Egyre nagyobb az Európai Unióba vetett bizalom

A friss Eurobarometer egyik legérdekesebb tanulsága magyar szempontból az, hogy a hazai közvélemény látványosan kedvezőbben tekint az Európai Unióra, mint néhány hónappal korábban. A magyar válaszadók 80 százaléka szerint az EU stabil pont egy nehéz, kiszámíthatatlan nemzetközi környezetben. Ez 14 százalékpontos emelkedés az előző, 2025 őszi méréshez képest, és már az uniós átlag fölé helyezi Magyarországot. Az EU egészében 75 százalék gondolja ugyanezt, ami szintén erős, nyolcpontos növekedés. A magyar adat azért különösen sokatmondó, mert hosszú időn át a kormányzati kommunikáció egyik fő témája volt Brüsszel bírálata, ehhez képest a választók jelentős része ma inkább kapaszkodót lát az európai intézményrendszerben.

A magyarok 81 százaléka úgy véli, hogy az ország hasznot húzott az uniós tagságból, miközben csak 16 százalék gondolja az ellenkezőjét. Ez is jobb eredmény az uniós átlagnál, ahol 74 százalék látja előnyösnek a tagságot. A magyar válaszokban az EU előnyei között első helyen a munkalehetőségek, második helyen a gazdasági növekedés szerepelnek. Ez eltér az uniós átlagtól, ahol a béke és a biztonság megőrzése került az első helyre. Magyarországon tehát az EU még mindig nagyon erősen gazdasági ígéretként jelenik meg: munka, piac, pénz, fejlesztés, kiszámíthatóbb jövő.

A magyar hangulatban feltűnő a derű is. A felmérés szerint a magyarok 57 százaléka reményt nevezett meg aktuális érzelmi állapotaként, ami a legmagasabb arány a 27 tagállam között. A magyar válaszadók 73 százaléka optimista az ország jövőjével kapcsolatban, ami 16 százalékpontos ugrás fél év alatt, és jóval magasabb az 59 százalékos uniós átlagnál. Az EU jövőjét a magyarok 69 százaléka látja derűlátóan, miközben az uniós átlag ebben a kérdésben szintén 59 százalék. A saját és családi jövő megítélése is viszonylag erős: Magyarországon 80 százalék optimista, az EU átlaga 76 százalék.

Ebben nyilván szerepe lehet annak is, hogy a magyar adatfelvétel közvetlenül az áprilisi választás után zajlott. A kutatás uniós szinten április 9. és május 4. között készült, Magyarországon április 14. és május 1. között kérdezték meg a válaszadókat. A hangulat így részben egy politikai fordulat utáni pillanatfelvétel is. A felmérés alapján a korábbi, erősen EU-ellenes politikai üzenetek nem tudták tartósan elvágni a magyar társadalmat az európai kötődéstől. A magyarok többsége egyszerre vár gazdasági előnyöket, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb nemzetközi pozíciót az uniós kapcsolattól.

A magyar válaszok ugyanakkor nem jelentenek feltétlenül feltétlen brüsszeli lelkesedést. Inkább arról van szó, hogy a választók a világpolitikai bizonytalanságok, az orosz háború, a közel-keleti konfliktusok, az amerikai politika kiszámíthatatlansága és a megélhetési gondok közepette nagyobb biztonsági hálót keresnek. Magyarországon az EU legfontosabb feladatai között első helyre az energiafüggetlenség, az erőforrások és az infrastruktúra kerültek 36 százalékkal. Ezt követi a védelem és biztonság 34 százalékkal, majd a versenyképesség, valamint az élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság 32-32 százalékkal. Ez világosan mutatja, hogy a magyar közvélemény számára az EU-ról szóló vita nem elvont intézményi kérdés, hanem rezsi, ellátásbiztonság, gazdasági védelem és mindennapi stabilitás.

A magyarok 59 százaléka szeretné, hogy az EU fontosabb szerepet játsszon a polgárok védelmében a globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szemben. Ez alacsonyabb az uniós 68 százalékos átlagnál, vagyis a magyar társadalom ebben óvatosabb, mint sok más tagállam. Ugyanakkor a magyarok kilenctizede egyetért azzal, hogy a tagállamoknak egységesebben kell fellépniük a világ kihívásaival szemben, és hasonló arányban támogatják azt is, hogy az EU világszerte álljon ki a nemzetközi jog tisztelete mellett. Ez a kettősség fontos: a magyar közvélemény nem feltétlenül akar minden területen gyorsabb központosítást, de erősebb, összehangoltabb európai fellépést vár.

A pénzügyi oldalon Magyarország kifejezetten magas elvárást mutat. A magyar válaszadók 83 százaléka szerint az EU-nak több eszközre van szüksége a globális kihívások kezeléséhez, miközben az uniós átlag 73 százalék. Ez érthető egy olyan országban, amely hosszú ideje nettó kedvezményezettje az uniós költségvetésnek, és ahol a fejlesztési források, a mezőgazdasági támogatások, az infrastrukturális beruházások, a vállalkozási programok és az oktatási-kutatási lehetőségek közvetlenül is érzékelhetők. A magyar EU-kép ezért gyakran kevésbé ideológiai, mint amilyennek a politikai vita mutatja: sok választó egyszerűen azt mérlegeli, mitől lehet biztonságosabb, élhetőbb és gazdaságilag kiszámíthatóbb az ország.

Az uniós összkép is hasonló irányba mozdult. A 27 tagállamban a válaszadók 75 százaléka látja stabil pontnak az EU-t, 74 százalék szerint országának előnyös volt a tagság. Utóbbi adat az Európai Parlament közlése szerint történelmi csúcs, amelyet csak 2025-ben mértek ugyanilyen szinten azóta, hogy ezt a kérdést 1983-ban először feltették. A tagság legfontosabb előnyeként az uniós válaszadók 40 százaléka a béke védelmét és a biztonság erősítését emelte ki, 34 százalék pedig a tagállamok közötti jobb együttműködést.

A közvélemény változásában Donald Trump és Vlagyimir Putyin szerepe is érzékelhető. Az Egyesült Államok korábban sok európai, különösen kelet-közép-európai választó szemében a szabadság és a jólét mintája volt. Most az EU-ban a válaszadók 62 százaléka úgy látja, hogy az élet minősége az Európai Unióban jobb, mint az Egyesült Államokban. A Die Presse összefoglalója szerint ma már csak Lengyelországban vannak többségben azok, akik szerint az Atlanti-óceán túloldalán jobb az életminőség. Ez önmagában nem Amerika elutasítása, inkább annak jele, hogy a trumpi politika, a kereskedelmi feszültségek, a szövetségi rendszer megingása és a belpolitikai radikalizálódás sok európai szemében csökkentette az amerikai modell vonzerejét.

Az EU-val kapcsolatos várakozások leginkább a biztonságpolitikában sűrűsödnek össze. Uniós szinten a válaszadók 39 százaléka szerint a védelem és biztonság az a terület, amelyre az EU-nak összpontosítania kell, ha erősíteni akarja helyét a világban. A második helyen az energiafüggetlenség, az erőforrások és az infrastruktúra áll 35 százalékkal, a harmadikon a versenyképesség és a gazdaság 32 százalékkal. A sorrend jól mutatja, hogy az európai választók fejében a jólét és a biztonság ma már szorosan összekapcsolódik: az energia, az ipar, a hadsereg, a technológia, az ellátási lánc és a pénztárca ugyanannak a sérülékenységnek különböző oldalai.

Közben a megélhetés maradt a legerősebb belpolitikai aggodalom. Az uniós polgárok 47 százaléka azt szeretné, ha az EP elsődlegesen az inflációval, az árakkal és a megélhetési költségekkel foglalkozna. Ez hat százalékpontos emelkedés 2025 őszéhez képest, és messze megelőzi a gazdaságot és munkahelyteremtést, amely 35 százalékon áll, valamint az uniós védelmet és biztonságot, amely 34 százalékot kapott. A háborús és geopolitikai korszak tehát nem söpörte le az asztalról a szociális kérdéseket. A választók biztonságot akarnak, de ezt nem pusztán katonai értelemben gondolják: biztonságos megélhetést, kiszámítható árakat, működő egészségügyet, stabil munkahelyeket is várnak.

A minőségi élet megítélésében a magyar adat kissé gyengébb az uniós átlagnál. Az EU-ban a válaszadók 83 százaléka elégedett az életminőségével, Magyarországon 79 százalék. A magyar válaszadók 48 százaléka rendszeresen, 40 százaléka időnként küzd számlafizetési nehézségekkel. A jó életminőség legfontosabb elemeként Magyarországon a minőségi egészségügyi ellátást említették a legtöbben, 49 százalékos aránnyal, ezt követi a pénzügyi stabilitás 46 százalékkal, majd a jó fizikai és mentális egészség 40 százalékkal. Ezek az adatok kijózanítóak: az EU megítélése javult, de a magyar társadalom mindennapi gondjai nagyon is erősek maradtak.

A felmérés egyik legfontosabb üzenete ezért az, hogy az EU támogatottsága nem üres lelkesedésből táplálkozik. A polgárok többsége azért fordul az Unió felé, mert a nemzetállamok önmagukban kevésnek tűnnek a nagy válságok kezeléséhez. Oroszország háborúja, a közel-keleti eszkaláció, az amerikai belpolitikai fordulatok, Kína gazdasági nyomása, az energiafüggőség, a migrációs nyomás, az infláció és az ipari verseny egyszerre terheli Európát. Ebben a helyzetben az EU nem azért erősödik a közvélemény szemében, mert hibátlanul működik, hanem mert sok választó számára még mindig ez tűnik a legnagyobb szervezett védelemnek a káosz ellen.

Magyarország esetében ez különösen érdekes fordulat. Az országban éveken át az a politikai üzenet dominált, hogy Brüsszel külső nyomásgyakorló, amely korlátozni akarja a nemzeti mozgásteret. A mostani számok alapján azonban a választók jelentős része különbséget tesz az uniós intézményekkel folytatott pártpolitikai konfliktus és az uniós tagság gyakorlati haszna között. A tagságot hasznosnak látják, a stabilitási szerepet erősnek érzik, és az ország jövőjét is derűlátóbban ítélik meg. A nagy kérdés az lesz, hogy ez a hangulat tartós szerkezeti változást jelez-e, vagy inkább a választás utáni reményidőszak lenyomata.

Az európai politikának mindenesetre nincs sok ideje kényelmesen hátradőlni. A bizalom gyorsan el tud párologni, ha a polgárok nem látnak kézzelfogható eredményeket. A közvélemény most nagyobb biztonságot, több egységet, határozottabb külpolitikai szerepet, erősebb energiafüggetlenséget és jobb gazdasági teljesítményt vár. Magyarországon ehhez még hozzáadódik az egészségügy, a számlák kifizethetősége és az uniós források sorsa. A mostani Eurobarometer ezért nem diadaljelentés Brüsszelnek, inkább megrendelőlap: az európaiak több védelmet kérnek, de az árát, az eredményét és az értelmét is látni akarják.