Újra az ukrán energiahálózatot támadja Moszkva
A hónapok óta legsúlyosabb orosz légicsapás érte az áramellátást Kijevben és több régióban. Hét ember meghalt, rendkívüli áramszüneteket rendeltek el, a közlekedés és a vízellátás is akadozott. Ukrajna újabb nehéz télre készül.
Oroszország a tél közeledtével ismét nagyszabású támadást indított Ukrajna energetikai rendszere ellen. A szerda esti és éjszakai csapássorozat hónapok óta a legsúlyosabb volt: Kijevben és több más régióban erőműveket, alállomásokat és hálózati létesítményeket ért találat, miközben lakóépületek is megsérültek. Ukrán közlések szerint legalább hét ember meghalt, köztük egy gyermek.
A légierő adatai szerint Oroszország 285 drónt indított, közülük 254-et sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel eltéríteni. Ballisztikus rakétát is bevetettek. A támadás nagysága és célpontválasztása arra utal, hogy Moszkva ismét azt a stratégiát követi, amelyet az előző teleken alkalmazott: a hideg hónapok előtt igyekszik meggyengíteni az áram-, fűtés- és vízellátást.
Kijevben rendkívüli áramszüneteket vezettek be. Több villamosjárat leállt, egyes kerületekben csökkent a víznyomás, és a szolgáltatók arra kérték a lakosságot, hogy takarékoskodjon az elektromos energiával. A főváros környékén is súlyos károk keletkeztek, miközben a légiriadó órákon át tartott.
Volodimir Zelenszkij elnök közölte, hogy tíz régió kritikus infrastruktúrája sérült meg. A kormány elrendelte a tartalék generátorok, üzemanyagkészletek és vészhelyzeti ellátórendszerek újabb ellenőrzését. A cél az, hogy egy hosszabb áramszünet esetén a kórházak, vízművek, távközlési hálózatok és menedékhelyek működőképesek maradjanak.
Ukrajna számára ez már az ötödik háborús tél. Az energetikai rendszer jelentős részét többször megsemmisítették vagy megrongálták, majd helyreállították. A hálózat ellenállóbb lett, de a tartalékok szűkösek. Sok transzformátor és nagyfeszültségű berendezés külföldről érkezik, gyártásuk hosszú időt vesz igénybe, a javítócsapatok pedig folyamatos veszélyben dolgoznak.
Az orosz taktika az elmúlt években változott. A korábbi tömeges rakétatámadások mellett ma már sokkal nagyobb szerepet kapnak az olcsóbb drónok. Moszkva több hullámban indítja őket, hogy túlterhelje az ukrán légvédelmet. A drónok egy része felderítő vagy megtévesztő célú, mások közvetlenül az energetikai létesítményeket támadják.
Kijev szerint Oroszország célja a civil lakosság életkörülményeinek lerontása és a társadalmi nyomás növelése. Moszkva azt állítja, hogy katonai jelentőségű energetikai infrastruktúrát támad. A gyakorlatban azonban az ukrán villamosenergia-rendszer egységes hálózat, így az erőművek és alállomások kiesése közvetlenül érinti a háztartásokat is.
Az idei tél különösen nehéz lehet, mert Ukrajna légvédelmi készletei továbbra is korlátozottak. A Patriot és más nyugati rendszerek rakétái drágák, miközben Oroszország egyre nagyobb számban képes olcsóbb támadó drónokat gyártani és bevetni. Kijev ezért olyan réteges védelmet próbál kialakítani, amelyben gépágyúk, mobil légvédelmi egységek, elektronikai zavarás és elfogó drónok is szerepet kapnak.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az orosz drónok egy része a szomszédos országok légterének közelében repül. A mostani támadás idején Moldova légterét is megsértette egy drón, Románia és Lengyelország pedig ismét fokozta a légi készültséget. A NATO keleti tagállamai számára minden ilyen incidens azt a kockázatot hordozza, hogy a háború egy technikai hiba vagy eltévedt eszköz miatt közvetlenül is érintheti őket.
Ukrajna közben orosz energetikai célpontokat támad. Az elmúlt hónapokban olajfinomítók, üzemanyagraktárak és ipari létesítmények kerültek célkeresztbe. Kijev azzal érvel, hogy az orosz olajipar a háborús költségvetés egyik legfontosabb forrása, ezért katonailag legitim célpont. Moszkva ezt terrorizmusnak nevezi.
A kétoldalú energiafegyverszünet lehetősége többször felmerült. Zelenszkij szeptemberben arról beszélt, hogy Ukrajna kész lenne olyan megállapodásra, amelyben mindkét fél leállítja az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Áttörés azonban nem történt. A mostani csapássorozat inkább arra utal, hogy a tél előtt mindkét fél nyomást akar gyakorolni a másik gazdasági hátországára.
Az ukrán kormány egyik legfontosabb feladata a decentralizált energiatermelés bővítése. A nagy erőművek könnyebben azonosíthatók és támadhatók, ezért egyre több kisebb gázturbinát, napelemes rendszert és helyi áramforrást telepítenek. Ezek nem képesek kiváltani a teljes országos hálózatot, de válsághelyzetben fenntarthatják a kritikus szolgáltatásokat.
A lakosság is felkészül. Generátorok, akkumulátoros tápegységek, kempingfőzők és víztartalékok ma már sok ukrán háztartásban a tél alapfelszerelésének számítanak. A nagyvárosok úgynevezett legyőzhetetlenségi pontokat tartanak fenn, ahol hosszabb áramszünet idején fűtéshez, áramhoz és internethez lehet jutni.
A háború negyedik teljes évében azonban a társadalmi fáradtság egyre nagyobb. A rendszeres légiriadók, a bizonytalan áramellátás és a gazdasági nehézségek felhalmozódnak. Moszkva éppen erre építheti téli stratégiáját: katonai áttörés nélkül is növelni akarja a háború mindennapi árát.
A szerdai támadás ezért több volt egy újabb légicsapásnál. Megmutatta, hogy az energetikai háború ismét központi szerepet kap. Ukrajna az elmúlt telek tapasztalataiból sokat tanult, javította a helyreállítási képességét és bővítette a tartalék rendszereket. Oroszország közben növelte dróngyártását és pontosította támadási módszereit. A következő hónapokban ennek a két alkalmazkodási folyamatnak az eredménye döntheti el, mennyire marad működőképes az ország a hidegben.