Hankó őrizetben: az NKA-pénzek útját keresik

Hankó Balázs szeptember 28-án reggel még azt mondta, hogy nem bujkál, a Parlamentben dolgozik, és ott várja meg, ha a hatóság intézkedni akar vele szemben. Este már a NAV nyomozóinál tett vallomást, majd őrizetbe vették. A volt kulturális és innovációs miniszter egykori államtitkárát, Varga-Bajusz Veronikát is előállították. A látványos politikai nap után azonban a valódi kérdés nem az, hogyan távozott Hankó az Országházból, hanem az, mit tud bizonyítani a nyomozóhatóság a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásáról.

A parlament 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül függesztette fel Hankó mentelmi jogát. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson, és koncepciós eljárásról beszéltek. Hankó minden vádat tagad. Ezek politikai, illetve védekezési állítások; a büntetőjogi kérdés ennél szűkebb: részt vett-e a volt miniszter olyan döntésekben, amelyekkel az NKA pénzét törvénytelen célokra használták, és bizonyítható-e ehhez a szükséges szándékosság.

Az ügyészség szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használt fel közpénzt a jogszabályban és az alapító határozatban meghatározott céloktól eltérően. A gyanú szerint ezzel 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány keletkezett. A nyomozati állítások között szerepel, hogy támogatások juthattak fideszes kampányeseményekre, illetve egyes kedvezményezettek személyes céljaira, és a pénzek egy részét választókerületi logika alapján oszthatták.

A 17,3 milliárdos szám azonban nem azt jelenti, hogy a hatóság szerint Hankó ennyi pénzt személyesen eltulajdonított. A hűtlen kezelés lényege a rábízott vagyon kezelésével kapcsolatos kötelesség megszegése és az ebből keletkező vagyoni hátrány. A személyes gazdagodás nem feltétlenül tényállási elem. A nyomozóknak azt kell feltárniuk, milyen döntési jogköre volt Hankónak, milyen információk álltak rendelkezésére, milyen dokumentumokat írt alá, és tudhatta-e, hogy az egyes támogatások eltérnek az NKA törvényes céljaitól.

Ez különösen nehéz egy olyan rendszerben, ahol több szintű döntéshozatal működött. Egy kulturális támogatás előkészítésében pályázati szakértők, kollégiumi tagok, hivatali munkatársak és vezetők is részt vehetnek. A büntetőjogi felelősséget nem lehet pusztán tisztség alapján megállapítani. A hatóságnak támogatásonként vagy támogatási csoportonként kell rekonstruálnia, ki mit javasolt, ki hagyta jóvá, milyen célra utalták a pénzt, és mi történt vele ténylegesen.

A több mint ezer ügylet ezért egyszerre erőssége és nehézsége a nyomozásnak. Ha valóban ismétlődő, azonos mintázatú döntések történtek, azokból könnyebb lehet rendszerszerű működésre következtetni. Ugyanakkor 1079 támogatás teljes körű ellenőrzése hatalmas dokumentációt jelent. Szerződéseket, beszámolókat, számlákat, teljesítési igazolásokat és kommunikációt kell összevetni. Nem elég azt bizonyítani, hogy egy program politikailag kedvezett a Fidesznek; azt is igazolni kell, hogy a közpénz felhasználása jogilag eltért az engedélyezett céltól.

A tiltott párt- és kampányfinanszírozás gyanúja külön szálat nyithat. A választási kampányok finanszírozását szigorú szabályok korlátozzák, és az állami intézmények pénze nem használható pártkampány burkolt finanszírozására. Ha kulturális támogatásokból ténylegesen választási rendezvényeket vagy kampánycélú kommunikációt fizettek, akkor nemcsak az NKA vagyonkezelése, hanem a politikai finanszírozás rendszere is vizsgálható.

A volt miniszter védekezésének egyik lehetséges iránya az lehet, hogy a döntések szakmai kollégiumi javaslatokra épültek, és ő nem rendelkezett minden egyes támogatás részletes felhasználásáról információval. A hatóságnak ezért különösen fontosak lehetnek az elektronikus levelezések, belső feljegyzések, naptárbejegyzések és tanúvallomások. Egy vezető felelősségét gyakran nem maga az aláírás, hanem az aláíráshoz vezető kommunikáció teszi bizonyíthatóvá vagy éppen cáfolhatóvá.

A nyomozás másik fontos kérdése, hová kerültek a pénzek. Ha a támogatott szervezetek szabályosan elszámoltak, de a programok politikailag vitathatók voltak, az más jogi helyzet, mint ha fiktív teljesítések, túlárazott szerződések vagy visszaosztott összegek jelennek meg. A nyilvánosság számára ezek a kategóriák könnyen összemosódnak, a büntetőeljárásban azonban alapvetően különböznek.

Hankó ügye abban is eltér Seszták Miklósétól, hogy az NVVH egyelőre nem vette saját hatáskörébe. Unger Anna, a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke azt mondta, az NKA-nyomozás jó és alapos munkát végző kezekben van a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségnél és a NAV-nál. Ez érdekes intézményi jelzés: az új hivatal nem akar minden politikailag látványos ügyet magához húzni, hanem legalábbis indulásakor igyekszik munkamegosztást kialakítani a meglévő szervekkel.

A szeptember 28-i parlamenti jelenetek ugyanakkor erősen átpolitizálták az ügyet. Hankó órákig a Fidesz frakcióirodájában maradt, miközben arról folyt a vita, beléphet-e más hatóság az Országházba a házelnök engedélye nélkül. Később idézést kapott, elhagyta az épületet, és megjelent a nyomozóknál. Az esti őrizetbe vétel után ez a közjogi epizód lényegében lezárult; a következő napokban már a büntetőeljárási szabályok kerülnek előtérbe.

Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat. Ha az ügyészség úgy látja, fennáll a szökés, elrejtőzés, a bizonyítás befolyásolása vagy a bűnismétlés veszélye, indítványozhatja a letartóztatást. A bíróságnak személyre szabottan kell mérlegelnie ezeket a körülményeket. A súlyos gyanú önmagában nem automatikus indok a letartóztatásra, és enyhébb kényszerintézkedés is szóba jöhet.

A közösségi oldalakon a Hankó-ügy a hétfői nap egyik legnagyobb magyar politikai témája lett. Több poszt száz, sőt ezernél is több szavazatot kapott, a hozzászólásokban pedig sokan már büntetési tételeket találgattak. Egy külön vitában viszont éppen az merült fel, hogyan lehet egy több mint ezer támogatást érintő ügyben személyes felelősséget bizonyítani. Ez a kérdés jogilag sokkal relevánsabb, mint az előre kiosztott börtönévek. A közösségi hozzászólások nem közvélemény-kutatások, és a bennük szereplő tényállításokat nem lehet bizonyítékként kezelni.

A következő hetekben három dologból lehet majd megítélni, mennyire erős az ügy. Először abból, hogy a bíróság szükségesnek lát-e kényszerintézkedést. Másodszor abból, milyen konkrét döntéseket és dokumentumokat köt a hatóság Hankóhoz. Harmadszor pedig abból, hogy a 17,3 milliárdos feltételezett vagyoni hátrányból mekkora részhez tudnak tényleges, bizonyítható szabálytalanságot rendelni.

A politikai oldalak számára már megszületett a történet: a kormányoldal szerint megkezdődött az elszámoltatás, a Fidesz szerint politikai hajtóvadászat zajlik. A büntetőeljárás ennél sokkal kevésbé látványos lesz. Az NKA-ügy végül nem azon múlik, ki milyen táblát tett egy üres parlamenti székre, hanem azon, hogy a több mint ezer döntésből összeáll-e bizonyítható mechanizmus, és abban személy szerint milyen szerepet játszott Hankó Balázs.