Oroszország árnyékában választ Lettország

Lettország szombaton parlamentet választ, és a kampányt minden korábbinál erősebben határozta meg az orosz fenyegetés, az ukrajnai háború és a drónvédelem kérdése. A Reuters hajnali, 2 óra után megjelent előzetese szerint Andris Kulbergs miniszterelnök centrista Egyesült Lista pártja vezet a felmérésekben, de előnye kicsi, és közvetlenül mögötte áll a nyíltan oroszbarát Szuverén Hatalom. A százfős Saeima összetétele ezért a NATO keleti szárnyának politikájára is hatással lehet.

Kulbergs csak május óta vezeti a kormányt. Elődje koalíciója részben azért omlott össze, mert a hatóságok nem észleltek időben több, lett légtérbe sodródó katonai drónt. Bár az eszközök ukrán eredetűek voltak, a lett vezetés szerint Oroszország háborúja idézte elő a helyzetet, és az incidensek megmutatták a balti légvédelem hiányosságait.

A 47 éves üzletember és amatőr raliversenyző Kulbergs kampányának központi ígérete ezért a drónvédelem megerősítése. Lettország a bruttó hazai termék öt százalékát fordítaná védelemre, ami a NATO egyik legmagasabb aránya. A miniszterelnök további légvédelmi eszközöket, radarrendszereket és elfogódrónokat akar vásárolni.

Ukrajna támogatásában is kemény álláspontot képvisel. Kulbergs szerint Kijevnek most kell megadni minden szükséges eszközt ahhoz, hogy katonai fölénybe kerüljön és győzni tudjon. Lettország népességéhez és gazdasági méretéhez képest eddig is az egyik legnagyobb ukrán támogató volt Európában.

A választás azonban azt mutatja, hogy a társadalom egy része egyre inkább a háború gazdasági költségeire figyel. A Szuverén Hatalom azt ígéri, hogy leállítaná vagy erősen visszafogná Ukrajna támogatását, és a megélhetési problémákra koncentrálna. A párt vezetője, Julia Stepanenko azt mondja, választói békét akarnak, nem légiriadókat és óvóhelyeket.

A párt retorikája sajátos kettősséget mutat. Stepanenko azt állítja, hogy Ukrajnának győznie kell, de szerinte ezt béketárgyalások útján kell elérni, nem további fegyverszállításokkal. A kormánypártok szerint ez a gyakorlatban Moszkva érdekeit szolgálná, mert Oroszország megtarthatná a megszállt területek egy részét.

A vita mögött Lettország sajátos demográfiai helyzete áll. Az 1,9 milliós országban jelentős az orosz anyanyelvű kisebbség. A Szovjetunió felbomlása után a lett politika egyik állandó kérdése lett, hogyan illeszkedjenek be azok a közösségek, amelyek családjai a szovjet időszakban települtek az országba.

Az ukrajnai háború óta ez a feszültség tovább nőtt. Riga szigorította az orosz nyelv használatát az oktatásban, eltávolított több szovjet emlékművet, és keményebben lép fel az orosz propagandával szemben. A kormány szerint ezek nem kisebbségellenes intézkedések, hanem a lett államiság és a nemzetbiztonság védelmét szolgálják.

Moszkva rendszeresen bírálja a lett kisebbségpolitikát, Riga pedig azzal vádolja Oroszországot, hogy a nyelvi és történelmi vitákat politikai befolyásszerzésre használja. A lett biztonsági szolgálatok különösen érzékenyek az orosz médiára, finanszírozásra és politikai kapcsolatokra.

A közvélemény-kutatások alapján Kulbergs Egyesült Listája körülbelül 14 százalékon áll. Ez első helyet jelenthet, de messze van a parlamenti többségtől. A lett pártrendszer erősen töredezett, így a választás után nehéz koalíciós tárgyalások várhatók.

Legalább két további pártnak jó esélye van a bejutásra. A populista, részben Donald Trump amerikai mozgalmának stílusát utánzó Lettország az Első Ainars Slesers üzletember vezetésével egyre kritikusabban beszél Ukrajna támogatásáról. A baloldali Progresszívek főként fiatal, városi választókra támaszkodnak, és társadalompolitikai kérdésekben állnak távol a konzervatívabb pártoktól.

A parlamenti küszöb öt százalék. Néhány kisebb párt sorsa ezért döntő lehet: ha sok szavazat vész el a küszöb alatt, az jelentősen megváltoztathatja a mandátumarányokat. Kulbergs koalíciós lehetőségei attól függnek, hány párt jut be és milyen feltételekkel hajlandók együttműködni.

A miniszterelnök számára különösen kellemetlen lehet, ha Slesers támogatására szorul. A Lettország az Első hivatalosan elítéli az orosz inváziót, de egyre gyakrabban hangsúlyozza, hogy Ukrajna támogatása a lett gazdaság rovására megy. Ez a megközelítés vonzó lehet azok számára, akik elsősorban az inflációtól és a megélhetési költségektől tartanak.

Lettország földrajzi helyzete miatt a biztonsági vita jóval közvetlenebb, mint Európa nyugati felén. Az ország északon Észtországgal, délen Litvániával, keleten Oroszországgal és Belarusszal határos. Egy esetleges NATO–orosz konfliktusban a balti államok lennének a szövetség leginkább kitett területei között.

A NATO az elmúlt években jelentősen növelte jelenlétét a térségben. Többnemzetiségű egységek állomásoznak Lettországban, rendszeresek a hadgyakorlatok, és folyamatosan fejlesztik a katonai infrastruktúrát. Finnország és Svédország NATO-tagsága javította a balti országok stratégiai helyzetét, de az orosz határ közelsége nem változott.

A drónok új problémát jelentenek. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy olcsó, kis méretű eszközök is képesek áthatolni hagyományos légvédelmi rendszereken. Lettország ezért olyan érzékelőhálózatot és elfogórendszert akar kiépíteni, amely alacsonyan repülő drónokat is gyorsan felismer.

A védelmi kiadások öt százalékos szintje ugyanakkor komoly költségvetési áldozatot követel. A pénzt valahonnan el kell vonni, vagy adóbevételekkel kell előteremteni. Az ellenzék éppen erre épít: szerintük a kormány túl sokat költ katonai célokra, miközben az egészségügy, az oktatás és a lakossági megélhetés problémái háttérbe szorulnak.

A lett választás magyar szempontból is érdekes. Riga és Budapest gyakran eltérően ítéli meg az Oroszországgal szembeni politikát és Ukrajna támogatását. Egy erősen oroszellenes lett kormány továbbra is a szigorú szankciók és a katonai segítség egyik leghangosabb támogatója lehet az Európai Unióban.

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel nyolckor nyitnak és este nyolckor zárnak. Az első eredmények néhány órán belül várhatók, a végleges politikai kép azonban valószínűleg csak éjfél után rajzolódik ki. A választás győztese könnyen lehet, hogy napokig vagy hetekig nem tud kormányt alakítani.

A lett voksolás tétje ezért nagyobb annál, hogy melyik párt kap néhány mandátummal többet. A választók arról is döntenek, fennmarad-e az eddigi rendkívül kemény ukránbarát biztonságpolitika, vagy erősödik az a tábor, amely a háború gazdasági költségeit és a Moszkvával való feszültség csökkentését helyezi előtérbe. A NATO keleti határán ez közvetlen stratégiai jelentőségű választás.