Kim Dzsongun megtörte a nemzetközi elszigeteltséget

A phenjani kikötőben horgonyzó, vadonatúj, ötezer tonnás, Choe Hyon névre keresztelt romboló fedélzetén széles mosollyal lépkedő észak-koreai diktátor pontosan tudja, hogy az országa felett uralkodó dinasztia történetében még soha nem voltak ennyire kedvezőek a geopolitikai feltételek. A júniusi napsütésben tisztelgő tengerészek ezrei előtt elmondott beszédében Kim Dzsongun nyíltan elismerte, hogy a haditengerészet korábban a fegyveres erők leggyengébb láncszemének számított, a helyzet azonban alapjaiban és láthatóan megváltozott. Az ázsiai diktatúra sorsa az elmúlt időszakban szinte minden területen radikális fordulatot vett, a negyvenkét éves vezetőnek sikerült végrehajtania azt a bravúrt, amely alig néhány évvel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlennek tűnt az elemzők számára. Phenjan sikeresen lerázta magáról az ENSZ által kivetett, bénítónak szánt szigorú gazdasági szankciók béklyóit, a nemzeti gazdaságot tartós növekedési pályára állította, a nemzetközi porondon pedig Moszkva és Peking nyújtanak számára megkérdőjelezhetetlen biztonságpolitikai védelmet. A legnagyobb stratégiai eredmény azonban az a történelmi cél, amelyről már a diktátor nagyapja, az államalapító Kim Ir Szen is csak álmodni merhetett: a nemzetközi közösség kénytelen tényként elfogadni Észak-Korea atomhatalmi státuszát.

A folyamat látványos megerősítést nyert a hónap elején, amikor Hszi Csin-ping kínai államfő hivatalos látogatásra érkezett a feszültségektől mentesített észak-koreai fővárosba. A látványosan szívélyes találkozó során a nukleáris leszerelés kérdése fel sem merült a felek között, sőt, alig néhány órával a kínai elnöki gép felszállása előtt Kim Dzsongun személyesen ellenőrzött egy újonnan megnyitott urándúsító üzemet, ahol ígéretet tett az atomfegyver-arzén exportpotenciáljának növelésére. Befolyásos testvére, Kim Jodzsong a nyilatkozatában visszafordíthatatlan realitásként jellemezte az ország nukleáris státuszát, amellyel szemben a pekingi vezetés nem emelt kifogást, ehelyett a két szomszédos ország közötti megbonthatatlan szövetséget méltatta.

Ez a megerősödés azért is rendkívüli, mert az észak-koreai rezsim a közelmúltban még a teljes összeomlás szélén táncolt. A Donald Trump amerikai elnök első hivatali ideje alatt tartott 2019-es hanoi csúcstalálkozó látványos kudarca után a megsértett diktátor napokig utazott hazafelé a páncélozott vonatában, majd a koronavírus-járvány miatt elrendelt teljes határzár humanitárius katasztrófával fenyegetett. A fővárost elhagyó utolsó nyugati diplomaták arról számoltak be, hogy az alapvető árucikkek hiánya már a phenjani elitet is sújtotta, vidéken pedig éhínség pusztított a sorozatos rossz termés miatt, amiért a diktátor élet-halál harcra szólította fel a lakosságot.

A fordulatot cinikus módon az ukrajnai háború kitörése hozta meg, amelyben Kim Dzsongun azonnal felismerte a történelmi lehetőséget. Amikor az orosz hadsereg tüzérségi raktárai kiürültek, Észak-Korea hatalmas mennyiségű lőszerrel sietett Vlagyimir Putyin segítségére, majd elit katonai egységeket küldött a kurszki határvidékre. A szöuli hírszerzés adatai szerint Phenjan legalább tizenötezer katonát vezényelt a frontra, akiket a modern hadviselésben tapasztalatlan golyófogóként vetettek be, így legkevesebb kétezer-háromszázan életüket vesztették a harcokban. A kockázatos politikai szerencsejáték azonban kifizetődött: a fegyvereladásokból és a katonai kooperációból származó devizabevételek elérték a 14,4 milliárd dollárt, ami a teljes észak-koreai bruttó hazai termék felét teszi ki. Az ázsiai ország gazdasága harminchét százalékos növekedést produkált, ami nyolc éve a legmagasabb érték, és a friss adatok vélhetően még ennél is látványosabb bővülést mutatnak majd.

A hirtelen jött gazdasági fellendülés jelei leginkább Phenjan központjában szembeötlőek, ahol a ritka külföldi látogatók beszámolói szerint valóságos boom tapasztalható. A lakosok okostelefonos alkalmazáson keresztül rendelhetnek taxit, a luxuséttermekben QR-kóddal fizethetnek a kemencében sült pizzáért, a sugárutakon kínai elektromos autók suhannak, sőt a szankciók ellenére egy BMW-szalon is megnyílt a fővárosban. A Phenjanban tanuló gazdag kínai diákok közösségi médiás videóiban olasz napszemüvegeket és hazai gyártású okostelefonokat kínáló bevásárlóközpontok láthatóak, és a műholdfelvételeken korábban sötét foltként megjelenő fővárosi sziluett ma éjszakánként fényárban úszik.

A látványos kirakat ugyanakkor nem fedi el azt a tényt, hogy a vidéki lakosság továbbra is mélyszegénységben él, az ENSZ adatai szerint a lakosság csaknem fele alultápláltságtól szenved, a brutális emberi jogi elnyomás pedig változatlanul a rendszer alapját képezi. Vlagyimir Putyin a phenjani lojalitást védelmi paktummal és modern haditechnológiai transzferrel hálálta meg, aminek köszönhetően Észak-Korea felderítő műholdakat, új urándúsítókat és kamikaze-drónokat mutatott be az elmúlt két évben. A Kínával folytatott kereskedelmi forgalom volumene szintén rekordmagasságokat ér el, miközben a rezsim kiberhadserege hatalmas összegeket emel el a nemzetközi kriptotőzsdékről, egyetlen akcióval másfél milliárd dollár értékű bitcoint zsákmányolva a Bybit platformról. A nemzetközi erőviszonyok átalakulását jelzi, hogy míg Donald Trump a második elnöki ciklusa kezdetén ismételten a jó személyes kapcsolatra hivatkozva szorgalmazza a találkozót a korábban csak rakétaemberként emlegetett diktátorral, Kim Dzsongun demonstratív módon hátat fordít Washingtonnak, mivel a jelenlegi pozíciójából adódóan egyszerűen nincs rászorulva az amerikai tárgyalásokra.