Utcai harcok Párizsban: lángba borult a francia oktatás
Súlyos zavargások rázzák meg a nagyvárosokat a diákok és a hatóságok összecsapásai miatt. Az iskolák leromlott infrastruktúrája és a bejelentett negyvenhárommilliárd eurós elvonási tervezet országszerte elszabadította az indulatokat.
Súlyos erőszakhullámba torkolltak a francia középiskolások és egyetemi hallgatók megmozdulásai az ország szinte valamennyi nagyvárosában, miután a tanintézmények méltatlan körülményei ellen indult békés felvonulások nyílt utcai zavargásokká fajultak. A nyugat-franciaországi Nantes városában csütörtökön felgyújtották egy középiskola bejárati csarnokát, a dél-franciaországi Marseille utcáin pedig több menetrend szerinti autóbuszt és egy kivonuló tűzoltóautót borítottak lángba a randalírozók. A feszültség a fővárosban is a tetőfokára hágott: Párizsban egy önkormányzati rendőr súlyos vágott sérüléseket szenvedett az arcán egy fiatalkorúakból álló csoport támadása során. Marseille-ben a helyzet még tovább mérgesedett, amikor egy gimnázium igazgatóhelyettesét és két munkatársát benzinnel öntötték le, miközben a tiltakozók hulladéktárolókat próbáltak lángra lobbantani az intézmény kapujában. Hasonló gyújtogatások zajlottak le Lille, Brest és Strasbourg oktatási intézményei előtt is.
A hatóságok kíméletlen eréllyel léptek fel a megmozdulások megfékezésére. A Párizstól északra fekvő Saint-Denis elővárosában heves összecsapások robbantak ki, ahol a fiatalok pirotechnikai eszközökkel, petárdákkal és rakétákkal támadták a kivezényelt rendfenntartókat, amire a rohamrendőrség tömeges könnygázgránátokkal válaszolt. A káosz elmélyülését megelőzendő Strasbourgban és Marseille-ben a városi hatóságok teljesen leállították a villamosközlekedést, megakadályozva a tüntető csoportok gyors mozgását és gyülekezését a belvárosi csomópontokon. A prefektúrák rendkívüli rendeletekkel tiltották meg a pirotechnikai termékek árusítását és birtoklását, valamint megtiltották a kannás üzemanyag szállítását a közterületeken. A hivatalos adatok szerint csütörtök délelőtt országszerte 340 középiskolát érintettek a megmozdulások, ezek közül kétszázat közvetlenül a párizsi agglomerációban, míg csaknem 170 intézményt teljesen elbarikádoztak a diákok.
A tiltakozási hullám villámgyorsan átterjedt a felsőoktatási szektorra is. A diákszervezetek felhívására országszerte mintegy harminc egyetemi campust vontak blokád alá a hallgatók, megbénítva a Sorbonne több karának és a marseille-i intézményeknek a működését. A válsághelyzet súlyosságát jelzi, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök azonnali hatállyal felszólította kormányának tagjait minden hivatalos külföldi és belföldi szolgálati út lemondására, s rendkívüli kabinetülést hívott össze a Matignon-palotában. Édouard Geffray oktatási miniszter a France 2 televízióban bejelentette, hogy pénteken több mint négyszáz középiskola zárva tart, az oktatást pedig távoktatási formában szervezik meg. A tárcavezető önmérsékletre intette a résztvevőket, párbeszédet ajánlva a diákképviseleteknek, leszögezve: az egyetlen elfogadható út a konszenzuskeresés.
A múlt héten kirobbant elégedetlenség hátterében a közoktatási intézmények katasztrofális állapota áll. A diákok beszámolói szerint a tantermek tarthatatlanul zsúfoltak, az iskolaépületek omladoznak, miközben országszerte súlyos tanárhiány tapasztalható, hiányoznak a legalapvetőbb szemléltetőeszközök, a napi órarendek pedig túlfeszítettek. A tüntető fiatalok élesen bírálják a kormányzati prioritásokat: a sajtónak nyilatkozó diákok felháborítónak nevezték, hogy az államkassza tízmilliókat költ a mobiltelefonok iskolai elzárására szolgáló dobozok beszerzésére, miközben az intézményekben nem működik a fűtés, nincsenek klímaberendezések, és a pedagógusbérek sem biztosítanak tisztességes megélhetést. A konkrét infrastrukturális gondok mellett a fiatalok körében a szélesebb társadalmi kiábrándultság és a politikai elitből való teljes kiábrándulás is a felszínre tört.
A megmozdulások a közeledő választások közvetlen kampánytémájává léptek elő. A radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) több parlamenti képviselője személyesen jelent meg az eltorlaszolt iskolák előtt, nyíltan támogatásukról biztosítva a tiltakozókat. Jean-Luc Mélenchon, a mozgalom vezetője rendőri túlkapásokkal és elnyomással vádolta a kabinetet a rendvédelmi fellépés miatt. A kormányzat ezzel szemben a szélsőbaloldalt tette felelőssé a pusztításért: a miniszterelnöki hivatal a belső elhárítás jelentéseire hivatkozva kijelentette, hogy a megmozdulások az LFI és szélsőbaloldali szövetségesei által irányított provokációk. Manuel Bompard, az ellenzéki párt koordinátora visszautasította az állításokat, aláhúzva, hogy spontán társadalmi felkelés zajlik az oktatás megalázó állapota miatt, s felszólította a miniszterelnököt, hogy ne terjesszen összeesküvés-elméleteket.
A rendőri beavatkozás mértéke példátlan méreteket öltött. A zavargások kezdete óta a hatóságok 1949 személyt vettek őrizetbe országszerte. Az összecsapásokban 305 rendőr és csendőr sebesült meg, miközben mintegy 170 diák és 65 oktatási dolgozó szenvedett sérüléseket. A rendőrségen belül három esetben indult belső fegyelmi vizsgálat az egyenruhások aránytalan fellépése miatt. Tours városában egy fiatalt súlyos fejsérüléssel szállítottak kórházba, miután a gyanú szerint gumilövedék találta el. Laurent Nuñez belügyminiszter óvatosságra intette a bevetési egységeket a tömegoszlató eszközök, így a könnygázgránátok mértéktelen alkalmazásával kapcsolatban.
A társadalmi feszültséget még magasabb szintre emelte a csütörtökön bemutatott új költségvetési törvénytervezet. A kormány a következő évben negyvenhárommilliárd eurós kiadáscsökkentést tervez végrehajtani a megroggyant államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében. A tervezet a megújuló energiaforrások támogatásának lefaragását, a nyugdíjkiadások visszafogását és az önkormányzati juttatások szűkítését célozza meg. A diákok körében a legnagyobb felháborodást az új tandíjak bevezetése váltotta ki bizonyos szakképesítések és egyetemi előkészítő osztályok esetében. Sophie Binet, a CGT szakszervezet főtitkára a jelenlegi válság közepette nyílt provokációnak minősítette az oktatási forráskivonásokat.
A büdzsé őszi parlamenti vitája borítékolhatóan újabb tiltakozási hullámot indít el a Nemzetgyűlésben és az utcákon. A kabinet nem rendelkezik szilárd többséggel a törvényhozásban, így a megszorítások benyújtása azonnali bizalmatlansági indítványokat és kormányválságot vonhat maga után. A megszorítások hátterében a drasztikus adósságállomány áll: Franciaország adóssága a következő évben eléri a bruttó hazai termék 121,7 százalékát. Az államadósság finanszírozásának éves kamatterhei a folyó esztendőben megközelítik a nyolcvanmilliárd eurót, ami jelentősen meghaladja a teljes oktatási minisztérium éves költségvetését, teljesen megbénítva az állam fejlesztési mozgásterét.