Trump félretette az új orosz szankciók fegyverét

Donald Trump amerikai elnök közvetlenül az életbe lépésük előtt felfüggesztette azokat az új, Oroszországot és az orosz energiahordozók vásárlóit sújtó intézkedéseket, amelyeket szeptemberben még maga írt alá. A Fehér Ház pénteken közzétett rendelete szerint az elnök arról tájékoztatta a kongresszust, hogy a törvény több rendelkezésének alkalmazását az Egyesült Államok nemzeti érdekeire hivatkozva elhalasztja. A döntés azonnali politikai vitát váltott ki, mert a jogszabályt eredetileg kétpárti támogatással fogadták el, és az volt a célja, hogy az orosz háborús gazdaság finanszírozását nehezítse.

A Lindsey O. Graham nevét viselő, Oroszországra és Iránra vonatkozó szankciós törvény egyebek mellett orosz tisztségviselők, pénzügyi szereplők és az olajexportot kiszolgáló hajóflotta ellen irányult. A rendelkezések lehetőséget adtak volna arra is, hogy Washington akár százszázalékos vámot vessen ki az orosz kőolaj és földgáz legnagyobb vásárlóinak bizonyos termékeire. Az intézkedések október 18-i határideje előtt Trump az elnöki felmentési jogkörrel élt. Ez lényeges különbség: az új csomag alkalmazását függesztette fel, a korábban bevezetett összes amerikai korlátozás megszüntetéséről nincs szó.

A jogszabály különösen azoknak az államoknak jelentett volna kockázatot, amelyek továbbra is jelentős mennyiségű orosz energiahordozót importálnak. India az egyik legfontosabb példa: finomítói az elmúlt években nagy mennyiségben dolgoztak fel orosz nyersolajat, és a lehetséges amerikai másodlagos vámok a két ország kereskedelmi kapcsolatait is megterhelhették volna. A fenyegetés hatása ugyanakkor jóval szélesebb lett volna. A globális olajkereskedelemben a tankerhajók, a biztosítók, a bankok és a közvetítő cégek sok országon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, ezért a szigorítás már a tényleges alkalmazás előtt bizonytalanságot kelthetett.

Trump döntését az amerikai kormányzat új oroszországi energiaalkuja előzte meg. Az elnök a közelmúltban orosz dízel vásárlásáról beszélt, amit a nemzetközi üzemanyagárak mérséklésével indokolt. A bejelentés szerint az első szállítmányok több százezer tonnát tennének ki, később pedig további mennyiségek érkezhetnének. A megállapodás részletei és tényleges végrehajtása körül továbbra is maradtak kérdések. A politikai következmény viszont már most érzékelhető: az Egyesült Államok a korábban meghirdetett nyomásgyakorlás helyett átmenetileg az energiaellátás és az árak szempontjait helyezte előtérbe.

Az elnöki fordulat az ukrán vezetés számára különösen kedvezőtlen időpontban következett be. Oroszország tovább támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, miközben Kijev az orosz finomítók és üzemanyag-logisztikai létesítmények elleni csapásokkal próbálja gyengíteni Moszkva hadigazdaságát. Volodimir Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy az orosz dízelexportból származó bevételek ismét a háború finanszírozásába kerülhetnek. Trump ezzel szemben az üzemanyagárak csökkentését és a tárgyalási lehetőségek megőrzését hangsúlyozza. A két vezető között az elmúlt hetekben a katonai segítség és a diplomáciai feltételek miatt is nőtt a feszültség.

A Fehér Ház lépése a kongresszusban is ellenállásba ütközhet. A törvény elfogadása éppen azért számított fontos fejleménynek, mert republikánus és demokrata képviselők egyaránt szükségesnek tartották az orosz bevételek visszaszorítását. A dízelmegállapodás után több szenátor, köztük republikánus politikusok is felszólították az elnököt, hogy gondolja újra az egyezséget. A mostani felmentés jogilag lehetséges, politikailag mégis éles ellentétet teremt a törvényhozás korábbi szándéka és az elnök külpolitikai gyakorlata között. A vita különösen a novemberi félidős választások közeledtével erősödhet fel.

Az amerikai külpolitika ilyen irányú változása Európában is számít. Az Európai Unió a háború kezdete óta több szankciós csomagot vezetett be, és újabb korlátozásokon dolgozik. Az európai intézkedések hatékonyságát befolyásolja, hogy Washington mennyire következetesen korlátozza a pénzügyi tranzakciókat, a tengeri szállítást és az orosz energiaexportot. Ha az Egyesült Államok egyes szereplőkkel enyhébb feltételek mellett üzletel, az növelheti a különbséget a két szövetséges gazdasági stratégiája között. Ez különösen a szankciók kijátszásának ellenőrzésénél és az olajkereskedelem átláthatóságánál okozhat nehézséget.

Magyarország számára a fejlemény az energiaellátás és az uniós egyeztetések miatt is fontos. Az orosz kőolajhoz és földgázhoz kapcsolódó döntések hatással lehetnek a régiós árakra, a szállítási útvonalakra és a finomítók beszerzési lehetőségeire. A magyar gazdaság szempontjából a kiszámítható piac kedvező, az európai szankciós szabályok esetleges eltérései viszont jogi és kereskedelmi bizonytalanságot teremthetnek. Az amerikai felmentés önmagában nem változtatja meg az uniós tilalmakat, így a magyar vállalatoknak továbbra is az Európai Unióban érvényes előírásokat kell figyelembe venniük.

A szankciók körüli vita mögött két eltérő gazdasági megfontolás húzódik. Az egyik szerint az orosz exportbevételek csökkentése a katonai nyomásgyakorlás egyik legfontosabb eszköze, ezért a vásárló országokra kiterjedő intézkedésekre is szükség van. A másik megközelítés a világpiaci kínálat szűkülésétől, az üzemanyagárak emelkedésétől és a kereskedelmi partnerekkel kialakuló konfliktusoktól tart. Mindkét álláspontnak vannak költségei: a keményebb korlátozások megdrágíthatják az energiát, a lazítás pedig növelheti az orosz költségvetés mozgásterét.

A döntés következő próbája az lesz, hogy a Fehér Ház milyen feltételekhez köti a felmentés fenntartását. A rendelet nem jelent végleges békemegállapodást, és nem oldja meg az ukrajnai háború alapvető kérdéseit. A kongresszusban várható számonkérés, az európai szövetségesek reakciója és az orosz olajszállítások tényleges alakulása egyaránt meghatározhatja, meddig marad érvényben a mostani könnyítés. A pénteki lépés egyelőre azt jelzi, hogy Trump kész a korábban saját maga által támogatott gazdasági nyomásgyakorlást is félretenni, ha az üzemanyagpiaci és belpolitikai szempontok ezt indokolják.