Akár százezer munkahely szűnhet meg a Volkswagennél

A globális járműipar strukturális átalakulása és a piaci verseny éleződése elérte Európa legnagyobb autógyártóját, méghozzá olyan drasztikus formában, amelyre a vállalat történetében eddig nem volt példa. Friss iparági információk szerint a Volkswagen vezetése olyan átfogó szerkezetátalakítási csomagon dolgozik, amely a meglévő munkahelyek jelentős részét felszámolhatja a következő években. A konszern globális szinten foglalkoztatott hatszázötvenhétezer munkavállalójából akár százezer ember megélhetése is veszélybe kerülhet, a megszorítások közvetlenül érintik a németországi anyavállalat bázisát. Oliver Blume, a Volkswagen csoport vezérigazgatója a legutóbbi igazgatósági ülésen ismertette a szigorúan bizalmas szanálási koncepciót, amely a korábban tervezett költségcsökkentési célok megduplázását jelenti. Az intézkedések radikalitása sokkolta a német gazdasági életet, a tervezett lépések súlyossága messze meghaladja a korábbi hatékonyságjavító programok kereteit. A menedzsment hivatalos álláspontja szerint a belső dokumentumokat nem kommentálják, a folyamatban lévő mélyreható átalakulást a schlank és hatékony működés megteremtésével indokolják, az autóipar egészét sújtó technológiai és piaci kényszerekre hivatkozva.

A válságterv leginkább húsbavágó eleme a gyártókapacitások felülvizsgálata, amely középtávon akár négy németországi gyáregység végleges bezárásához vezethet. A koncepció értelmében a kijelölt üzemekben a jelenleg futó modellek életciklusának végével nem indítanak újabb sorozatgyártást, a termelési folyamatokat végleg leállítják. Ez a forgatókönyv tabudöntögetést jelent a Volkswagen vállalati kultúrájában, ahol a hazai bázis védelme korábban megkérdőjelezhetetlen alapelvnek számított. A strukturális átalakítás a gyárbezárásokon túl a teljes cégcsoport szervezeti felépítését is alapjaiban rendezné át. A tervek szerint a Volkswagen magmárkát és az alkatrészgyártó komponenstulajdont leválasztanák a konszern törzséről, önálló gazdasági társaságokba szervezve azokat. Ez az új vállalati logika megteremtené a lehetőséget arra, hogy az egyes részlegeket vagy leválasztott márkákat a jövőben önállóan is bevezethessék a tőkepiacra, növelve a pénzügyi rugalmasságot, egyúttal csökkentve a központi kockázatokat. A radikális átszervezési terv a felügyelőbizottság elé kerül, ahol a munkavállalói képviselők és Alsó-Szászország tartomány küldöttei együttesen többséget alkotnak.

A bejelentett stratégia azonnali és rendkívül heves ellenállást váltott ki a munkavállalói oldalról, a szakszervezetek harcias fellépést vetítenek előre. Az IG Metall szakszervezet és a Volkswagen üzemi tanácsa közös állásfoglalásban utasította el a koncepciót, Frontális támadásnak minősítve a menedzsment elképzeléseit. Christiane Benner , az IG Metall elnöke, Gröger Thorsten kerületi vezető és Daniela Cavallo, az üzemi tanács elnöke kijelentették, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák a tervek megvalósulását. A szakszervezeti vezetők szerint a menedzsment ahelyett, hogy valódi jövőképet és technológiai innovációt mutatna fel, a legegyszerűbb utat választva a munkavállalók kárára akarja rendezni a pénzügyi mérleget. A munkavállalói oldal erejét mutatja, hogy az alsó-szászországi stammsitz és a kapcsolódó üzemek dolgozói hagyományosan komoly érdekérvényesítő képességgel bírnak, a német társasági jog alapján pedig közvetlen beleszólásuk van a stratégiai döntésekbe. A kialakult helyzet komoly munkaügyi konfliktusokat, sztrájkokat és tüntetéseket vetít előre, ami tovább nehezítheti a vállalat amúgy is feszült működését.

A politikai szféra szintén riadtan reagált a gazdasági óriás megingására, a tartományi és a szövetségi kormányzat is kénytelen állást foglalni a kérdésben. A német gazdasági minisztérium szóvivője óvatosan fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a szövetségi kormány minden erejével igyekszik megakadályozni a németországi telephelyek bezárását, a végső döntést a vállalatnak kell meghoznia üzleti alapon. Alsó-Szászország tartomány, amely húszszázalékos szavazati joggal bír a Volkswagenben, közvetlenül érdekelt a státusz quo fenntartásában, a munkahelyek megőrzésében. Más tartományi vezetők nyíltabban fejezték ki felháborodásukat a kialakult helyzet miatt. Michael Kretschmer, Szászország kereszténydemokrata miniszterelnöke fatalisnak nevezte a fejleményeket az egész országra nézve, kiemelve, hogy Németország nem engedheti meg magának a nemzeti ipari magmárka leépülését, az ország gazdasági teljesítményének tudatos visszafogását. A szociáldemokrata Adis Ahmetovic, a hannoveri SPD vezetője még élesebb kritikát fogalmazott meg, harcias kampányüzenetnek minősítve a vezetőség lépéseit. A politikus szerint a Volkswagen menedzsmentje ahelyett, hogy a szükséges gazdasági fellendülést ösztönözné, a létszámleépítések bejelentésével akarja profilírozni magát a piacon, a tarolás nem hozhat tartós sikert.

A válság mélyebb okai a hibás stratégiai döntésekben, a piaci trendek elhibázott követésében gyökereznek. Az elektromos járművekre való átállás a vártnál lassabban halad az európai piacokon, az állami támogatások kivezetése visszafogta a keresletet, miközben a kínai gyártók rendkívül agresszív árversennyel törnek be az európai kontinensre. A Volkswagen magas németországi gyártási és energiaköltségei hátrányba hozzák a vállalatot a globális versenyben, a belső égésű motorok fokozatos kivezetése miatti kettős termékfejlesztés pedig hatalmas tőkét emészt fel. A menedzsment a szűkebb struktúrával és a technológiai szinergiák szigorú kihasználásával próbálja megőrizni a nyereségességet, a részvényesi érték növelését. A társadalmi és gazdasági következmények beláthatatlanok, a beszállítói láncokon keresztül a százezer munkahely elvesztése többszörös áttételen keresztül rázhatja meg a német és a közép-európai beszállítói hálózatot, köztük a magyarországi üzemeket is. A felügyelőbizottság július eleji ülése sorsdöntő lesz, ott dől el, hogy a vezetés képes-e átvinni a radikális reformokat a munkavállalói és tartományi vétó ellenére, vagy a politikai nyomás meghátrálásra kényszeríti az igazgatóságot.