Zelenszkij helyet követel a nagyhatalmi alkuasztalnál
Oslóban amerikai, európai és ukrán vezetők egyeztettek a háború lezárásának lehetőségeiről. Washington külön tárgyalást készít elő Moszkvával, miközben a légitámadások előrejelzéséhez szükséges hírszerzési együttműködés ismét működik Kijev szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az oslói tárgyalások után egyértelművé tette, hogy országa részvétele nélkül nem fogadható el semmilyen nagyhatalmi megállapodás Ukrajna jövőjéről. A kijelentés arra a felvetésre válaszolt, hogy Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök külön csúcstalálkozón tárgyalhatna a háborúról és más biztonságpolitikai kérdésekről. A háromoldalú találkozó lehetőség, nem végleges diplomáciai program.
A norvég fővárosban az ukrán államfő Steve Witkoff amerikai különmegbízottal, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel és Alexander Stubb finn elnökkel egyeztetett. A tárgyalásokhoz távolról további amerikai és európai résztvevők is csatlakoztak, köztük Jared Kushner, valamint az Európai Unió és a NATO képviselői. A megbeszélések napirendjén a lehetséges biztonsági garanciák, a területi kérdések, a szankciók és az újjáépítés feltételei szerepeltek.
Az oslói egyeztetés egyik kézzelfogható eredménye Zelenszkij szerint az amerikai hírszerzési együttműködés helyreállása volt. Az elnök arról beszélt, hogy Washington ismét átadja a közelgő orosz támadásokra vonatkozó figyelmeztetéseket. Ezek különösen a ballisztikus rakéták és a drónok elleni védekezésben fontosak, mert a rendelkezésre álló percek a polgári lakosság számára is életet menthetnek. Az amerikai kormány részéről ugyanakkor korábban eltérő nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy az adatmegosztás ténylegesen megszakadt-e.
A megállapodás jelentőségét az adja, hogy az ukrán légvédelem nem kizárólag rakétákból és indítóállásokból áll. A korai észlelés, az információk gyors továbbítása, a célok azonosítása és az elfogórakéták rendelkezésre állása egymástól függő elemek. Ha valamelyik hiányzik, romlik a rendszer hatékonysága. Az elmúlt hetekben Kijev az amerikai Patriot-rakéták szállításának késedelmére és a műholdas kommunikációs szolgáltatások korlátozására is panaszkodott.
A Starlink és a Starshield körüli vita különösen érzékeny. A műholdas hálózatok a fronton az egységek közötti kapcsolattartást, a drónok irányításához szükséges adatforgalmat és egyes védelmi műveleteket is segítik. A katonai támogatás egy részének kereskedelmi infrastruktúrához kötése kiszolgáltatott helyzetet teremt, amikor a szolgáltatások technikai vagy politikai okból korlátozhatók. A hálózat pontos katonai felhasználásáról azonban a nyilvánosság számára csak részleges információ áll rendelkezésre.
Washington és Kijev kapcsolatát tovább terheli Trump Oroszországgal kapcsolatos politikája. Az amerikai elnök a közelmúltban felfüggesztett egyes tervezett szankciós intézkedéseket, és az orosz dízelüzemanyag szállításáról is megállapodást jelentett be. A lépések az Egyesült Államok belpolitikai helyzetével és az üzemanyagárakkal is összefüggnek. Ukrajnában viszont attól tartanak, hogy a gazdasági nyomás enyhülése Moszkva tárgyalási pozícióját javítja.
Trump kedden ismét sürgette az ukrán vezetést, hogy fogadjon el egy megállapodást. Nyilatkozataiban Oroszország katonai fölényét hangsúlyozta, és Kijevet tette felelőssé a diplomáciai előrelépés hiányáért. Ezzel éles ellentétbe került az európai partnerek alapállásával, amely szerint a háborút az orosz invázió indította el, a tartós rendezésnek pedig az ukrán szuverenitást és biztonságot kell garantálnia. A diplomáciai feszültség ettől függetlenül nem zárja ki a részmegállapodásokat.
Witkoff az oslói megbeszélések után oroszországi tárgyalásra készül. A norvég kormányfő tájékoztatása szerint a különmegbízott Szentpéterváron ismertetné az amerikai és európai partnerekkel kialakított javaslatokat az orosz vezetéssel. Ez lehetőséget adhat arra, hogy Moszkva konkrét válaszokat adjon a felvetésekre, de egyelőre nincs jele annak, hogy az alapvető területi és biztonsági viták rendeződtek volna.
A Putyin–Trump–Hszi találkozó ötlete a novemberi ázsiai–csendes-óceáni csúcstalálkozó körül merült fel. A felvetésben nukleáris fegyverzetellenőrzési és kereskedelmi kérdések is szerepelnek. Kína régóta óvatos a háromoldalú leszerelési formátumokkal kapcsolatban, mert atomfegyver-készletének méretét eltérőnek tartja az amerikai és orosz arzenálétól. Egy ilyen csúcs ezért még akkor sem lenne automatikusan ukrajnai béketárgyalás, ha a háború napirendre kerülne.
Az európai országok számára a részvétel kérdése saját biztonságuk miatt is alapvető. Egy tűzszünet vagy békemegállapodás végrehajtása hosszú évekre meghatározhatja a kontinens katonai jelenlétét, az újjáépítés finanszírozását, a szankciók sorsát és az energiaellátási döntéseket. Magyarország szempontjából mindez az uniós költségvetési vitákban, a szomszédos Ukrajna stabilitásában és a térség gazdasági kapcsolataiban is megjelenik.
A legnehezebb pont továbbra is a garanciák hitelessége. Kijev számára kevés olyan ígéret, amelynek megszegése esetén nem világos, ki, milyen gyorsan és milyen eszközökkel lépne fel. Moszkva ezzel szemben saját biztonsági követeléseire és a megszállt területekre hivatkozik. A tárgyalási folyamat akkor léphet érdemben előre, ha ezekről a kérdésekről konkrét, ellenőrizhető és végrehajtható javaslatok születnek.
Az oslói találkozó után így kettős a kép. Az amerikai figyelmeztető adatok ismételt átadása rövid távon javíthatja a polgári lakosság védelmét, a diplomáciai csatornák újranyitása pedig csökkentheti a teljes elszigetelődés veszélyét. A háború lezárásáról szóló elképzelések ugyanakkor továbbra is távol állnak egymástól. Zelenszkij most azt akarja elérni, hogy a következő tárgyalási fordulókon Ukrajna sorsáról ne az érintett ország nélkül döntsenek.