Háború a chipekért: Washington szorítja Hágát
Új törvénytervezettel fokozza az amerikai kongresszus a nyomást a holland kormáyra, hogy teljesen állítsa le a félvezetőipari berendezések kínai szállítását és karbantartását, szankciókkal fenyegetve a szövetségest.
Globális méretűvé élesedett a küzdelem a félvezetőipari egyeduralomért, amelynek középpontjában a mikrochipes technológia legfejlettebb gyártóberendezései állnak. Az Egyesült Államok törvényhozásában előterjesztett legújabb törvényjavaslat, a MATCH Act közvetlenül a hágai kormányra gyakorol nyomást annak érdekében, hogy a holland ASML technológiai óriásvállalat teljesen szüntesse meg a csúcskategóriás és az egy generációval korábbi chipgyártó gépek kivitelét Kínába. Az amerikai törvényhozók célja, hogy a szövetséges államok kivétel nélkül átvegyék a washingtoni exportkorlátozási rendszert, megakadályozva Pekingtől a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és a modern fegyverrendszerek korszerűsítéséhez szükséges félvezetők beszerzését, illetve hazai előállítását.
A csúcstechnológiai szektor geopolitikai feszültségei a Veldhovenben székelő ASML körül csúcsosodnak ki, amely a világ egyetlen vállalata, amely képes extrem ultraviola litográfiás, azaz EUV-gépek gyártására. Ezek a berendezések elengedhetetlenek a legkisebb, mindössze két, három vagy négy nanométeres csíkszélességű mikrochipek tömegtermeléséhez. Ilyen chipek működtetik a legújabb okostelefonokat, laptopokat, szuperszámítógépeket és a mesterséges intelligenciához használt grafikus processzorokat. Az idősebb berendezések, mint a mély ultraviola technológiát alkalmazó DUV-gépek, jellemzően 12, 13, 14 vagy 15 nanométeres chipek gyártására alkalmasak, azonban megfelelő eljárásokkal ezek is felhasználhatók összetett katonai és informatikai architektúrák építésére.
Az ASML helyzete egyedülálló a globális gazdaságban. A vállalat mintegy 22 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és piaci tőkeértéke alapján Európa legértékesebb technológiai cégének számít. Ez az egyetlen olyan európai nagyvállalat, amely tőkeerőben és technológiai súlyban felveszi a versenyt a szilícium-völgyi óriásokkal, mint az Nvidia, a Microsoft vagy az Apple. Egyetlen EUV-gép ára eléri a 350 millió dollárt, mérete pedig egy városi autóbuszéhoz hasonlítható. A berendezések összetettségét jelzi, hogy globális beszállítói láncra támaszkodnak: a kritikus fotolitográfiai alkatrészeket és optikákat a német Zeiss cég gyártja, míg számos egyéb kulcsfontosságú egység az Egyesült Államokból származik.
Éppen ez az amerikai alkatrész- és szoftverfüggőség jelenti Washington számára a legfőbb zsarolási potenciált. Az amerikai jogi szabályozások – köztük a közvetlen külföldi termékre vonatkozó szabály (Foreign Direct Product Rule) – lehetővé teszik a washingtoni kormányzat számára, hogy korlátozza a külföldön gyártott berendezések értékesítését, amennyiben azok amerikai szellemi tulajdont, szoftvert vagy alkatrészeket tartalmaznak. Hollandia már 2019 óta nem engedélyezi a legmodernebb EUV-gépek kínai exportját. Az amerikai diplomáciai és gazdasági nyomás hatására a hágai kormányzat az elmúlt időszakban többször is szigorította a kiviteli engedélyek kiadását, ami a fejlettebb DUV-rendszerek szállítását is érintette.
Az amerikai Kongresszusban beterjesztett MATCH Act (Multilateral Alignment of Technology Controls on Hardware) tovább emeli a tétet. A kétpárti támogatást élvező javaslat – amelyet mind a republikánus, mind a demokrata képviselők szorgalmaznak – kötelezné az Egyesült Államok szövetségeseit a meglévő szankciós kiskapuk teljes bezárására. Amennyiben a törvény életbe lép, nemcsak az újabb DUV-gépek eladása válik lehetetlenné Kína számára, hanem megtiltják a már korábban leszállított berendezések szervizelését, alkatrész-utánpótlását, távoli szoftverfrissítését és technikai támogatását is. Washington 150 napos határidőt szabna a szövetséges kormányoknak az összehangolásra, ennek elmaradása esetén pedig közvetlen szankciókat helyez kilátásba az érintett külföldi vállalkozásokkal és országokkal szemben.
Hollandia számára ez a követelés komoly gazdasági és politikai dilemmát jelent. A kínai piac hagyományosan az ASML bevételeinek jelentős részét adta, bizonyos időszakokban a teljes árbevétel közel harmadát biztosítva. Az amerikai szigorítások és a szervizszolgáltatások kiesése kétszámjegyű profitcsökkenést okozhat a cégnek, miközben az Európai Unió brüsszeli központjából kevés érdemi védelemre számíthat Hága. Az EU stratégiai autonómiára törekvő kezdeményezései ellenére a külkereskedelmi és exportellenőrzési engedélyek kiadása továbbra is a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik. Brüsszel eddig korlátozott mértékben tudta csak kezelni az ASML-hez hasonló, stratégiai jelentőségű vállalatok védelmét a két szuperhatalom geopolitikai satujában.
A gazdasági és technológiai hidegháborút a kémkedési ügyek is tovább szítják. Korábban fény derült arra, hogy az ASML egyik kínai nemzetiségű munkatársa belső adatokat és technológiai információkat tulajdonított el a vállalattól. Az ilyen incidensek megerősítik a washingtoni érvelést, miszerint Peking nemcsak vásárolni próbálja a fejlett technológiát, hanem illegális csatornákon is igyekszik felzárkózni a nyugati félvezetőgyártáshoz. Az amerikai döntéshozók álláspontja szerint a szigorú korlátozások hiányában a kínai hadiipar közvetlenül profitálna a nyugati technológiából, fenyegetve ezzel a globális biztonsági egyensúlyt.
Kína eközben milliárdos állami támogatási programokkal igyekszik kiépíteni saját, független félvezetőipari ellátási láncát. A kínai vállalatok együttműködése és a hazai litográfiai fejlesztések gyorsuló ütemben zajlanak, de a legfejlettebb nanométeres tartományokban az ASML által képviselt technológiai színvonal behozatala továbbra is évtizedes lemaradást jelent számukra. A szerviztevékenység leállítása a kínai gyárakban már működő gépek fokozatos meghibásodásához és a termelési kapacitások elértéktelenedéséhez vezethet. Emiatt a meglévő flotta karbantartásának letiltása a legkeményebb csapást jelenti a kínai chipgyártók számára.
A transzatlanti viszonyban a chipháború újabb törésvonalat hoz felszínre. Míg az Egyesült Államok nemzetbiztonsági prioritásként kezeli Kína technológiai izolációját, addig a holland kormány és az európai ipari szereplők a szabadkereskedelem és a vállalatok versenyképességének megőrzése között egyensúlyoznak. A MATCH Act elfogadása esetén Hága kénytelen lesz dönteni a washingtoni szövetségi hűség és saját gazdasági zászlóshajójának piaci érdekei között. A döntés kimenetele évtizedekre meghatározza Európa szerepét a globális technológiai értékláncban.