Rijád repülőterét fenyegetik a húszik rakétái
A jemeni lázadók újabb ballisztikus csapást jelentettek be a szaúdi főváros légikikötője ellen. A friss állítást az érintett állam egyelőre nem erősítette meg, miközben a hét korábbi támadásaiban már több civil életét vesztette.
Újabb ballisztikus rakétatámadást jelentettek be csütörtök hajnalban a jemeni húszik a szaúdi főváros, Rijád King Khalid nemzetközi repülőtere ellen. A mozgalom közleménye szerint a légikikötő volt a célpont, a szaúdi hatóságok azonban a hír megjelenéséig nem erősítették meg az újabb csapást. A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy Rijád egy korábbi, ugyanezt a repülőteret érő támadás halálos áldozatáról számolt be. A két eseményt ezért külön kell kezelni: a friss állítás egyelőre a húszik közlése, a korábbi támadás következményeiről viszont szaúdi tájékoztatás is rendelkezésre áll.
A szaúdi repülőterek ellen a hét folyamán több támadás történt. A hírügynökségi összesítések szerint az Abha városát érő csapásban két külföldi állampolgár meghalt, és sokan megsebesültek. A rijádi repülőtér korábbi támadásában egy szudáni állampolgár vesztette életét, többen megsérültek. A célpontok kiválasztása különösen érzékeny, mert a polgári légi közlekedés megszakadása gyorsan országos és nemzetközi következményekkel járhat.
A King Khalid repülőtér Szaúd-Arábia egyik legfontosabb légiközlekedési központja. A főváros gazdasági és politikai szerepe miatt üzleti utazók, külföldi munkavállalók és nemzetközi járatok sokasága használja. Egy ballisztikus rakéta már akkor is súlyos zavart okozhat, ha a légvédelem elfogja: a légtérzár, a járatok átirányítása és a roncsok lehullásának veszélye egyaránt kockázatot jelent. A mostani bejelentés után ezért a légitársaságok és az utasok számára a hiteles hatósági tájékoztatás különösen fontos.
A húszik az Iránnal szövetséges jemeni mozgalmak közé tartoznak, és az ország északi, legsűrűbben lakott területeinek jelentős részét ellenőrzik. 2014-ben elfoglalták Szanaát, majd a nemzetközileg elismert kormányt kiszorították a fővárosból. Szaúd-Arábia 2015-ben katonai koalíció élén avatkozott be ellenük. A háború éveken át súlyos humanitárius válságot okozott, és az egymással szemben álló erők között nem született tartós politikai rendezés.
A 2022-es fegyvernyugvás után a harcok intenzitása csökkent, és Rijád közvetlen tárgyalásokat kezdett a húszikkal. A mostani eszkaláció azonban azt jelzi, hogy az akkor kialakult viszonylagos nyugalom megszűnt. A szaúdi támogatású jemeni kormányerők a Vörös-tenger partvidékén támadásokat indítottak, a húszik pedig rakétákkal és drónokkal igyekeznek nyomást gyakorolni a koalícióra. A kölcsönös katonai műveletek egyre több civil létesítményt fenyegetnek.
A mozgalom fegyverarzenálja az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött. A húszik különféle ballisztikus és manőverező robotrepülőgépeket, valamint pilóta nélküli eszközöket alkalmaznak. A rakéták pontos típusáról és indítási helyéről az egyes támadások után gyakran egymásnak ellentmondó állítások jelennek meg. A katonai képességek egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy a szaúdi légvédelemnek egyszerre több irányból érkező fenyegetést kell figyelnie.
A szaúdi vezetés az utóbbi időben új regionális védelmi kapcsolatokat épít. Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán augusztusban Mekkában közös védelmi egyezményt kötött, amelynek nyilvános szövege az egyik részes állam elleni fegyveres támadást mindhárom fél elleni támadásként kezeli. A megállapodás jelentős politikai üzenet, de a konkrét katonai kötelezettségek részletei korlátozottan ismertek. A mostani rakétatámadások miatt különösen fontossá vált, hogyan értelmezik a résztvevők az egyezmény gyakorlati alkalmazását.
Pakisztán közvetítői szerepre is törekszik. Iszlámábád korábban arról számolt be, hogy Irán a húszikkal folytatandó politikai egyeztetést javasolta a válság enyhítésére. Ez arra utal, hogy a térségben egyes kormányok még mindig keresik a katonai eszkalációt elkerülő megoldást. A húszik részéről érkező újabb támadási bejelentések azonban megnehezítik a diplomáciai lépéseket, mert Rijádban a lakosság és az infrastruktúra védelme került előtérbe.
A jemeni háború újraéledése összefügg a tágabb közel-keleti konfliktussal. Az Egyesült Államok és Izrael február végén indított Irán elleni hadművelete óta a térségben több fegyveres szereplő kapcsolta össze saját céljait a nagyobb háborúval. A húszik korábban is támadtak kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren, és akcióikat a palesztinok melletti fellépésként indokolták. A szaúdi célpontok elleni mostani csapások a konfliktus újabb kiterjedését jelzik.
A Vörös-tenger déli kijáratánál fekvő Báb el-Mandeb szoros miatt Jemen földrajzi jelentősége rendkívüli. Az Európa és Ázsia közötti hajóforgalom jelentős része a Szuezi-csatornán és ezen a tengerszoroson keresztül halad. Ha a partvidéken fokozódnak a harcok, a hajózási társaságok magasabb biztosítási díjakat fizetnek, vagy hosszabb útvonalra kényszerülnek Afrika körül. Az ilyen döntések a szállítási időben és végső soron az európai árakban is megjelenhetnek.
A mostani helyzetben az olaj- és gázinfrastruktúra biztonsága is kiemelt kérdés. A szaúdi gazdaság fontos bevételi forrása az energiahordozók exportja, a finomítók, kikötők és szállítási csomópontok elleni támadások pedig gyors piaci reakciót válthatnak ki. A világpiaci olajárak már eleve magasak az iráni háború és a Hormuzi-szorosban zajló hajózási incidensek miatt. A jemeni front további kiszélesedése újabb kockázati felárat jelenthet.
A szaúdi polgári repülőterek elleni támadások diplomáciai szempontból is kényesek. Rijád az utóbbi években jelentős beruházásokkal próbálta növelni nemzetközi gazdasági és turisztikai szerepét. A légiközlekedés megbízhatósága ehhez alapvető feltétel. Egyes járatok átirányítása vagy felfüggesztése ezért a közvetlen katonai károknál szélesebb gazdasági hatással járhat, különösen ha a fenyegetés tartóssá válik.
A húszi támadások mögött belpolitikai megfontolások is állhatnak. A mozgalom vezetése saját támogatói előtt a szaúdi és amerikai nyomással szembeni ellenállást hangsúlyozza. A rakétaképességek demonstrálása erősítheti tárgyalási pozícióját, még akkor is, ha a csapások nem okoznak jelentős katonai veszteséget. A szaúdi vezetés viszont aligha engedheti meg, hogy a polgári repülőterek elleni támadások következmények nélkül maradjanak.
Jemenben közben a lakosság fizeti meg a háború legsúlyosabb árát. Az országban milliók szorulnak segélyre, az egészségügyi rendszer hiányos, az élelmiszer- és ivóvízellátás sok helyen bizonytalan. A harcok újraindulása a belső menekültek számát is növeli. A segélyszervezetek számára a repülőterek, kikötők és fő közlekedési útvonalak működése létfontosságú, ezért a polgári infrastruktúra elleni csapások közvetett humanitárius következményei is súlyosak lehetnek.
Magyarország számára a válság főként az energiaárakon, a szállítási költségeken és a nemzetközi légi közlekedésen keresztül jelent kockázatot. A magyar gazdaság erősen kapcsolódik az európai ipari ellátási láncokhoz, amelyek érzékenyek a tengeri szállítás drágulására. A közel-keleti bizonytalanság a forint árfolyamát és a hazai üzemanyagárakat is közvetetten befolyásolhatja, bár az egyes változásokat több piaci tényező alakítja.
A csütörtök hajnali húszi közlemény után az első feladat annak tisztázása, valóban történt-e újabb rakétacsapás Rijád repülőtere ellen, és ha igen, milyen károkat okozott. A korábbi támadások halálos áldozatai miatt a fenyegetést nem lehet puszta propagandaként kezelni. A következő napokban az is eldőlhet, hogy a szaúdi vezetés elsősorban katonai választ ad-e, vagy a regionális partnerekkel együtt újabb közvetítési kísérletet indít.