Izraelben az arab pártok kezébe kerülhet a döntés

Izraelben a keddi parlamenti választás előtt a koalíciós matematika és a 2023. október 7-i Hamász-támadás politikai következményei uralják a kampányt. Szombat este több ezren tüntettek Tel-Avivban Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánya ellen. A demonstrációt az áldozatok és a túszok hozzátartozóiból szerveződött Október Tanács hirdette meg. A résztvevők szerint a politikai vezetésnek felelnie kell azért, hogy a fegyveres támadást az izraeli biztonsági rendszer nem tudta megakadályozni. A kormányfő és szövetségesei másként értékelik a felelősség kérdését.

A szavazás kimenetele azért bizonytalan, mert a felmérések alapján egyik nagy politikai tömb sem számíthat biztos önálló többségre. A 120 tagú Knesszetben legalább 61 mandátum kell a kormányalakításhoz. Netanjahu jobboldali és szélsőjobboldali szövetségesei, valamint a vele szemben álló, ideológiailag sokszínű pártok egyaránt az ötvenes mandátumtartományban mozoghatnak. Ilyen helyzetben a kisebb pártok szerepe felértékelődik, és a választási részvétel néhány százalékpontos változása is befolyásolhatja a koalíciós lehetőségeket.

A figyelem középpontjába Manszúr Abbász és az általa vezetett Ra'am, az Egyesült Arab Lista került. A konzervatív, iszlám gyökerű politikai szervezet az izraeli arab állampolgárok érdekeinek képviseletére épít. A felmérések szerint az arab listák együtt akár tizenöt helyet is megszerezhetnek. Ez olyan súlyt adhat nekik, amely nélkül a Netanjahu leváltására készülő ellenzék nem tud stabil többséget kialakítani. Abbász ugyanakkor a kampányban erős támadások célpontjává vált, és több ellenzéki párt is óvatosan beszél az esetleges együttműködésről.

Netanjahu kampányának egyik fő üzenete, hogy az arab pártokra támaszkodó ellenzéki kormány veszélyeztetné Izrael biztonságát. A miniszterelnök a palesztin államisággal kapcsolatos félelmeket is mozgósítja, miközben a társadalom jelentős része a 2023-as támadás óta különösen bizalmatlan a palesztin politikai törekvésekkel szemben. A választási üzenetekben azonban gyakran összemosódik a palesztin területeken működő szervezetek és az izraeli állampolgárságú arabok demokratikus pártjainak szerepe. Ez tovább nehezíti a kisebbségi közösség politikai részvételét.

A Ra'am helyzete összetettebb annál, mint amit a kampány jelszavai sugallnak. Abbász korábban már részt vett olyan koalícióban, amelyet zsidó izraeli pártok vezettek: a Naftali Bennett és Jair Lapid nevével fémjelzett kormányban pártja történelmi szerepet kapott. A szövetség később felbomlott, de a tapasztalat megmutatta, hogy az arab kisebbségi képviselet közvetlenül is részt vehet a kormányzásban. Abbász a 2023-as Hamász-támadást elítélte, és az izraeli állam keretei között kíván politikai eredményeket elérni. Ellenfelei mégis a párt iszlám mozgalmi gyökereit hangsúlyozzák.

A választás előtt a jogi intézmények szerepe is napirendre került. Jobboldali politikai erők korábban megpróbálták kizárni az arab pártokat a választási versenyből, de a legfelsőbb bíróság megakadályozta az erre irányuló döntések érvényesülését. A vita a választójog, a politikai egyenlőség és a nemzetbiztonsági érvek határáról szól. A kisebbségi jelöltek körüli kampány ezért az izraeli demokrácia működésének egyik próbája is, függetlenül attól, hogy végül melyik tömb alakít kormányt.

Az izraeli arab állampolgárok az ország népességének hozzávetőleg ötödét alkotják. A közösségen belül eltérő vallási, társadalmi és politikai csoportok élnek, és korántsem mindenki ugyanazokat a pártokat támogatja. A korábbi választásokon az alacsonyabb részvétel gyakran csökkentette az arab listák mandátumszámát. Most több felmérés emelkedő aktivitást jelez. Ha ez bekövetkezik, az arab pártok koalíciós tárgyalási pozíciója erősödhet, miközben a kisebb jobboldali formációk számára a parlamenti küszöb átlépése is nehezebbé válhat.

A politikai küzdelem hátterében továbbra is a háborúk és a biztonsági fenyegetések állnak. A Gázai övezetben lezajlott katonai műveletek, a túszok sorsa, a libanoni és iráni feszültségek, valamint a ciszjordániai erőszak hosszú időre meghatározták az ország közéletét. A kormányfő hívei a katonai fellépés szükségességét és a biztonsági tapasztalatot emelik ki. Az ellenzék jelentős része az intézményi felelősség, a háborús döntések ellenőrzése és a társadalmi megosztottság csökkentése mellett érvel. A biztonsági kérdések megítélése a választók személyes veszteségeivel is összefonódik.

A Netanjahuval szembeni elégedetlenség korábban a bírósági rendszer átalakítása miatt is tömegeket vitt utcára. A kormány és kritikusai élesen vitáztak arról, mekkora hatalmat gyakorolhat a végrehajtó hatalom az igazságszolgáltatás fölött. A miniszterelnök ellen korrupciós ügyekben is folynak eljárások, amelyekben tagadja a bűnösségét. Ezek a kérdések a háborús időszakban háttérbe szorultak, de a következő parlamentben ismét meghatározhatják a politikai napirendet. A választási eredmény a jogállamisági reformok további sorsára is hatással lehet.

A külföldi partnerek számára Izrael következő kormányának összetétele a közel-keleti diplomácia és a gazdasági kapcsolatok miatt jelentős. Az Egyesült Államokkal folytatott biztonsági együttműködés, az arab államokkal kialakított viszony, a palesztin területek jövője és az európai kereskedelmi kapcsolatok mind olyan ügyek, amelyekben a koalíció összetétele számít. Magyarország számára az izraeli kapcsolatok mellett a térség stabilitása, a befektetések és az energiaárak alakulása is fontos.

A keddi voksolás előtt a politikai táborok saját támogatóik mozgósítására koncentrálnak. A szombati tel-avivi tüntetés megmutatta, hogy a társadalmi elégedetlenség a választás utolsó napjaiban is erős. A mandátumok végső eloszlása azonban a részvételen és a kisebb pártok eredményén múlik. Könnyen előállhat olyan helyzet, amelyben a választás győztese sem képes önálló kormányt alakítani, és hosszú koalíciós egyeztetések kezdődnek.