Élesedő politikai csaták a tikkasztó hőség után

A rendkívüli nyári hőség lassan és nehezen csillapodik Európa nyugati területein, a meteorológiai mérőállomások adatai mögött meghúzódó feszültség viszont egyre magasabbra csap a politikai életben. Németországban és Franciaországban a tikkasztó napok elmúltával nem a megnyugvás, a kormányzati felelősség keresése és az intézményi hőségvédelem hiányosságairól szóló viták határozzák meg a közbeszédet. Az elmúlt napokban olyan hőmérsékleti értékeket rögzítettek, amelyekre a rendszeres mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. A Német Időjárási Szolgálat brandenburgi állomásán, a német-lengyel határ közelében fekvő Coschen településen 41,7 Celsius-fokot mértek, ami abszolút történelmi rekordnak számít az országban. A hőségövezet kiterjedtségét mutatja, hogy a nyugati Saar-vidéken, Saarbrücken városában is 41,3 fokot mutattak a műszerek. A fővárosban, Berlinben a helyzet annyira kritikussá vált, hogy a rendőrség kénytelen volt vízágyúkat vezényelni az utcákra, hogy a finom vízpermettel hűtse a felforrósodott aszfaltot és a belvárosi közterületeket. Bár a hét elején betörő heves viharok hoztak némi átmeneti enyhülést, az egészségügyi és szakpolitikai viták hullámai továbbra sem csillapodnak.

A német háziorvosok szövetsége éles bírálatokkal illette a szövetségi kormány tevékenységét, kijelentve, hogy a berlini vezetés magára hagyta az orvosi rendelőket és a szakápolási intézményeket a klímaváltozás hatásaival szemben. Nicola Buhlinger-Göpfarth, a szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a politikai döntéshozók részéről évek óta hangoztatott ígéreteket, amelyek szerint a hőség elleni védelmet kiemelt prioritásként kezelik majd, a gyakorlatban semmilyen értékelhető kormányzati intézkedés nem követte. A szakember emlékeztetett arra, hogy a szövetségi koalíció már három évvel ezelőtt bejelentett egy átfogó klímavédelmi intézkedéscsomagot. Ennek a tervnek szerves részét képezte volna, hogy az orvosi praxisok pénzügyi kompenzációt kapjanak a veszélyeztetett, idős vagy krónikus betegséggel küzdő állampolgárok hőségriadók idején történő speciális orvosi felvilágosításáért és preventív ellátásáért, a valóságban a mai napig semmilyen előrelépés nem történt az ügyben.

A parlamenti ellenzék soraiból a zöldek frakcióvezetője, Katharina Dröge szintén kemény bírálatokat fogalmazott meg a szövetségi vezetéssel szemben. A politikus kijelentette, hogy Friedrich Merz kancellár a teljesen klimatizált kancelláriai irodájából könnyen figyelmen kívül hagyhatja a kinti hőséget, a kórházakban és idősotthonokban dolgozó ápolószemélyzet, valamint a gondozásra szoruló idős emberek viszont kénytelenek elviselni a légkondicionálás hiányát a tikkasztó épületekben. A zöldpárti frakció egy olyan javaslattal állt elő, amely korábban tabunak számított a környezetvédelmi mozgalmakban, kezdeményezték a nagyteljesítményű légkondicionáló berendezések beszerzésének állami támogatását. A terv szerint a hűtési rendszereket kifejezetten a kórházakban, ápolási intézményekben, óvodákban és iskolákban kellene kiépíteni. A javaslat lényeges eleme, hogy az állam kizárólag olyan berendezések telepítését finanszírozná, amelyeket közvetlenül napelemes rendszerekkel kötnek össze. A nyári időszakban a fotovoltaikus rendszerek hatalmas mennyiségű, rendkívül olcsó villamos energiát termelnek, így a légkondicionálók fogyasztása és a megújuló energiaforrások csúcstermelése tökéletesen kiegészítené egymást, fenntarthatóvá téve a hűtési programot.

Németországgal ellentétben, ahol nincsenek pontos, azonnal elérhető statisztikai adatok a közvetlen hőségáldozatok számáról, a Német Életmentő Társaság csupán arról számolt be, hogy a júniusi hétvégén legalább huszonhat ember vesztette életét a megnövekedett forgalmú strandokon és nyílt vizeken bekövetkezett fürdőzési balesetekben. A globális helyzet súlyosságára Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet igazgatója hívta fel a figyelmet az X közösségi platformon. A nemzetközi szervezet vezetője szerint a mögöttünk hagyott hétvégén Európa-szerte több mint ezerháromszáz többlethalálozás köthető közvetlenül a rendkívüli időjáráshoz. Az igazgató figyelmeztetett, hogy az európai kontinens melegszik a leggyorsabban a bolygón, a hőmérséklet-emelkedés üteme itt a globális átlag kétszeresét mutatja. Amikor a német kormányszóvivőt, Stefan Korneliust arról kérdezték, hogy a hőség elleni szövetségi szintű küzdelmet nem kellene-e azonnali hatállyal elnöki, kancellári hatáskörbe utalni, a tisztségviselő rendkívül visszafogottan reagált. Kijelentette, hogy az ilyen rendkívüli adminisztratív lépésekkel óvatosan kell bánni, mert olyan társadalmi elvárásokat ébreszthetnek, amelyeket a kormányzat képtelen teljesíteni. A szóvivő a két évvel ezelőtt hatályba lépett szövetségi klímaadaptációs törvényre utalt, amely kötelezi a tartományokat és a helyi önkormányzatokat a regionális hőségvédelmi koncepciók és kórházi vészhelyzeti tervek kidolgozására. A kormányzati álláspont szerint az extrém időjárást egyetlen kancellári rendelet sem képes megváltoztatni, a felelősség a helyi végrehajtó szerveknél van. Bár Friedrich Merz kancellár saját hivatala valóban modern hűtéssel rendelkezik, a berlini kormányzati negyed és a minisztériumok épületeinek jelentős részében nincs kiépítve a teljes körű, épületszintű központi légkondicionálás.

A helyzet Franciaországban még drámaibb képet mutat, ahol a közegészségügyi hatóság, a Santé publique France már az első hivatalos adatok közlésére kényszerült. A jelentés szerint az egyhetes, intenzív hőséghullám közvetkezményeként körülbelül ezer halálesetet regisztráltak az országban. A szakemberek hozzátették, hogy az idős, krónikus alapbetegségekkel küzdő polgárok esetében a halotti bizonyítványokban nehéz különválasztani a hőség közvetlen hatását az egyéb egészségügyi tényezőktől, így a hatóság a többlethalálozási statisztikák alapján határozza meg az áldozatok számát. Ez az ezer fős adat elmarad a francia társadalomban a mai napig történelmi traumaként élő, tizenötezer áldozatot követelő 2003-as hőségkatasztrófától, de a hivatalos szervek hangsúlyozták, hogy ez a szám még csupán egy ideiglenes, vélhetően alulbecsült mérleg. A kórházakon és az idősotthonokon kívül, a saját otthonukban elhunyt személyekről, különösen a párizsi tetőtéri bérlakásokban egyedül élő szépkorúakról még csak töredékes információk állnak a hatóságok rendelkezésére. Kétezer-háromban éppen az elszigetelt, szomszédok nélkül maradt egyedülállók körében volt a legmagasabb a halálozási arány, mivel a tragédia az augusztusi szabadságolások idején csapott le a fővárosra. A szakértők szerint a társadalmi felelősségvállalás és az egyedül élő idősekre való odafigyelés azóta sokat javult, és a párizsi tűzoltóság a kétezer-huszonnégyes olimpiai játékok idején tesztelt, jégtömbökre épülő mobil hűtési rendszereket is sikeresen alkalmazta a veszélyeztetett övezetekben.

A párizsi temetkezési vállalatok beszámolói ugyanakkor sötétebb valóságot tükröznek, a fővárosi halottasházak és hűtőkamrák kapacitásai teljesen kimerültek, a helyek az utolsó szálig beteltek. Az egyik legnagyobb zürichi és párizsi kapcsolatokkal rendelkező logisztikai központ vezetője, Zouhaier Hertelli elmondta, hogy a hétvége folyamán több mint százötven temetkezési cég megkeresését kellett elutasítaniuk helyhiány miatt, a bejelentések szinte kivétel nélkül idős, a forróság következtében elhunyt áldozatokról szóltak. Az ezer fős halálozási statisztika Franciaországban is azonnal politikai háborúvá változott. A zöldek elnöke, Marine Tondelier a kormány teljes kudarcáról és a felkészülés hiányáról beszél. A politikus kiemelte, hogy a kabinet nem látta előre a krízist, ráadásul a zöld átállásra és klímavédelmi beruházásokra elkülönített nemzeti alapot a korábbi 2,5 milliárd euróról drasztikusan, 837 millió euróra kurtította meg az idei költségvetésben. Ezzel szemben a mérsékelt és a nemzeti jobboldal képviselői azzal vádolják a zöldeket, hogy ideológiai okokból maguk a környezetvédők harcolnak a légkondicionálók kórházi telepítése ellen, mivel a hűtéshez szükséges villamos energiát a franciaországi atomerőművek termelik meg, amelyeket a baloldali ökológiai mozgalmak évtizedek óta be akarnak záratni. A kialakult politikai feszültségre reagálva Sébastien Lecornu miniszterelnök azonnali hatállyal harmincezer légkondicionáló berendezést rendelt meg a nyilvános állami kórházak számára. Az Emmanuel Macron államfő közvetlen szövetségesének számító kormányfő újabb rendkívüli válságtanácskozást hívott össze Párizsban, hogy megelőzzék a következő hőséghullám hatásait. A francia meteorológusok előrejelzései szerint egy újabb forró légtömeg már a következő héten elérheti az ország déli határait, hogy aztán az elmúlt napokhoz hasonlóan északkeleti irányba mozdulva az egész európai kontinenst tovább perzselje.