Rakétákkal támadták a húszik Áden repülőterét

Két rakétát lőttek ki a húszik szerda hajnalban Áden nemzetközi repülőterére, miközben a jemeni háború újabb gyors eszkalációs szakaszba lépett. A Reuters 3 óra 21 perckor megjelent jelentése szerint a támadásnak az első adatok alapján nem volt halálos áldozata. A repülőtér Jemen legfontosabb nemzetközi légikapuja azokban a térségekben, amelyeket nem az Iránhoz kötődő húszi mozgalom ellenőriz.

Az ádeni biztonsági hatóságok közölték, hogy két rakéta vette célba a légikikötőt. A támadás pontos kárfelmérése hajnalban még tartott. A repülőtér különösen érzékeny célpont, mert a nemzetközileg elismert jemeni kormány és a déli területek külvilággal való kapcsolatának egyik legfontosabb csomópontja.

Néhány órával korábban a szaúdi vezetésű koalíció azt jelentette, hogy elfogott és megsemmisített egy húszi ballisztikus rakétát, amely a dél-szaúd-arábiai Hamisz Musait városa felé tartott. A koalíció szerint a rakétafenyegetések Szanaából, valamint Szaada és Amrán kormányzóságokból indulnak. Ezek a területek a húszik legfontosabb katonai bázisai közé tartoznak.

A húszikhoz kötődő Al Masirah televízió ezután szaúdi légicsapásokról számolt be Ibb és Taizz térségében. A szaúdi vezetésű koalíció hajnalig nem erősítette meg ezeket a jelentéseket. A kölcsönös támadások mindenesetre azt jelzik, hogy a 2022 után kialakult viszonylagos fegyvernyugvás gyakorlatilag megszűnt.

A jemeni konfliktus az elmúlt hetekben látványosan újraéledt. A húszik korábban előrenyomultak a Vörös-tenger partvidékén, a szaúdi támogatású kormányerők azonban ellentámadást indítottak, és koalíciós légi támogatással visszafoglaltak területeket a stratégiai Báb el-Mandeb szoros közelében. A harcok tétje ezért jóval nagyobb Jemen belső területi ellenőrzésénél.

A Báb el-Mandeb a világ egyik legfontosabb tengeri szűkülete. A Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal. A Szuezi-csatornán keresztül Európa felé tartó ázsiai áruforgalom jelentős része ezen az útvonalon halad. Ha a térségben nő a rakéta- és drónfenyegetés, a hajózási társaságok magasabb biztosítási díjakkal, késésekkel és hosszabb útvonalakkal számolnak.

A húszik ezt a földrajzi helyzetet már korábban is politikai és katonai eszközként használták. A mozgalom kereskedelmi hajókat támadott a Vörös-tengeren, és az akciókat Izrael gázai hadműveleteivel indokolta. Több nagy hajózási vállalat emiatt ideiglenesen Afrika déli megkerülését választotta, ami jelentősen meghosszabbította az Európa és Ázsia közötti szállítást.

A mostani eszkalációhoz a szaúdi célpontok elleni támadások is hozzájárultak. Rijád az elmúlt napokban a húszikat tette felelőssé több rakéta- és dróncsapásért. A fenyegetés miatt Szaúd-Arábia regionális katonai támogatást is mozgósít, és Törökországgal, valamint Pakisztánnal szorosabb védelmi együttműködést alakít ki.

A húszik 2014-ben foglalták el Szanaát, és kiszorították a nemzetközileg elismert kormányt a fővárosból. Szaúd-Arábia 2015-ben katonai koalíció élén avatkozott be, hogy visszaállítsa a kormány hatalmát. Az ezt követő háború súlyos humanitárius katasztrófát okozott, de egyik fél sem tudott döntő győzelmet aratni.

A 2022-es ENSZ-közvetítésű fegyvernyugvás jelentősen csökkentette a harcokat. Rijád közvetlen tárgyalásokat kezdett a húszikkal, és úgy tűnt, a szaúdi vezetés ki akar lépni a költséges konfliktusból. A politikai rendezés azonban nem készült el, a frontvonalak pedig lényegében befagytak.

A Közel-Kelet újabb válságai ismét aktivizálták a húszikat. A mozgalom egyre inkább az Iránhoz kötődő regionális ellenállási hálózat részeként lép fel. Rakéta- és drónarzenálja az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött, és ma már Szaúd-Arábia távolabbi pontjait, tengeri célokat, valamint a kormányerők hátországát is fenyegetni tudja.

Áden támadása ebből a szempontból logikus katonai célválasztás. A repülőtér nemzetközi és belső járatokat fogad, segélyszállítmányok és kormányzati utazások szempontjából is fontos. Működésének tartós megzavarása elszigetelheti a kormányoldalt, és növelheti a bizonytalanságot a déli térségekben.

A város politikailag sem egységes. Ádenben erős a Déli Átmeneti Tanács befolyása, amely egy önálló Dél-Jemen létrehozását támogatja. A szeparatisták formálisan a húszik ellen harcoló táborhoz tartoznak, de céljaik nem mindenben egyeznek a nemzetközileg elismert központi kormányéval. Ez a megosztottság régóta gyengíti a húsziellenes koalíciót.

A kormányerők mostani előrenyomulása ezért csak akkor válhat tartós katonai eredménnyé, ha a különböző déli, törzsi és kormányzati alakulatok együttműködnek. A szaúdi és más külső támogatók számára ez legalább akkora kihívás, mint maga a húszi haderő.

A civil lakosság helyzete közben tovább romolhat. Jemenben milliók szorulnak humanitárius segítségre, az egészségügyi rendszer gyenge, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátás pedig érzékeny a közlekedési útvonalak megszakadására. Egy repülőtér vagy kikötő hosszabb kiesése a segélyezést is nehezítheti.

Európa számára a legközvetlenebb következmény a hajózás biztonsága. A Vörös-tengeri útvonal zavarai gyorsan megjelennek a szállítási költségekben, a biztosítási díjakban és egyes importtermékek áraiban. Magyarország tengeri kikötővel nem rendelkezik, de az európai ellátási láncokon keresztül ugyanúgy érzi a drágulást és a késéseket.

A következő napokban az lesz a legfontosabb, hogy a húszik folytatják-e a támadásokat Áden és Szaúd-Arábia ellen, illetve a kormányerők képesek-e megtartani a Báb el-Mandeb környékén visszafoglalt állásokat. Ha a rakétaháború tovább terjed, a konfliktus ismét teljes regionális biztonsági válsággá válhat.

A szerda hajnali ádeni támadás egyelőre áldozatok nélkül zárult, politikai jelentősége azonban nagy. A húszik azt demonstrálták, hogy a szárazföldi veszteségek ellenére képesek a kormány hátországának egyik legfontosabb csomópontját fenyegetni. A szaúdi koalíció pedig azzal szembesül, hogy a területi előrenyomulás önmagában nem szünteti meg a rakéta- és drónveszélyt.