Trump nemet mondott, mégis újra tárgyal Iránnal
Washington és Teherán már a hét elején visszatérhet a közvetett egyeztetésekhez Katar közvetítésével. Az amerikai elnök elutasította az iráni csomagot, de a Hormuzi-szoros, az olajexport és a nukleáris program ügyében tovább folyik az alku.
Az Egyesült Államok és Irán már a hét elején újra közvetett tárgyalásokat kezdhet, alig egy nappal azután, hogy Donald Trump elutasította Teherán legutóbbi javaslatát. Az amerikai elnök vasárnap este közölte, hogy további egyeztetésekre számít a következő napokban. Katar közvetítői eközben külön tárgyalnak az amerikai és az iráni féllel, és olyan kompromisszumos szövegen dolgoznak, amely egyszerre érinti a Hormuzi-szorost, az olajszankciókat és az iráni nukleáris programot.
A diplomáciai mozgás azért figyelemre méltó, mert Trump szombaton még elutasította az iráni csomagot. Teherán hét napos fegyvernyugvást, a Hormuzi-szoros újranyitását és a nukleáris tárgyalások újraindítását ajánlotta. Cserébe az amerikai tengeri blokád megszüntetését, az olajeladásokat korlátozó szankciók enyhítését és szélesebb regionális tűzszünetet kért.
Washington számára ez kevés volt. Az amerikai kormány azt akarja, hogy a megállapodásban Irán nukleáris engedményeket is tegyen, és tartós garanciákat adjon arra, hogy programja nem vezethet atomfegyverhez. Trump szerint Teherán olyan feltételeket kínált, amelyeket az Egyesült Államok egy évvel korábban talán elfogadott volna, a jelenlegi katonai és gazdasági helyzetben azonban már nem tart megfelelőnek.
A kemény nyilvános álláspont ellenére a tárgyalási csatorna nem szakadt meg. Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Jared Kushner a múlt héten New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés idején közvetett egyeztetést folytatott Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszterrel. A felek nem ültek közös asztalhoz: katari tisztviselők vitték az üzeneteket közöttük.
Katar szerepe egyre fontosabb. Doha az elmúlt években több közel-keleti válságban közvetített, és egyszerre tart fenn szoros biztonsági kapcsolatot Washingtonnal, valamint működő politikai csatornákat Teheránnal. A katari miniszterelnök New Yorkban találkozott Maszúd Peszeskján iráni elnökkel, majd magas rangú katari tisztviselők Witkoffot is tájékoztatták. A hétvégén a közvetítők mindkét féllel módosításokat egyeztettek.
A Hormuzi-szoros a tárgyalások egyik legfontosabb eleme. A keskeny tengeri útvonalon békeidőben a világ tengeri olajkereskedelmének jelentős része halad át. A konfliktus miatt a forgalom visszaesett, a biztosítási és szállítási költségek megugrottak, a világpiaci árak pedig érzékenyen reagálnak minden katonai hírre. Trump azt állította, hogy az amerikai haditengerészet segítségével a hétvégén a háború kezdete óta rekordmennyiségű olaj jutott át a szoroson.
Az amerikai elnök szerint egyetlen éjszaka alatt több mint húszmillió hordó olajat szállítottak át. Egy amerikai védelmi tisztviselő ennél is magasabb, huszonkétmillió hordós mennyiséget említett. A számok azt mutatják, hogy Washington katonai jelenléttel próbálja fenntartani a hajózást, miközben diplomáciai megállapodást keres a tartósabb rendezéshez.
Irán számára a szoros stratégiai ütőkártya. Teherán tudja, hogy a hajózás akadályozása gyorsan globális gazdasági nyomást teremt, ugyanakkor a tartós lezárás saját bevételeit és regionális kapcsolatait is súlyosan károsítja. Ezért az iráni ajánlatban a szoros újranyitása olyan engedményként szerepel, amelyért cserébe gazdasági könnyítéseket vár.
Az olajszankciók kérdése legalább ilyen nehéz. Az Egyesült Államok újabb másodlagos büntetésekkel fenyegeti az iráni energiaszektor külföldi partnereit. Teherán számára az exportbevételek létfontosságúak a háborús kiadások és a gazdaság finanszírozásához. Washington viszont attól tart, hogy a szankciók gyors feloldása úgy erősítené meg az iráni vezetést, hogy közben a nukleáris és katonai kérdésekben nem kapna megfelelő biztosítékokat.
A nukleáris program ezért ismét a vita középpontjában áll. A korábbi megállapodások tapasztalata miatt mindkét oldalon mély a bizalmatlanság. Irán azt állítja, hogy békés célú nukleáris technológiához joga van. Az Egyesült Államok olyan ellenőrzési és dúsítási korlátozásokat akar, amelyek kizárják a gyors fegyverkezés lehetőségét. A részletekben már korábbi tárgyalási fordulók is elakadtak.
Trump közben nyitva hagyta a katonai nyomás lehetőségét. Arra a kérdésre, fontolgatja-e az Irán elleni légicsapások újraindítását, azt válaszolta, hogy mindig gondol erre. Ez a tárgyalási taktika része is lehet: Washington azt akarja érzékeltetni, hogy a diplomácia alternatívája nem a korábbi állapot visszatérése, hanem újabb katonai és gazdasági nyomás.
Aragcsi vasárnap azt mondta, Irán továbbra is diplomáciai megoldást akar. Közlése szerint Teherán hivatalos választ vár a közvetítőkön keresztül, és kész a tárgyalásra. Az iráni fél azt is igyekszik elkerülni, hogy az amerikai belpolitikai menetrendhez igazítsa saját döntéseit. Trump korábban a novemberi félidős választások utánra helyezte egy átfogóbb megállapodás esélyét, Teherán viszont azt állítja, saját nemzeti érdekei alapján tárgyal.
Európa számára a tárgyalások kimenetele elsősorban energia- és biztonságpolitikai kérdés. A Hormuzi-szoros tartós zavara drágítja az olajat és a cseppfolyósított földgázt, ami gyorsan megjelenhet az európai inflációban. A közel-keleti katonai eszkaláció emellett új migrációs és biztonsági kockázatokat is teremthet.
A közvetett egyeztetés során a feleknek egyszerre kell kezelniük a háború lezárását, a tengeri kereskedelmet, a szankciókat és a nukleáris vitát. Trump elutasította az első iráni ajánlatot, de nem zárta be az ajtót. A katari közvetítés most azt próbálja kideríteni, van-e olyan csomag, amelyet Washington és Teherán egyaránt elfogadhat anélkül, hogy saját közvéleménye előtt meghátrálásnak tűnne.