Lángol a régió: 40 fok feletti csúcsok Közép-Európában

A Kárpát-medencét és Közép-Európa jelentős részét napok óta egy rendkívül intenzív, szubtrópusi eredetű légtömeg uralja, amely korábban ritkán tapasztalt terhelés alá helyezi a környezetet. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat, a HungaroMet adatai szerint a déli és az alföldi területeken alakult ki a legsúlyosabb helyzet. Kiskunhalas és Kelebia térségében a délutáni órákban a hőmérők higanyszála elérte a 40,6 Celsius-fokot, amely megdöntötte az adott napra vonatkozó korábbi országos napi melegrekordot. A hatóságok által elrendelt harmadfokú hőségriasztás érvényben van, a tartós éjszakai fülledtség miatt a városi hőszigetekben élők szervezete képtelen a pihenésre. Budapest belső kerületeiben az éjszakai minimumok sem süllyedtek 26 fok alá, ami szintén új hajnali csúcsértékeket jelent. A folyóink vízszintje az Alpokban tapasztalható csapadékhiány miatt kritikus szintre süllyedt, a Duna és a Tisza vize a sekélyebb szakaszokon a 27 fokot is elérte, ami komoly oxigénhiányos állapotot idéz elő a vízi ökoszisztémában. A mezőgazdasági területeken az aszálykár mértéke rohamosan növekszik, az Alföld keleti felén a kukorica- és napraforgótáblák jelentős része teljesen kisült.

A forróság a magyar határokon túl, Észak- és Közép-Európa más országaiban is történelmi magasságokba emelkedett, a meteorológiai szolgálatok sorra jelentik az abszolút rekordok megdőlését. Lengyelországban az Odera menti Słubice határvárosban a Varsói Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet előzetes mérései alapján 40,5 Celsius-fokos csúcsértéket regisztráltak. Agnieszka Prasek, az intézet szóvivője megerősítette, hogy a mérések ellenőrzése után hivatalosan is új nemzeti rekordról beszélhetünk. A lengyel hőmérsékleti csúcsok rendkívül ritkán változnak, a korábbi abszolút rekordot még 1921-ben mérték Sziléziában, Opole közelében 40,2 fokkal, míg a második világháború utáni legmagasabb értéket szintén Słubice tartotta 1994-ből, 39,5 fokkal. Słubice közvetlenül a németországi Frankfurt an der Oder ikervárosa, és a folyó túlpartján, a németországi Brandenburg tartományban található Oder-Spree járásban, Neißemünde településen a Német Időjárási Szolgálat ugyancsak történelmi csúcsot, 41,7 Celsius-fokot rögzített ezen a napon. Az Odera völgye így a kontinens egyik legforróbb zónájává változott.

Csehországban a helyzet hasonlóan drámai módon alakult, a cseh állami meteorológiai szolgálat közleménye szerint egymást követő két napon dőlt meg az abszolút nemzeti melegrekord. A Prágától északra fekvő Ústí nad Labem régióban található Doksany mérőállomáson a hőhullám tetőzésekor 41,1 Celsius-fokot mutattak a műszerek. A meteorológusok a megelőző napra vonatkozóan először 40,8 fokos értéket közöltek, amelyet a részletes adatok felülvizsgálata után 40,9 fokra korrigáltak. A cseh mérések történetében a korábbi legmagasabb hőmérsékletet 2012-ben regisztrálták 40,4 fokkal, így a mostani értékek jelentős ugrást mutatnak. Szlovákiában a szakemberek szintén új nemzeti rekordok elérésére számítottak a hétvége folyamán. A déli járásokban a hőmérséklet meghaladta a 39 fokot, a szlovák meteorológiai intézet közösségi médiás tájékoztatása szerint az abszolút rekord végül hajszál híján, körülbelül egyetlen fokkal ellenállt a hőségnek, de a tartós forróság ott is komoly terhelést jelent az infrastruktúrára.

A tartós kánikula a közép-európai régió államaiban komoly gazdasági és működési problémákat okoz, a vasúti sínek hőtágulása miatt a vonatok sebességét több fővonalon korlátozni kellett a biztonság érdekében. Az autópályák betonburkolata a hőtágulás következtében felpúposodott, a mentőszolgálatok esetszámai a hőségriasztás ideje alatt átlagosan harminc százalékkal emelkedtek meg a keringési panaszokkal kórházba kerülő idős emberek miatt. Az áramszolgáltatók a légkondicionáló berendezések maximális használata miatt rekordméretű nyári fogyasztást regisztráltak, ami a hálózatok túlterheltségéhez vezetett. A klimatológusok előrejelzései szerint az El Niño globális időjárási jelenség hatásai felerősítik a nyári szélsőségeket, ami a jövőben még gyakoribb, hosszabb ideig tartó és intenzívebb hőhullámokat eredményezhet a kontinens középső részén, átírva az eddig ismert éghajlati realitásokat.