Egyre több országban nő a vallási közösségekkel szembeni gyűlölet
A Pew Research Center friss jelentése szerint világszerte erősödtek a vallási indíttatású társadalmi feszültségek, és az államok is egyre gyakrabban avatkoznak be a vallási közösségek életébe. A kutatás szerint a muszlimokat, a zsidókat és Jehova Tanúit különösen sok támadás, zaklatás és korlátozás érte.
Világszerte romlott a vallásszabadság helyzete, és egyre több országban váltak gyakoribbá a vallási közösségekkel szembeni támadások, zaklatások és állami korlátozások. A Pew Research Center legújabb éves jelentése 198 ország és terület adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy 2023-ban érezhetően nőtt azoknak az államoknak a száma, ahol magas vagy nagyon magas szintet ért el a vallási alapon jelentkező társadalmi ellenségesség.
A kutatás szerint az előző évhez képest 45-ről 55-re emelkedett azoknak az országoknak a száma, ahol súlyos feszültségeket mértek vallási közösségekkel szemben. A növekedés egyik fő oka a vallási kisebbségek zaklatása volt, a másik pedig az Izrael és a Hamász közötti háború hatása, amely a 2023. október 7-i terrortámadás után világszerte felerősítette a zsidókkal és muszlimokkal szembeni indulatokat.
A Pew adatai alapján különösen a muszlimok, a zsidók és Jehova Tanúi voltak kitéve támadásoknak, megfélemlítésnek vagy hatósági fellépésnek. A jelentés több európai országban is látványos romlást rögzített. Spanyolországban, Norvégiában, Belgiumban és Svédországban is kedvezőtlenebb lett a helyzet, Oroszországban pedig nőtt a zsidók és muszlimok elleni vallási indíttatású erőszak. A fejlemény azt mutatja, hogy a vallási gyűlölet nem korlátozódik a fegyveres konfliktusok sújtotta térségekre, Európában is egyre erősebben jelen van.
A társadalmi ellenségességgel párhuzamosan az állami beavatkozások is gyakoribbá váltak. A vizsgált országok közül 185-ben dokumentálták, hogy hatóságok zaklattak, megfigyeltek vagy más módon nyomás alá helyeztek vallási közösségeket. Istentiszteletekbe és vallási összejövetelekbe 175 országban avatkoztak be, ami a Pew méréseinek 2007-es kezdete óta a legmagasabb adat.
A legnépesebb országok között Kínában, Iránban, Indonéziában, Egyiptomban és Oroszországban voltak a legerősebbek az állami korlátozások. Ezekben az országokban a vallási életet gyakran engedélyekhez, politikai lojalitáshoz vagy szigorú hatósági ellenőrzéshez kötik. A legalacsonyabb korlátozási szintet Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, Japánban, a Fülöp-szigeteken és Nagy-Britanniában mérték.
A társadalmi feszültségek listáján Nigéria, India, Banglades, Pakisztán és Egyiptom szerepelt az élmezőnyben. Ezekben az államokban a vallási kisebbségek rendszeresen szembesülnek diszkriminációval, erőszakkal vagy megfélemlítéssel. Több helyen keresztény közösségeket is gyakran érnek támadások, másutt muszlimok, hinduk, zsidók vagy kisebb vallási csoportok kerülnek célkeresztbe.
A Pew ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelentés nem vallásüldözési rangsort készít. A kutatók két külön jelenséget mérnek: az állami korlátozásokat és a társadalmi ellenségességet. Az előbbihez tartoznak a törvények, hatósági intézkedések, megfigyelések, letartóztatások vagy vallási események korlátozásai. Az utóbbi kategóriába a magánszemélyek, csoportok vagy tömegek részéről érkező támadások, fenyegetések és gyűlöletcselekmények kerülnek.
A jelentés egyik legfontosabb következtetése, hogy az állami beavatkozás évek óta tartósan erősödik. A társadalmi feszültségek ingadozóbbak, mert háborúk, terrortámadások, politikai válságok és helyi konfliktusok gyorsan felerősíthetik őket. A 2023-as adatok azonban azt jelzik, hogy a vallási közösségek biztonsága és szabadsága egyre több országban került nyomás alá, miközben a világ számos részén a vallás továbbra is politikai és társadalmi konfliktusok gyújtópontja.