz milliárd forintos ügylet kimenetele önmagában is képes alapjaiban átírni egy vállalat finanszírozási helyzetét. A cég korábban azt közölte munkavállalóival, hogy a csődeljárás kezdeményezéséhez több, komoly pénzügyi kitettséget okozó fejlemény vezetett: szabályozási változások, a zuglói projekt körüli kormányzati döntés és kedvezőtlen piaci folyamatok. Ezek a vállalat saját indokai; a csődeljárás során a tényleges követelések és a fizetőképesség adatai ennél részletesebb képet adhatnak.

Az állam ráadásul nem csupán vitában áll a cégcsoporttal, hanem közvetve pénzügyi kitettsége is lehet. A Bayer Construct az elmúlt években jelentős állami és jegybanki hátterű finanszírozási programokban vett részt. A sajtóbeszámolók szerint a Magyar Fejlesztési Bank hitelei és bankgaranciái, valamint a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjában kibocsátott, 30 milliárd forintos kötvény is érintett. A pontos kockázatot csak a hitelezői igények és biztosítékok ismeretében lehet megítélni, ezért önmagában a finanszírozási összeg nem azonos az esetleges állami veszteséggel.

A csődeljárás egyik kulcskérdése az lesz, mennyire életképes a vállalat alaptevékenysége a zuglói vita nélkül. Ha a működő projektek képesek pozitív pénzáramot termelni, és a hitelezők elfogadnak egy átütemezést vagy részleges egyezséget, a cég reorganizálható lehet. Ha viszont a kötelezettségek nagysága tartósan meghaladja a reálisan előteremthető forrásokat, a moratórium csak időt nyer, de nem oldja meg a problémát.

Az építőipar sajátossága tovább növeli a tétet. Egy nagy generálkivitelező nehézségei gyorsan végigfuthatnak az alvállalkozói láncon. A kisebb cégek gyakran jóval kevésbé tőkeerősek, ezért számukra néhány nagyobb számla késedelme is likviditási válságot okozhat. A következő hetekben ezért nemcsak azt kell figyelni, milyen követeléseket jelentenek be a bankok és az állami szereplők, hanem azt is, hogy a Bayer képes-e folyamatosan fizetni a munkát végző partnereinek.

A zuglói önkormányzat külön jogi frontot nyitott. A kerület korábban úgy ítélte meg, hogy a beruházó megszegte a 2006-ban kötött, azóta többször módosított szerződés egyes elemeit, ezért perindításról döntött. Így ugyanahhoz a fejlesztéshez egyszerre kapcsolódhat állami, önkormányzati és vállalati jogvita. Ezek kimenetele nem feltétlenül esik egybe, és eltérő időtávon születhetnek döntések.

A stratégiailag kiemelt minősítés szintén fontos. Ez nem azt jelenti, hogy az állam garantálja a vállalat megmentését, hanem azt, hogy az eljárás külön szabályok szerint, kijelölt intézményi keretben zajlik. A politikai vita azonban elkerülhetetlen, mert a Bayer Construct az elmúlt évek egyik jelentős állami megrendelésekkel és állami finanszírozással is rendelkező építőipari szereplője volt. A mostani eljárás így arról is képet adhat, milyen kockázatok halmozódtak fel a gyorsan növekvő építőipari csoportok finanszírozásában.

A következő fontos dátum nem egyetlen bírósági tárgyalás lesz, hanem a hitelezői bejelentési határidő lejárta. Akkorra válhat tisztábban láthatóvá, mekkora követelésállományt kell kezelni, és kik a legfontosabb hitelezők. Ezután az egyezségi tárgyalások mutatják meg, hogy a Bayer Construct csődvédelme valódi reorganizáció kezdete vagy egy későbbi felszámolás előszobája lesz-e.

Ezért a szeptember 25-i bírósági döntés nem a történet vége. Éppen ellenkezőleg: most kezdődött el az a szakasz, amikor a korábbi üzleti és politikai viták helyett a hitelezői igények, a biztosítékok, a működő projektek és a tényleges pénzügyi teljesítőképesség kerülnek előtérbe. A következő hetekben ezekből derülhet ki, mennyi menthető meg a vállalatból, és mekkora számlát hagy maga után a válság.