Amerikai bombák hullottak Iránra a tengeri zárlat után

A Perzsa-öböl térségéért felelős amerikai regionális parancsnokság, a Centcom péntek késő este indított nagyszabású katonai akciót iráni célpontok ellen, válaszul egy nemzetközi teherhajót ért korábbi agresszióra. Az amerikai katonai vezetés tájékoztatása szerint a művelet precíziós csapásokat foglalt magában, amelyek kifejezetten a teheráni rezsim partmenti katonai infrastruktúráját vették célba. Az összecsapások közvetlen előzményeként Donald Trump amerikai elnök nyíltan megvádolta Iránt azzal, hogy szándékosan hajtott végre támadásokat a globális kereskedelem szempontjából kritikus fontosságú Hormuzi-szorosban közlekedő vízi járművek ellen. Az amerikai államfő rendkívül éles hangvételű nyilatkozatában ostoba jogsértésnek nevezte az incidenst, amely véleménye szerint teljesen felrúgja a felek között korábban nagy nehezen tető alá hozott törékeny tűzszüneti megállapodást. A washingtoni kormányzat és a katonai parancsnokság értékelése szerint a közel-keleti állam fegyveres erői több harci drónt is bevetettek a térségben állomásozó vagy áthaladó hajók ellen, és ezek közül az egyik pilóta nélküli repülőeszköz közvetlen találatot mért egy kifejezetten nagy méretű és rendkívül magas anyagi értéket képviselő kereskedelmi teherhajó felső fedélzetére. A térségben tartózkodó amerikai légvédelmi rendszereknek a támadás ideje alatt három másik iráni harci drónt sikerült megsemmisíteniük, még mielőtt azok elérték volna a kijelölt célpontjaikat, de az az egyetlen becsapódó eszköz is elegendő volt ahhoz, hogy a helyzet azonnali katonai eszkalációhoz vezessen a tengeri útvonalon.

A Centcom hivatalos közleménye szerint a pénteki amerikai ellencsapások során az iráni haderő rakéta- és drónraktárait, valamint a tengerpart mentén kiépített radarberendezéseket vették tűz alá a szövetséges erők. Az amerikai katonai szóvivők hangsúlyozták, hogy a szárazföldi és tengeri indítású fegyverekkel végrehajtott akció erőteljes és határozott válaszreakció volt a nemzetközi teherhajó elleni provokációra. A Pentagon értékelése alapján az iráni fegyveres akció teljesen megalapozatlan agressziónak minősül, amely egyértelműen és visszavonhatatlanul megsértette a fegyvernyugvás feltételeit. Az amerikai hírcsatornák kormányzati forrásokra hivatkozva szombat hajnalban arról számoltak be, hogy a tervezett amerikai csapásmérő hullámot sikeresen befejezték, a kijelölt célpontokat megsemmisítették, és újabb támadásokat egyelőre nem terveznek, feltéve, hogy Teherán tartózkodik a további katonai lépésektől. A helyzet azonban továbbra is pattanásig feszült, mivel az érintett iráni partvidékről, különösen Sirik városának térségéből súlyos robbanások zaját jelentették az éjszakai órákban. Az iráni állami média, az IRIB televízió és a Press TV hírügynökség beszámolói megerősítették, hogy a Hormozgán tartományban, a Perzsa-öböl partján fekvő stratégiai fontosságú települést és annak környékét több hullámban érték rakétatalálatok. Ez a tengerparti régió a múltban is többször vált már az amerikai légierő és haditengerészet célpontjává, így a helyi lakosság és a védelmi erők folyamatos készültségben álltak az incidens idején.

Az iráni fegyveres erők elit alakulata, az Iszlám Forradalmi Gárda szombat reggel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy a Sirik-sziget és a környező partvonal ellen indított amerikai támadások egy részét a helyi légvédelmi egységek sikeresen visszaverték. A teheráni katonai vezetés egyúttal határozottan figyelmeztette Washingtont, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság szuverenitását sértő újabb katonai akciókra a válaszreakció rendkívül gyors és könyörtelen lesz. A katonai fenyegetések és a fegyveres összecsapások közvetlen hatásaként a térségben zajló humanitárius és logisztikai műveletek azonnal összeomlottak. A Nemzetközi Hajózási Szervezet, az IMO már a hét közepén jelezte, hogy az Ománi-öbölben ismeretlen eredetű lövedék talált el egy másik teherhajót, súlyos károkat okozva a vízi jármű parancsnoki hídján. Ez a korábbi incidens és a mostani amerikai bombázások együttesen vezettek oda, hogy a Hormuzi-szorosban veszteglő, a tengeri zárlat miatt csapdába esett kereskedelmi hajók és az azokon szolgálatot teljesítő tengerészek kimenekítése teljesen leállt. A nemzetközi mentőakció keretében a megelőző napokban már sikerült biztonságos vizekre kísérni 115 teherhajót, és mintegy 2500 tengerészt juttattak el a biztonságos kikötőkbe, ám a fegyveres konfliktus kiújulása miatt további 11 ezer tengerész sorsa vált bizonytalanná a térségben.

Arsenio Dominguez, a Nemzetközi Hajózási Szervezet főtitkára megerősítette, hogy a korábban elindított evakuálási hullámban érintett hajók és legénységük már elhagyták a veszélyes övezetet, azonban a legújabb katonai fejlemények és a térségbeli országokkal folytatott válságtanácskozások után kénytelen volt meghozni a döntést a mentési munkálatok ideiglenes felfüggesztéséről. A főtitkár indoklása szerint a tengeri útvonalakon kialakult hadiállapot és a kiszámíthatatlan tüzérségi, valamint dróntámadások miatt jelenleg semmilyen garancia nincs a humanitárius folyosók biztonságára. Az Omán partjai előtt történt legutóbbi incidens sokatmondó módon alig néhány órával azután következett be, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoksága nyilvánosan figyelmeztette a nemzetközi hajózási társaságokat: a tengeri áthaladás kizárólag a Teherán által egyoldalúan meghatározott és ellenőrzött útvonalakon tekinthető biztonságosnak. Az iráni vezetés még március elején, az Egyesült Államokkal és Izraellel vívott közvetlen fegyveres villongások kezdetén rendelt el teljes blokádot a világ olajkereskedelmének szempontjából kulcsfontosságú tengerszorosra, ami azonnali globális energiaválsággal és a szállítási költségek drasztikus emelkedésével fenyegetett.

A mostani katonai eszkaláció időzítése a nemzetközi diplomaták számára azért is rendkívül aggasztó, mert Washington és Teherán képviselői alig egy héttel ezelőtt állapodtak meg egy átfogó keretmegállapodásról, amelynek elsődleges célja a nyílt ellenségeskedés beszüntetése és a Hormuzi-szoros teljes körű újranyitása lett volna. A diplomáciai csatornákon keresztül elindított tárgyalássorozat célja az volt, hogy egy hatvan napos moratórium alatt kidolgozzák a végleges, mindkét fél számára elfogadható biztonsági és kereskedelmi egyezményt. A péntek éjszakai dróntámadások és az azt követő amerikai légicsapások azonban komoly csapást mértek a diplomáciai folyamatra, és kérdésessé teszik, hogy a felek képesek lesznek-e visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Donald Trump elnök belpolitikai nyomás alatt áll, hiszen az amerikai választók és a kongresszusi képviselők egy része határozott fellépést követel a tengeri kereskedelmi útvonalak szabadságának megőrzése érdekében, miközben a teheráni vezetésen belül a radikális katonai szárny igyekszik demonstrálni az erejét az amerikai befolyással szemben. A tengeri zárlat és a fegyveres konfliktus elhúzódása a globális piacokra is azonnali hatást gyakorol, a nyersolaj ára a nemzetközi tőzsdéken ismét emelkedésnek indult, és a biztosítási társaságok sorra vonják vissza a térségbe indított járatok fedezetét, ami a nemzetközi ellátási láncok teljes megbénulásához vezethet a nyári időszakban.