Tajvan végre átveszi első új F–16V vadászgépeit

Tajvan pénteken átveszi az első két új gyártású F–16V vadászgépét abból a 66 repülőből álló csomagból, amelyet az Egyesült Államok még 2019-ben hagyott jóvá. A szállítás hónapokat késett szoftveres és gyártási problémák miatt, miközben a tajvani légierő szinte naponta emel gépeket a kínai katonai repülések megfigyelésére.

A két gép a sziget keleti partján fekvő taitungi légibázisra érkezik. Wellington Koo védelmi miniszter szerint az év végéig további F–16V-ket adnak át, bár pontos számot nem közölt. A 2019-es, mintegy nyolcmilliárd dolláros amerikai szerződés teljesítése után Tajvan F–16-os flottája 200 gép fölé nőhet.

Az F–16V a típus legkorszerűbb változatai közé tartozik. Fejlett AESA-radarral, új fedélzeti elektronikával és korszerű fegyverrendszerekkel rendelkezik. Tajvan meglévő F–16-osainak korszerűsítési programját 2023-ban fejezték be, az új gyártású gépek azonban további kapacitást adnak egy olyan légierőnek, amelyet a kínai nyomás folyamatosan igénybe vesz.

Peking Tajvant saját területének tekinti, és nem mondott le az erő alkalmazásáról. A kínai légierő és haditengerészet rendszeresen hajt végre műveleteket a sziget körül, a tajvani védelmi minisztérium pedig szinte minden nap közöl adatokat a közelben észlelt kínai repülőgépekről és hadihajókról.

A tajvani stratégia egyik fő problémája, hogy a légierőnek békeidőben is jelentős erőforrásokat kell felhasználnia a kínai gépek követésére. A gyakori riasztások növelik a repülőgépek kopását, terhelik a pilótákat és a műszaki személyzetet. Az új F–16V-k ezért mennyiségi és minőségi erősítést is jelentenek.

A szállítás időzítése politikailag érzékeny. Donald Trump alig egy hete találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben. Tajvanon hónapok óta vita folyik arról, mennyire kiszámítható az amerikai támogatás a Trump-kormány alatt. Az elnök májusban azt mondta, hogy egy új, 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomagot egyelőre visszatart, bár korábban más nagy értékű eladásokat jóváhagyott.

Az Egyesült Államoknak nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata Tajvannal, de amerikai törvény írja elő, hogy Washington biztosítson a sziget számára megfelelő önvédelmi képességet. Az amerikai politika tudatosan nem mondja ki egyértelműen, milyen katonai választ adna egy kínai támadásra. Ez a stratégiai bizonytalanság évtizedeken át az elrettentés egyik eszköze volt.

Peking minden amerikai fegyvereladást élesen bírál. A kínai külügy rendszeresen arra szólítja fel Washingtont, hogy hagyjon fel Tajvan felfegyverzésével és tartsa tiszteletben az „egy Kína” elvet. Az F–16V-k érkezésére a péntek hajnali órákig nem érkezett részletes új kínai reagálás.

A tajvani légierő számára az F–16V azért is fontos, mert Kína gyorsan fejleszti saját ötödik generációs vadászgépeit. A J–20 lopakodó repülőgép technológiai szempontból olyan kihívás, amelyre Tajvannak nincs közvetlenül összevethető típusa. Washington eddig nem adott el F–35-öst vagy F–22-est a szigetnek.

Tajpej ezért a légvédelem egészét hálózatként fejleszti. A vadászgépek mellett földi rakétarendszerekre, mobil radarokra, drónokra és szétszórt bázisokra támaszkodik. A cél az, hogy egy kínai első csapás után is maradjon működőképes légvédelmi és csapásmérő kapacitás.

A keleti part bázisai különösen fontosak, mert a hegyvidék részben védi őket a szárazföld felől érkező támadásoktól. Tajvan több föld alatti hangárral és megerősített létesítménnyel rendelkezik, hogy válsághelyzetben megőrizze repülőgépeinek egy részét.

A 66 gépes program csúszása ugyanakkor rámutat az amerikai hadiipar kapacitásproblémáira. Az ukrajnai háború, az európai újrafegyverkezés és az ázsiai megrendelések egyszerre növelték a keresletet. Tajvan többször panaszkodott arra, hogy a már kifizetett amerikai fegyverek késve érkeznek.

A pénteki átadás ezért Tajpej számára politikai jelzés is. A két első gép katonailag önmagában nem változtatja meg az erőviszonyokat, de azt mutatja, hogy a nagy amerikai szerződés végrehajtása végre megkezdődött. A következő hónapokban az lesz fontos, milyen ütemben érkezik a fennmaradó 64 repülőgép.

A Tajvani-szoros továbbra is a világ egyik legveszélyesebb geopolitikai gócpontja. A kínai katonai nyomás, az amerikai fegyverszállítások és a két nagyhatalom közötti verseny olyan helyzetet teremt, amelyben minden új rendszer stratégiai üzenetet hordoz. Az F–16V-k érkezése azt jelzi, hogy Washington a Pekinggel folytatott tárgyalások mellett sem mondott le Tajvan védelmi képességének erősítéséről.A fejlemény azért kapott kiemelt figyelmet, mert közvetlenül érinti a térség biztonsági egyensúlyát, és több, korábban külön kezelt konfliktust kapcsol össze. A döntéshozók számára most az a legfontosabb, hogy a gyors politikai reakciók mellett működőképes diplomáciai csatornák is megmaradjanak. A következő hetekben az események ütemét a katonai helyzet, a szövetségesek válasza és a belpolitikai nyomás egyaránt alakíthatja. Európából nézve különösen fontos, hogy a válságok egyszerre terhelik a védelmi költségvetéseket, az energiaellátást és a külpolitikai mozgásteret. Magyarország számára a NATO- és EU-tagság, valamint a térségekhez fűződő gazdasági kapcsolatok miatt ezek a változások közvetve is gyorsan érzékelhetővé válhatnak.