Katonákkal készül Párizs az újabb tiltakozásokra
A hétvégi zavargások után a francia kabinet nagyobb rendőri jelenlétet és szigorúbb korlátozásokat tervez. A megélhetési gondokból és oktatási elégedetlenségből kinőtt mozgalom tüntetéseket hirdetett, miközben a hatósági fellépés is vita tárgya lett.
Franciaországban a kormány nagyszabású biztonsági művelettel készül az október 24-re meghirdetett újabb tiltakozásokra. Sébastien Lecornu miniszterelnök a parlamentben azt közölte, hogy a rendőri mozgósítás az előző hétvéginél is jelentősebb lesz. A kabinet szerint a korábbi fellépés egyik hibája az volt, hogy a rendfenntartó erők túl sok helyen statikusan biztosítottak épületeket és tereket, miközben a zavargások gyorsan átterjedtek más városrészekre.
Laurent Nuñez belügyminiszter ezért a csapatok gyorsabb átcsoportosítását, a rendőri jelenlét megerősítését és a katonai Sentinelle-művelet egységeinek bevonását helyezte kilátásba. A katonák feladata elsősorban az érzékeny objektumok védelme lenne, hogy a rendőrök és csendőrök nagyobb számban tudjanak reagálni a rendbontásokra. A kormány azt is mérlegeli, hogy egyes be nem jelentett, illetve különösen kockázatosnak ítélt rendezvényeket megtilt.
A hétvégi események során több francia városban súlyos összecsapások, fosztogatások és gyújtogatások történtek. A közép-franciaországi Limoges történelmi városházája jelentős károkat szenvedett. A rendőrség egy negyvenéves férfit fogott el, akit a gyújtogatásban való részvétellel gyanúsítanak. A sajtóban megjelent rendőrségi információk szerint a férfit korábban szélsőséges tevékenység miatt is figyelték. A gyanú és a büntetőjogi felelősség azonban két külön kérdés; az ügyben jogerős döntésről nincs információ.
A kormány több városban meghosszabbította az éjszakai kijárási korlátozásokat. Párizsban a Köztársaság tér és a Les Halles bevásárlónegyed környékén vezettek be időszakos intézkedéseket, és bizonyos központi helyszíneken a be nem jelentett gyülekezéseket is korlátozták. Hasonló lépések történtek Lyonban és Marseille-ben. A szabályok területenként és időszakonként különböznek, ezért nem jelentik azt, hogy egész Franciaországra általános kijárási tilalom vonatkozna.
A rendfenntartás körüli vitát erősíti, hogy a hétvégi akciók során nagy mennyiségű könnygázt és más rendőrségi eszközt használtak. A Le Monde által ismertetett adatok szerint Párizsban, Marseille-ben, Lyonban és Bordeaux-ban összesen több mint tizenkilencezer könnygáz- és villanógránátot vetettek be. A szám nagyságrendje önmagában nem bizonyít jogsértést, de világosan mutatja a rendőri művelet intenzitását. Az arányosság megítéléséhez az egyes helyszínek körülményeit is vizsgálni kell.
A francia nemzetgyűlés vizsgálóbizottság felállításáról döntött, amelynek feladata a zavargások előzményeinek és a hatóságok intézkedéseinek feltárása. A vizsgálatnak több érzékeny kérdésre kell választ keresnie: hol maradtak védelem nélkül középületek és üzletek, miként mozgósították a rendőri tartalékokat, és indokolt volt-e az alkalmazott kényszerítő eszközök mértéke. A politikai ellenzék különböző oldalairól egymásnak ellentmondó magyarázatok érkeznek.
A tüntetések társadalmi háttere jóval szélesebb a hétvégi erőszaknál. A megélhetési költségek, az üzemanyagárak és az oktatási intézmények állapota hónapok óta elégedetlenséget táplál. A diákok és tanárok egy része a túlzsúfolt osztályokat, a szakemberhiányt és az egyenlőtlen iskolai feltételeket bírálja. A tiltakozásokhoz más társadalmi csoportok is csatlakoztak, így a kormány számára nehézséget jelent a békés követelések és az erőszakos cselekmények politikai szétválasztása.
A szervezők között a sárgamellényes mozgalomhoz kötődő csoportok is megjelentek. A mozgalom korábbi tiltakozásai megmutatták, milyen gyorsan válhat országos üggyé egy kezdetben gazdasági elégedetlenségből induló demonstráció. A mostani helyzet más politikai környezetben bontakozik ki, de a közlekedés, a közszolgáltatások és a rendőri jelenlét körüli konfliktusok ismét képesek nagy tömegeket mozgósítani.
Emmanuel Macron elnök és kormánya a közrend helyreállítását hangsúlyozza, miközben az ellenzék egy része a szociális feszültségeket és a rendőri stratégia hibáit emeli ki. A szélsőjobboldal a biztonsági szempontokra épít, a baloldalon pedig erős a félelem, hogy a szigorítások a békés tiltakozók jogait is korlátozhatják. A kétféle megközelítés közötti konfliktus a következő demonstrációk során még élesebbé válhat.
A francia fejleményeknek olasz párhuzama is van. A milánói zavargások után Giorgia Meloni kormánya 500 további katonát vezényel a városba, és szigorúbb rendészeti intézkedéseket készített elő. Olaszországban a katonák utcai jelenléte már korábban is része volt a közbiztonsági politikának, ezért az új döntés a meglévő rendszer bővítését jelenti. A két ország intézkedései eltérő jogi keretben születnek, de a társadalmi tiltakozások és a biztonságpolitikai válaszok hasonló dilemmákat vetnek fel.
Az európai gazdaság számára az elhúzódó francia zavargások a fogyasztásra, a turizmusra, a közlekedésre és a vállalatok működésére is hatással lehetnek. A befektetők külön figyelik a francia államháztartás helyzetét, mivel a társadalmi nyomás megnehezítheti a költségvetési döntéseket. A magyar gazdaságot a francia piac és az európai pénzügyi hangulat közvetítésével érhetik el ezek a hatások, közvetlen következményeik azonban egyelőre nem számszerűsíthetők.
A következő hétvége döntő próba lesz a kormány számára. A hatóságoknak meg kell akadályozniuk az újabb erőszakot, ugyanakkor biztosítaniuk kell a békés gyülekezés lehetőségét. A tüntetők részéről is kulcskérdés, képesek-e megőrizni mozgalmuk társadalmi támogatását a rombolástól elhatárolódva. Az október 24-i demonstrációk előtt ezért a politikai vita középpontjában a közrend, a rendőri arányosság és a megélhetési követelések együtt állnak.