Kijevet rakéták érték, szövetségesi jelzés nélkül
Az ukrán főváros egyik hőerőművét ballisztikus fegyver találta el, egy lakóház kigyulladt. Az államfő szerint a szövetségesektől ismét nem érkezett előzetes figyelmeztetés. A hírszerzési együttműködés bizonytalansága életveszélyes következményekkel járhat.
Ballisztikus rakétákkal támadta Oroszország kedd késő este Kijevet. A csapás egyik fő célpontja a főváros negyedik kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőműve, a CHP–4 volt, amelyet találat ért. A városban egy kilencemeletes lakóépület is kigyulladt. Vitalij Klicsko főpolgármester első közlése szerint legalább két ember meghalt, több mint húszan megsérültek. A mentőalakulatok a riasztás után megkezdték az oltást és a sérültek ellátását; a kárfelmérés a hajnali órákban még tartott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadás után ismét szóvá tette, hogy Kijev nem kapott időben figyelmeztetést a nyugati partnerektől a közeledő ballisztikus rakétákról. Az ukrán vezetés szerint a légiriadó és az első robbanások között olyan kevés idő telt el, hogy a lakosság egy része már nem juthatott biztonságos helyre. Az elnök külön kiemelte az energetikai létesítmények elleni támadás veszélyét. A pontos becsapódási adatok és az összes felhasznált rakéta típusa ekkor még nem volt teljesen tisztázott.
A figyelmeztetés hiánya azért került a politikai vita középpontjába, mert az ukrán légvédelem működésének egyik alapfeltétele a gyors információcsere. A ballisztikus rakéták rövid idő alatt érhetik el a célpontjukat, elfogásukhoz korszerű radarokra, megfelelő elfogórakétákra és előzetes adatokra van szükség. Az amerikai és más szövetséges hírszerzési rendszerek korábban fontos szerepet játszottak az indítások észlelésében. Ha az adatok késnek, a légvédelmi egységek reakcióideje is csökkenhet.
Kijev ugyanakkor egyelőre nem bizonyította, hogy a figyelmeztetés elmaradása tudatos politikai döntés következménye volna. Az ukrán külügy korábbi tájékoztatása szerint az Egyesült Államokkal folytatódik a hírszerzési együttműködés, és egyes esetekben az orosz fegyverek technikai sajátosságai is nehezíthetik a felderítést. A két magyarázat között jelentős a különbség: az egyik diplomáciai bizalmi válságot, a másik a meglévő védelmi rendszer hiányosságait jelentené. A történtek kivizsgálása ezért katonai és politikai szempontból egyaránt fontos.
A támadás a Washington és Kijev közötti feszültség időszakában történt. Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban élesen bírálta az ukrán vezetést az orosz olajfinomítók elleni csapások miatt. Az amerikai kormányzat az energiaárak csökkentését és a háború tárgyalásos lezárását helyezi előtérbe, miközben Ukrajna az orosz háborús gazdaságot igyekszik gyengíteni. Az ukrán álláspont szerint a finomítók és más energetikai célpontok elleni műveletek a támadó ország katonai képességeit is érintik.
Trump a hétvégén energetikai fegyvernyugvásról beszélt, ám annak létrejöttét az érintett felek nem erősítették meg közösen. Zelenszkij szerint Ukrajna átmenetileg tartózkodott az orosz energiaipari létesítmények elleni csapásoktól, Moszkva viszont folytatta az ukrán hálózat támadását. Az orosz vezetés saját katonai célokra hivatkozva indokolja műveleteit. A helyzet jól mutatja, milyen nehéz a részleges tűzszünetek ellenőrzése, ha nincs elfogadott megállapodásszöveg, független megfigyelés és világos következményrendszer.
A CHP–4 típusú kapcsolt erőművek szerepe különösen fontos a fűtési idény kezdetén. Egyetlen létesítmény kiesése egyszerre érintheti a villamosenergia-termelést és a távhőellátást. A károk mértékétől függően ideiglenes átkapcsolásokra, tartalékberendezésekre vagy hosszabb helyreállításra lehet szükség. Az ukrán energetikai rendszer már több háborús telet vészelt át ismétlődő orosz csapások közepette; a javítócsapatok és az elosztóhálózatok terhelése emiatt tartósan nagy.
Az orosz támadások célpontjai között az elmúlt években erőművek, transzformátorállomások, távvezetékek és más kritikus létesítmények is szerepeltek. A kormány és a helyhatóságok a lakosság számára tartalék áramforrásokat, fűtött menedékhelyeket és sürgősségi szolgáltatásokat próbálnak biztosítani. Egy nagyvárosban azonban a lakóházak vízellátása, a liftek működése, a kórházak ellátása és a közlekedési rendszerek is az elektromos infrastruktúrától függenek. A civil károk ezért jóval szélesebb körben jelentkezhetnek, mint a közvetlen becsapódás helyén.
Az ukrán légvédelem eszközellátása közben továbbra is szűk keresztmetszet. A nagy sebességű rakéták elfogására alkalmas rendszerekből kevés áll rendelkezésre, az elfogórakéták utánpótlása pedig drága és politikai döntésektől függ. Az európai partnerek képesek támogatni a készletek pótlását, de több kulcsfontosságú fegyverrendszer amerikai gyártású. A washingtoni támogatás körüli bizonytalanság ezért az európai fővárosokban is aggodalmat kelt, különösen a keleti NATO-tagállamokban.
A hajnali helyzetkép alapján a lakóépületnél folyt a mentés, az erőműben a károk felmérése, és az ukrán vezetés magyarázatot várt az elmaradt előzetes jelzésre. A következő órákban az áldozatok számának pontosítása, az energiaellátás helyreállításának üteme és a szövetségesek reakciója lehet meghatározó. A katonai és diplomáciai vizsgálatok eredményét egyelőre nem lehet megelőlegezni.