Széllel és záporokkal törhet meg a balatoni hőség

Szerda még nem hoz igazi fellélegzést az ország nagy részén, de már ez lehet az a nap, amikor megtörik az elmúlt időszak rendkívüli forrósága. A hőhullám kedden még sokfelé a legerősebb arcát mutatta, szerdán viszont hidegfront éri el az országot. Ez nem azt jelenti, hogy reggelre őszies időre ébredünk: napközben több térségben továbbra is 33–38 fok közötti maximumok valószínűek, a Dunántúlon és a Balaton környékén is marad a kánikulai jelleg. A változás inkább abban látszik majd, hogy a front mentén záporok, zivatarok alakulhatnak ki, erős széllökésekkel, jégesővel, helyenként felhőszakadással. A hőmérséklet zivatar idején rövid idő alatt akár 10–15 fokot is zuhanhat, estére pedig a Balatonnál 20–22 fok köré hűlhet a levegő.

A lehűlés súlypontja inkább csütörtöktől lesz érezhető. Siófoknál szerdán még 34 fok körüli csúcs várható, csütörtökön viszont már 28 fok közelébe eshet vissza a nappali maximum. Keszthelynél hasonló a kép: szerdán még 34 fok körüli érték valószínű, csütörtökön 28 fok körüli, mérsékeltebb idő következhet. Ez már sokkal elviselhetőbb lesz, de a víz és a part menti levegő hőterhelése nem tűnik el egyik óráról a másikra. A tó az elmúlt napokban annyira felmelegedett, hogy a fürdőzők még a front után is kifejezetten meleg vizet érezhetnek.

A Balatonnál kedden este már nem a klasszikus nyári kánikula volt az egyetlen téma. A vízszint és a víz hőmérséklete legalább ennyire sokatmondó adat. A legfrissebb balatoni jelentések szerint a tó átlagos vízállása 74 centiméterre csökkent, miközben a víz 28 fokos volt. Néhány nappal korábban még 76 centiméteres vízszintet mértek, az előző két hétben pedig összesen 4 centiméteres apadásról szóltak az adatok. Ez önmagában még nem rendkívüli katasztrófahelyzet, de egyértelmű jelzés: a hőség, a csapadékhiány és a nagy párolgás gyorsan apasztja a tavat.

A Balaton állapotát nem lehet pusztán egyetlen számmal leírni. A 74 centis siófoki vízmérce szerinti érték nem azt jelenti, hogy a tó átlagmélysége 74 centiméter volna. A tó ennél jóval mélyebb, és a vízszint természetes ingadozása mindig is része volt a Balaton működésének. A gond ott kezdődik, ha a csökkenés tartósan folytatódik, és közben nem érkezik jelentősebb, nagy területet érintő csapadék. Ilyenkor a sekély déli parti szakaszokon gyorsabban melegszik a víz, egyre messzebb húzódhat vissza a fürdésre alkalmas mélység, a kikötőkben és bejárókban pedig nőhet a kotrási, fenntartási igény. A Balaton használható marad, de másképp kell használni: több helyen hosszabb gyaloglás vezethet a mélyebb vízig, a nagyobb merülésű hajók mozgása érzékenyebbé válhat, a strandüzemeltetőknek pedig több gondjuk lehet az iszappal, a növényi maradványokkal és a part menti víz gyors felmelegedésével.

A legfontosabb kérdés most az, hogy a szerdai és csütörtöki csapadék ad-e érdemi utánpótlást. A válasz óvatos: helyenként igen, országosan és a Balaton vízháztartása szempontjából aligha áttörő mértékben. A fronttal többfelé eshet 5–15 milliméter csapadék, de záporos, zivataros helyzetben nagy lesz a különbség település és település között. Egyik partszakasz kaphat kiadós esőt, miközben néhány kilométerrel odébb alig hullik valami. A tó vízszintjén ezért nem várható gyors, látványos emelkedés. Az enyhülés inkább a levegő hőmérsékletében, a párolgás átmeneti mérséklődésében és a hőstressz csökkenésében látszódhat.

A vízminőség szempontjából a helyzet jelenleg megnyugtatóbb, mint amit a forróság alapján sokan gondolnának. A balatoni kutatók szerint a vízminőség még jó, fokozott algásodás egyelőre nem tapasztalható. Ugyanakkor a tó felső vízrétege szokatlanul magas hőmérsékletet ért el: június 29-én a felső 5 centiméterben Keszthelynél 32,3, Szigligetnél 32,1, Balatonszemesnél 31,8, Siófoknál 31,7 fok körüli átlagos felszíni értékeket mértek a délutáni időszakban, pillanatnyi maximumokkal 32 fok fölött. Ez már olyan hőterhelés, amely nem marad következmények nélkül, főleg ha a nyár további részében visszatérnek a hosszú, száraz, szélcsendes, kánikulai periódusok.

Az algásodás veszélye ezért nem azonnali riadó, inkább figyelmeztető folyamat. A Balaton vizében természetes módon vannak algák, a tó jellegzetes zöldes színét részben ezek, részben a lebegő ásványi szemcsék és oldott szerves anyagok adják. A nyári algák megjelenéséhez már a 20–22 fok feletti vízhőmérséklet is kedvező, most pedig ennél jóval magasabb értékeket mértek. A korábbi adatok szerint az a-klorofill-koncentráció a tó keleti részén 8 mikrogramm/liter körül, a nyugati medencékben 10 mikrogramm/liter körül alakult, ami messze alacsonyabb az Egészségügyi Világszervezet 75 mikrogramm/literes határértékénél. Ez jó hír, de nem ok a hátradőlésre, mert a tartós meleg, a sekély víz, a gyenge vízmozgás és a tápanyagterhelés együtt gyorsan kedvezőbb környezetet teremthet az algák tömegesebb megjelenéséhez.

Ha a vízszint a következő hetekben tovább csökken, a leglátványosabb változás a part menti sávokban jelentkezhet. A déli part sekélyebb strandjain távolabb kerülhet a fürdésre alkalmas mélység, homokpadok és iszaposabb részek bukkanhatnak elő, a nádasok és a sekély öblök élővilága pedig erősebb hő- és oxigénstressznek lehet kitéve. A kikötőkben a sekélyedés technikai gondokat okozhat, a strandokon nőhet az üzemeltetési munka, a vendégek pedig könnyebben érzékelik majd úgy, hogy „elfogy” a víz a part előtt. Ez pontatlan kép, mert a Balaton nem kiszáradás előtt áll, de a tó mindennapi használatában már néhány tíz centiméter is számít.

A hosszabb távú kilátás ezért kettős. A Balaton idén sem tűnik el, és még egy erősebb nyári apadás mellett is marad elegendő átlagmélysége fürdéshez, turizmushoz és megfelelő feltételek mellett hajózáshoz. Egy korábbi becslés szerint még jelentős, őszi mélypont felé tartó fogyás esetén is több méteres átlagmélységről beszélnénk. A kényelmes, megszokott balatoni használat viszont sérülhet: a strandok, kikötők, bejárók, sekély parti öblök érzékenyebbek, mint maga a tó egésze. Ha a következő hetekben újabb hőhullámok jönnek, miközben kevés marad a csapadék, a Balaton nem a drámai kiszáradás, sokkal inkább a fokozatos romlás jeleit mutathatja: melegebb víz, alacsonyabb vízállás, nagyobb algakockázat, kényelmetlenebb strandolás, több üzemeltetési gond.

Szerdán tehát az időjárási fordulat első napja jön, de nem a gondok végét jelenti. A Balatonnál még marad a nyári forróság, napközben továbbra is erős lesz a hőterhelés, a zivatarok viszont hirtelen veszélyeket hozhatnak a vízen és a parton is. Aki strandra, vitorlásra, SUP-ra vagy kajakba készül, ne a reggeli napsütésből induljon ki, mert a front gyorsan változtathat a helyzeten. A tó állapota jelenleg fürdésre alkalmas, a vízminőség jó, de a következő időszakban minden azon múlik, mennyi csapadék érkezik, milyen gyorsan tér vissza a hőség, és mennyire marad tartós a mostani apadás.