Babiš előretört vidéken, Prága ellenállt a pártjának

Andrej Babiš cseh miniszterelnök ANO mozgalma több nagyvárosban jó eredményre számíthat a szombat este közzétett első önkormányzati választási adatok alapján, Prágában azonban más politikai erők kerültek előnybe. A kétnapos voksolás a kormányfő egyik első komoly választási próbája a 2025-ös parlamenti győzelme óta. A részeredmények azt jelzik, hogy az ANO országos népszerűsége a helyi politikában is érvényesülhet, de a nagyvárosokban és a szenátusi körzetekben továbbra is erős az ellenzék.

Az osztrák közszolgálati ORF szombaton 20 óra 15 perckor közölt összefoglalója szerint az ANO a 13 kerületi jogú város közül akár hatban is első lehet. Ez figyelemre méltó teljesítmény, ám a helyi választások sajátosságai miatt nem jelenti automatikusan azt, hogy a mozgalom adhatja majd valamennyi érintett város polgármesterét. A városi képviselő-testületekben sok helyen több pártnak kell koalícióra lépnie, és az egyezségekben a helyi ügyek gyakran fontosabbak az országos politikai szövetségeknél.

Babiš természetes partnerei lehetnek a kormánykoalíció kisebb pártjai. A külügyminiszter, Petr Macinka köré szerveződő Motoristák, valamint a Tomio Okamura vezette, bevándorlásellenes és radikális jobboldali SPD azonban a legtöbb nagyvárosban gyenge, egy számjegyű eredményt ért el. A Motoristák több helyen az ötszázalékos küszöb alatt maradhattak, ami korlátozza az ANO mozgásterét. A miniszterelnök pártjának így akár olyan helyi szereplőkkel is tárgyalnia kell, akikkel országos szinten szemben áll.

Prágában különösen élesen látszik a különbség a főváros és a vidéki városok politikai világa között. A részeredmények szerint a jobbliberális STAN, vagyis a Polgármesterek és Függetlenek mozgalma vezetett, mögötte a konzervatív Polgári Demokrata Párt, az ODS következett. A fővárosban a közlekedés, a lakhatás, az önkormányzati beruházások és a városi szolgáltatások minősége rendszerint nagy súllyal szerepel a kampányban. A választók politikai összetétele is eltér a kisebb településekétől.

A szombati eredményeket a részleges szenátusi választással együtt kell értékelni. A cseh felsőház 81 tagú, és kétévente a mandátumok egyharmadáról, vagyis 27 helyről döntenek. A szenátorokat hat évre választják. Az első fordulóban a győzelemhez abszolút többség szükséges, ezért a körzetek többségében egy héttel később második fordulót tartanak a két legjobb eredményt elérő jelölt részvételével.

Az első becslések szerint több ellenzéki jelölt már az első fordulóban átléphette az ötvenszázalékos határt. A STAN és a kereszténydemokrata KDU–ČSL egyes politikusai számára ez különösen fontos siker volna. A szenátusban hagyományosan erősebbek azok a jobbközép és mérsékelt politikai erők, amelyek a kormány parlamenti többségével szemben intézményi ellensúlyt képeznek. A felsőház összetétele ezért a választás egyik stratégiai tétje.

Az ANO számára a szenátus megszerzése nehezebb feladat, mint az alsóházi választás megnyerése. Az egyéni körzetekben a jelöltek személyes ismertsége, helyi kapcsolatai és a második fordulóban kialakuló átszavazások is döntőek. Egy népszerű országos párt jelöltje könnyen alulmaradhat, ha ellenfelei támogatói a második körben egyetlen kihívó mögé állnak. Ez a mechanizmus az elmúlt években több alkalommal fékezte a nagy pártok térnyerését.

Babiš 2025-ben visszatért a kormányfői tisztségbe, és koalíciója több európai politikai kérdésben eltér az előző, nyugatbarát cseh kormány irányvonalától. Különösen érzékeny az Ukrajnának nyújtott támogatás, az uniós klímapolitika és a bevándorlás kérdése. A koalíciós partnerek időnként keményebb hangot ütnek meg Brüsszellel szemben, miközben az ANO vezetője pragmatikus gazdaságpolitikai szereplőként is igyekszik fellépni.

A helyhatósági választásból azonban óvatosan lehet országos következtetéseket levonni. Csehországban több mint 6000 településen és helyi önkormányzatban választanak képviselőket. A kisebb községekben gyakran független listák és személyes kapcsolatok határozzák meg az eredményt. A pártok országos támogatottságát ezért a nagyvárosok és a szenátusi körzetek eredménye mutatja meg a legjobban, de ezek sem adnak teljes képet a parlamenti erőviszonyokról.

A cseh választók az elmúlt években többféle politikai korszakot éltek át. A Babiš-kormány korábbi időszakát a koronavírus-járvány, a gazdasági viták és a miniszterelnök üzleti érdekeltségei körüli konfliktusok jellemezték. A későbbi jobbközép kormány idején az infláció, az energiaárak és az államháztartás kérdése került előtérbe. Az ANO visszatérésében a megélhetési gondoknak és a korábbi kormánnyal szembeni elégedetlenségnek is szerepe volt.

A városi politikában most az lesz a legfontosabb, hogy az ANO képes-e a szavazati előnyt tényleges önkormányzati vezető pozíciókra váltani. Egy városban az első helyezett párt is ellenzékbe szorulhat, ha a többi szervezet koalícióra lép ellene. Másutt a kisebb pártok vagy a helyi civil listák dönthetik el, ki irányítja a városházát. A következő napok ezért legalább annyira szólnak majd a tárgyalásokról, mint a választás számszerű eredményéről.

Prágában a fővárosi kormányzás különösen nagy politikai és szimbolikus jelentőségű. A cseh gazdaság legfontosabb központja, a turizmus, a felsőoktatás és a szolgáltató szektor egyik meghatározó térsége. A főváros vezetése országos politikai láthatóságot biztosít a győzteseknek. Az ANO számára ezért a prágai gyengébb szereplés akkor is kellemetlen lehet, ha más nagyvárosokban erős eredményt ér el.

A szenátusi második forduló külön politikai kampányt nyithat. A pártok a most kieső jelöltek szavazóit próbálják majd megszólítani, és több körzetben előfordulhat, hogy egymással versengő ellenzéki erők támogatják ugyanazt a jelöltet. A felsőház alkotmányos ügyekben és egyes személyi döntésekben különösen fontos, ezért a kormánykoalíció számára hosszabb távon is jelentősége van annak, mennyire marad ellenzéki többségű.

Magyarországról nézve a cseh választásnak regionális politikai súlya van. A visegrádi együttműködés jövője, az ukrajnai háború megítélése és az uniós döntéshozatalban kialakuló alkalmi szövetségek szempontjából fontos, milyen mozgástere van Babiš kormányának. A cseh belpolitikai intézmények ugyanakkor eltérnek a magyar rendszertől: a felsőház és az erős helyi önkormányzati hagyomány több ponton korlátozza a központi kormány mozgásterét.

A választás végleges mérlegét csak a szavazatszámlálás lezárulta, a helyi koalíciók létrejötte és a szenátusi második forduló után lehet megvonni. A szombat esti adatok alapján Babiš pártja több vidéki városban erősödhetett, miközben Prága és a felsőház fontos ellenzéki támasz maradt. A cseh politikai verseny így továbbra is több, egymástól eltérő szinten zajlik.