Próbálgatja körmeit a bolgár kisoroszlán

Az áprilisi parlamenti választáson győzedelmeskedő volt államfő, Rumen Radev szerdán, június 24-én bejelentette, hogy a hónap végéig minden amerikai tankergép elhagyja Szófia Vaszil Levszkij repülőterét, vagyis az amerikai katonai gépeket hat napon belül el kell távolítani bulgáriai állomáshelyükről. A Szega független bolgár napilap portáljának beszámolója szerint az amerikai katonai repülőgépek bulgáriai tartózkodásának feltétele a bolgár állampolgárok amerikai vízumkötelezettségének eltörlése volt, de kedden kétségtelenné vált, hogy ez nem a közeljövőben fog megtörténni, a kormányfő erre reagált. A vízumkérdést a május 8-án miniszterelnökként hivatalba lépett Rumen Radev tette alkualappá, az amerikai katonai tanker repülőgépek szófiai repülőtéren való állomásoztatása feltételévé. Erről maga Radev beszélt nyilvánosan, szerdán a kormányülésen, hangsúlyozva, hogy ezt a feltételt Donald Trump amerikai elnökkel és Pete Hegseth Pentagon-főnökkel folytatott megbeszélése során szabta meg. Mint mondta, az Egyesült Államoktól nem érkezett válasz a bolgár vízumkötelezettség felfüggesztése kapcsán, ezért hosszabbítja meg Bulgária a repülőgépek állomásoztatását csak június végéig.

Az egykori amerikai katonai elitiskolában végzett vadászpilóta, a tábornok Radev korábban 9 éven át, 2017-től volt Bulgária államfője a szocialisták támogatásával. Idén január 19-én mondott le erről a tisztségéről, rövidesen megalapította saját pártját, a Progresszív Bulgáriát, amellyel meg is nyerte az áprilisi előrehozott választást. Az Irán elleni amerikai támadások február 28-án kezdődtek, ő miniszterelnökként már „megörökölte” az iráni háborúban is szerepet játszó amerikai tankergépeket a szófiai reptéren. Május 29-én már a Radev-kabinet határozatot hozott arról, hogy 2026. június 30-ig meghosszabbítja legfeljebb 15 amerikai repülőgép bolgár területen való állomásoztatásának időszakát, amelyek legfeljebb 500 fős személyzetet és felszerelést szállíthatnak. Az elmúlt hónapokban az amerikai légierő 14 tankergépe állomásozott a szófiai repülőtéren, ezeknek kell most új állomáshelyet találnia a Pentagonnak. Radev katona lévén pontosan fel tudja mérni ennek harcászati jelentőségét, azt, hogy az amerikai légierőnek szüksége van ezekre a dél-európai állomáshelyekre iráni hadjáratához. A kormányülésen ugyanakkor Radev hangsúlyozta, hogy az amerikai kapcsolat fenntartásának fontosságát. A Szega szerint azt mondta, hogy „A kormány rendszeres párbeszédet folytat az amerikai féllel. A repülőgépek a hónap végéig elhagyják a repülőteret, de az Egyesült Államok továbbra is kulcsfontosságú partnerünk. És a kormány továbbra is azon fog dolgozni, hogy elmélyítse ezt a partnerséget”. Utóbbi azonban nem lesz egyszerű, több okból kifolyólag sem. Trump európai kedvencével, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is összerúgta a port, amiért a római kormány megtagadta az olasz repülőterek használatát az iráni hadművelethez. Másrészt azért nem, mert az iráni tűzszünettel és iráni-amerikai béketárgyalásokkal megszűnt Szófia zsarolási potenciálja is, repterének használata már nem alkualap Trump felé. Ha valóban véget ér az iráni háború a vízumkérdés összekapcsolása a reptér használatával akár az ellenkező hatást is kiválthatja a szeszélyes amerikai elnökből, akitől egyáltalán nem távoli a gyors megsértődés és a bosszú sem.

Rumen Radev választási győzelme után a nemzetközi médiában is felmerült, hogy ő lehet Orbán Viktor utódja az Európai Unió döntéshozatalában, ő veheti át a stafétát a magyar vétókirálytól. Radev azonban nem igazán EU-szkeptikus, inkább csak EU-kritikus, az ő politikai arcéle sokkal összetettebb, mint a volt magyar miniszterelnöké. Oroszpártisága kétségtelen, de ő ezt azzal magyarázta, hogy Bulgária egyedülálló helyzetben van, mert az egyetlen olyan uniós tagállam, amely egyszerre szláv és keleti ortodox is, ebből kifolyólag szoros kulturális, vallási kapcsolatok fűzik Oroszországhoz. Hangsúlyozni szokta az uniós tagságból fakadó előnyöket, de párbeszédet szorgalmaz Oroszországgal és úgy véli, hogy sajátos helyzetéből adódóan ennek a párbeszédnek a közvetítésére kiválóan alkalmas országa. Ellenezte az euró bevezetését is, elnökként még tavaly referendumot írt ki a kérdésben, ahol azonban az európárti többség kerekedett felül, Bulgária pedig január 1-től az eurózóna részévé vált. Bírálta az Ukrajnának nyújtott uniós katonai segélyeket, de nem emelt szót Ukrajna uniós csatlakozási folyamata ellen.

A június eleji EU-csúcson Radev kilátásba helyezte, hogy Szófia megvétózza az Európai Unió újabb Oroszország elleni szankciós csomagját, ha az hátrányosan érintené a bolgár gazdaságot. Az orosz energiahordozókat sújtó korlátozások valóban komoly gondot okozhatnak Bulgáriának. Radev szerint az új szankciók veszélyeztethetik a Lukoil orosz olajvállalat bulgáriai tevékenységét, márpedig a Lukoil működteti az ország egyetlen finomítóját, Burgaszban és meghatározó szereplője a bolgár üzemanyagpiacnak és ellátásnak. Azt is jelezte, hogy a vallási vezetők szankciós listára helyezését is ellenzi. Az új szankciós listán ugyanis már Kirill pátriárka is szerepel, aki mindeddig Orbán Viktor vétójának köszönhetően kerülte el ezt. Összetett politikusi profilját mi sem domborítja ki jobban, mint az, hogy elnökként szorgalmazta Bulgária leválását vagy legalábbis részleges leválását az orosz energiahordozókról. Azt hangsúlyozta, hogy Bulgáriának földrajzilag, gazdaságilag, az erőforrások és a piac szempontjából is újra kell építenie ezeket a kapcsolatokat, diverzifikálnia kell energiaforrásait.