Hetvenmilliárdos számla vár Európára Ukrajna miatt
Kijevnek jövőre újabb hatalmas segítségre lesz szüksége a háború és az állam működtetésének finanszírozásához. Az emelkedő kiadásokhoz csökkenő mozgástér társul, miközben az uniós pénzek egy részét belpolitikai viták is késleltetik.
Ukrajna a 2027-es évre már most olyan pénzügyi segítséget keres, amelynek nagysága az európai költségvetési vitákat is meghatározhatja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint mintegy 70 milliárd euróval több forrásra lehet szüksége annál, amennyit a jelenlegi tervek biztosítanak. A becsült hiányból 40 milliárd euró a honvédelemre, további 30 milliárd az állam mindennapi működésére jutna. Ha az Európai Unió az eddigiekhez hasonlóan a pótlólagos igény körülbelül kétharmadát vállalná, hozzávetőleg 45 milliárd eurónyi újabb teherrel kellene számolnia. Ez az összeg a már előirányzott európai hitelkifizetéseken felül jelentkezne.
A számok egyelőre becslések, ráadásul különböző pénzügyi kimutatások más-más kiadási és támogatási kört vesznek figyelembe. Az IMF nyár végén közzétett alapforgatókönyve 2027-re 43,4 milliárd dolláros finanszírozási szükségletet mutatott ki, amelyhez több forrásból, így az EU-tól és a valutaalaptól tervezett segítséget. A mostani, jóval kedvezőtlenebb ukrán igények már a háború újabb költségeit és az orosz támadások okozta gazdasági veszteségeket is tükrözhetik. Az október elején ismertetett uniós álláspont szerint 2026 finanszírozása még biztosítható, a következő esztendő forrásairól viszont további döntésekre lesz szükség.
A háború naponta nagyobb összegeket emészt fel. A német lap által ismertetett adatok szerint egy harci nap 2024-ben mintegy 125 millió euróba került, mostanra ez 170 millió körülire emelkedett. A hadsereg létszámának növekedésével együtt nőnek a személyi kiadások, a fegyverek pótlása egyre drágább, és az elesett katonák hozzátartozóinak járó támogatások összege is folyamatosan gyarapodik. A háború elhúzódása ezért akkor is többletkiadást eredményezne, ha a frontvonal érdemben nem változna.
Az állami bevételek ezzel párhuzamosan sérülékenyebbek. Az orosz támadások az energiatermelésen és az infrastruktúrán túl a termelés és az export lehetőségeit is korlátozzák. Az odesszai kikötőkhöz kapcsolódó szállítások akadozása és a nagy acélipari üzemek leállása egyszerre érinti a vállalatokat, az adóbevételeket és a devizabeáramlást. A magasabb élelmiszerárak emelik az inflációs nyomást, miközben a háztartások vásárlóereje gyengül. A korábbi gazdasági előrejelzések egy része még azelőtt készült, hogy a nyári támadások teljes hatása ismertté vált volna.
A kijevi vezetés maga is hozzájárult a kiadások emelkedéséhez. Volodimir Zelenszkij nyáron a katonák fizetésének emeléséről döntött, elsősorban azzal az indokkal, hogy a tapasztalt parancsnokokat és más fontos állománycsoportokat meg kell tartani. Korábban a háborúban elesettek hozzátartozóinak járó ellátásokat is növelték. Ezek a döntések érthető társadalmi és katonai megfontolásokból születtek, hosszú távú fedezetüket ugyanakkor még háborús körülmények között is meg kell teremteni. A támogatók számára ez különösen érzékeny kérdés, amikor saját költségvetésükben is nehéz kompromisszumokat kell kötniük.
Az uniós segítség eltérő szabályok szerint érkezik. A katonai támogatás és a reformfeltételekhez kötött költségvetési finanszírozás nem azonos mechanizmusban működik. Az Ukrajna-eszközből folyósított pénzekhez Kijevnek vállalt jogalkotási és végrehajtási lépéseket kell teljesítenie. Az Európai Bizottság október elején 2,9 milliárd eurós újabb kifizetésről számolt be, az ilyen részletek azonban a következő időszakban is a megállapodott feltételek teljesítésétől függnek. A háborús szükséghelyzet így nem szüntette meg az uniós ellenőrzési követelményeket.
Az ukrán parlamentben éppen ezek a feltételek okoznak egyre több gondot. A kormánypárt, a Nép Szolgája papíron 229 képviselővel rendelkezik, miközben a törvények elfogadásához legalább 226 szavazat kell. A néhány fős különbség a hiányzások, az egyéni érdekek és a meggyengült frakciófegyelem miatt rendszeresen eltűnik. A 150 eurónál kisebb értékű csomagok áfamentességének megszüntetése, illetve a digitális platformokon szerzett jövedelmek adóztatása olyan intézkedések, amelyeket a törvényhozás halogat. A népszerűtlen reformok elmaradása viszont újabb uniós részletek kifizetését veszélyeztetheti.
Zelenszkij szeptember végén nyilvánosan kérte a képviselőket, hogy pártpolitikai szempontjaikat félretéve támogassák a szükséges törvényeket. A felszólítás egy mélyebb intézményi válságra utal: a parlament munkáját korrupciós vizsgálatok, belső konfliktusok és tartós hiányzások nehezítik. A volt államfő, Petro Porosenko ellenzéki tábora korábban kormányzati szerephez kötötte együttműködését, újabban azonban jelezte, hogy kulcsfontosságú reformok esetében támogathatja a többséget. A finanszírozás szempontjából már néhány ilyen szavazás is meghatározó lehet.
Mindez a 2027-es költségvetés hitelességét is érinti. Az előterjesztés a fegyverbeszerzés mellett a nyugdíjakra, a szociális ellátásokra és az oktatásra is növekvő kiadásokat tervez. A parlament költségvetési bizottságának vezetője, Rokszolana Pidlasa ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a pénzügyminisztérium túl magas bevételekkel kalkulálhatott. Becslése szerint a tervezett nemzetközi kifizetések beszámítása után is mintegy 29 milliárd eurós költségvetési rés maradhat. Ez a polgári államháztartás egyik becslése, ezért nem adható automatikusan hozzá a teljes, mintegy 70 milliárdos pótlólagos igényhez.
A késő novemberre várt IMF-küldöttség vizsgálata ezért fontos mérföldkő lesz. A valutaalap feladata annak megítélése, mennyire reálisak a bevételekre és kiadásokra vonatkozó várakozások, és teljesülnek-e a program feltételei. Az intézmény jóváhagyása más támogatók döntéseire is hatással lehet. Ha a prognózis további romlást mutat, az európai kormányoknak nagyobb összegekről és nehezebb finanszírozási konstrukciókról kell megállapodniuk.
Felmerülhet az uniós költségvetés fennmaradó mozgásterének felhasználása és újabb közös európai hitelfelvétel is. Kijev változatlanul szeretné elérni az Európában befagyasztott orosz állami vagyon szélesebb körű bevonását. Ennek legnagyobb része a belgiumi Euroclear rendszeréhez kötődik, ezért Brüsszelben különösen erősek a jogi és pénzügyi ellenlépésekkel kapcsolatos aggodalmak. A vagyon hozamának hasznosítása és a tőke közvetlen igénybevétele két különböző lehetőség, eltérő kockázatokkal. Az utóbbihoz egyelőre nincs biztos politikai egyetértés.
A döntés végső soron az európai államok biztonságpolitikai érdekeivel is összefügg. Az Ukrajnának nyújtott segítség költségét a választóknak és a parlamenteknek meg kell magyarázni, miközben sok tagállam saját adóssággal, védelmi kiadásokkal és szociális feszültségekkel küzd. Az európai kormányok ugyanakkor abból indulnak ki, hogy egy ukrán pénzügyi összeomlás katonai és geopolitikai ára is rendkívül magas volna. A következő hetek tárgyalásai ezért arról szólnak majd, hogyan biztosítható a háborúban álló ország működése olyan feltételekkel, amelyeket az európai adófizetők és az ukrán intézmények egyaránt teljesíthetőnek tartanak.