Rejtélyes pokolgépes merénylet rázta meg Monacót

Monaco történetének eddigi legrejtélyesebb és legvéresebb merénylete rázta meg a törpeállamot hétfő este, amikor egy precízen előkészített pokolgépes támadásban súlyosan megsérült Vadim Jermolajev ukrán oligarcha, valamint tizenhárom éves fia és élettársa. A robbanás a Rue Révérend-Père-Louis-Frolla nevű utcában történt, alig néhány méterre a francia határtól, egy luxus lakóépület bejárata előtt. A hatósági biztonsági kamerák és a lakossági felvételek tanúsága szerint a támadó végtelenül módszeresen, hidegvérrel járt el. Negyed kilenc körül érkezett a helyszínre, egy sötét táskát helyezett el a kiszemelt épület tövében, majd leült egy közeli padra, és türelmesen várakozott. Amikor a luxusautóból kiszálló üzletember és családja megközelítette a bejáratot, a gyanúsított felállt, elindult a határvonalat jelentő gyalogút felé, és működésbe hozta a robbanószerkezetet. A detonáció ereje akkora volt, hogy a tizenhárom éves gyermeket mintegy húsz méterre repítette arrébb, a kisfiú a teste teljes felületén súlyos égési sérüléseket szenvedett. Az oligarcha élettársa elveszítette az egyik lábát és mindkét lábfejét, miközben maga az üzletember is rendkívül súlyos, életveszélyes alsóvégtagi sérülésekkel került kórházba. A detonáció lökéshulláma a környező házak ablakait is betörte, az üvegszilánkok miatt két arra járó gyalogos szintén könnyebben megsérült. Monaco legfőbb ügyésze, Stéphane Thibault sajtótájékoztatóján közölte, hogy az intenzív orvosi ellátásnak köszönhetően az apa és fia állapota már stabilizálódott, az élettárs élete azonban továbbra is közvetlen veszélyben van.

A robbantást követően azonnal megindult az adóparadicsom modern történetének legnagyobb szabású embervadászata. A monacói rendőrség belső hálózatán percek alatt körbement az elkövető képe, amelyet a térfigyelő rendszerek rögzítettek. A felvételeken egy világos nadrágot, fekete dzsekit és a fülébe húzott, az arcát részben elfedő fekete kalapot viselő férfi látható. A helyszíni szemtanúk videóin látszik, amint a fegyveres rendőri egységek az éjszaka folyamán házról házra, ajtóról ajtóra járva fésülték át a környéket, de a tettesnek nyoma veszett. Az elkövetőnek a határvonalat jelentő ösvényen keresztül másodpercek alatt sikerült átjutnia a szomszédos francia településre, Beausoleilba. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a férfi profi módon használta ki a földrajzi adottságokat, ugyanis a szigorúan kamerázott monacói területekkel szemben a francia kisváros jóval gyengébb megfigyelőrendszerrel rendelkezik, így a menekülési útvonala ott megszakadt. A hajtóvadászatba a francia hatóságok is bekapcsolódtak, negyven csendőr és két helikopter támogatja a monacói rendőröket, a francia elit rendőri egység, a RAID pedig készenlétben áll. A nyomozók legvalószínűbb forgatókönyve szerint a férfi nem vett igénybe helyszíni sofőrt vagy cinkost, hanem a határátlépés után azonnal Olaszország felé vette az irányt, amely Beausoleilből alig tizenkét kilométernyi autóúttal elérhető.

A támadás hátterében meghúzódó szálak messzire, egészen az ukrajnai háborús gazdasági szankciókig és a kijevi titkosszolgálatig vezetnek. A Le Figaro értesülései és a francia nyomozó hatóságok elsődleges verziója szerint a merénylet mögött az Ukrán Biztonsági Szolgálat, vagyis az SBU állhat. Vadim Jermolajev rendkívül gazdag dnyiprói üzletemberként alapozta meg a vagyonát, ám az utóbbi években látványosan eltávolodott szülőhazájától. Még a háború kitörése előtt, 2019-ben ciprusi állampolgárságot szerzett, majd lemondott az ukrán állampolgárságáról, és 2021-ben végleg Monacóba költözött. Kijev szemében akkor vált végleg árulóvá, amikor az ukrán hatóságok adatai szerint a háború kitörése után is folytatta a különböző üzleti tevékenységeit az Oroszországi Föderáció területén, valamint a megszállt régiókban. Emiatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2023 decemberében személyes gazdasági szankciós listára tette az oligarchát, zárolva az Ukrajnában maradt vagyonát. Biztonsági szakértők szerint a monacói robbantás jellege, a pokolgép elhelyezése és az időzítés inkább utal egyértelmű, brutális figyelmeztetésre, mintsem közvetlen megsemmisítési kísérletre. Az ukrán titkosszolgálatok az elmúlt években több látványos akciót hajtottak végre külföldön az oroszbarátnak vagy kollaboránsnak bélyegzett személyek ellen, de ez az első alkalom, hogy a nyugat-európai elit és a milliárdosok egyik legvédettebb központjában csaptak le.

A monacói államvezetés és a hercegség lakossága teljes megdöbbenéssel fogadta az eseményeket, mivel a miniállam identitásának és gazdasági vonzerejének legfőbb oszlopa a szinte tökéletes közbiztonság. Christophe Mirmand államminiszter elítélte a cselekményt, és emlékeztetett arra, hogy Monaco területén még soha nem fordult elő hasonló jellegű, szervezett robbantásos merénylet. A hercegségben több mint hatszáz közbiztonsági tisztviselő teljesít szolgálatot, munkájukat pedig egy több mint ezer darabból álló, mesterséges intelligenciával támogatott arcfelismerő kamerahálózat segíti. Ez a rendkívüli rendőri jelenlét és technikai lefedettség sem volt képes megakadályozni egy olyan elkövetőt, aki láthatóan hosszú hetekig tanulmányozta a helyszínt, pontosan ismerte a kamerák holtereit, és tisztában volt azzal, hogy a francia határvonal átlépésével azonnal kicsúszik a monacói hatóságok közvetlen látóköréből. Bár az államminiszter az első órákban terrorcselekményként hivatkozott az esetre, az ügyészség végül előre kitervelt gyilkossági kísérlet, valamint közterületen elkövetett robbanóanyaggal való visszaélés vádjával indította meg az eljárást, mivel a politikai vagy ideológiai motiváció hivatalos igazolása még várat magára. Az eset rávilágított arra, hogy a kelet-európai háború és az oligarchák közötti elszámolási viták a legszigorúbban védett nyugati luxusövezetek biztonsági rendszerét is képesek áttörni.