A fellebbviteli bíróságon Franciaország szeme
Kedden három bírónő dönt arról, indulhat-e Marine Le Pen a 2027-es francia elnökválasztáson, miközben az ügyészség öt év választójogtól való eltiltást és négy év börtönt követel a Nemzeti Tömörülés volt vezetőjével szemben.
A francia szélsőjobboldali politikus a párizsi fellebbviteli ítélet kihirdetése előtt nyugalmat demonstrált a médiában, egy órás LCI-interjújában kijelentve, hogy egy esetleges elítélés után is folytatja majd az általa képviselt eszmékért folytatott küzdelmet. „Nincs félelmem" – mondta, hozzátéve, hogy jól alszik, és bármi is történjék, nem fog belehalni. Az ügyészség a fellebbezési eljárás végén 100 ezer eurós pénzbírságot, Le Pen öt évre szóló választójogi eltiltását, valamint négy év börtönbüntetést kér, amelyből egy évet felfüggesztés nélkül kellene letöltenie. Ha a fellebbviteli bíróság helyt ad ennek a kérésnek, Le Pen negyedszerre sem indulhatna az elnökválasztáson, amelyet 2027. április 18-án és május 2-án tartanak.
A Rassemblement National (RN) számára esélyes alternatív jelöltet jelent a 30 éves Jordan Bardella, Le Pen politikai fogadott fia és a párt jelenlegi elnöke. Több közvélemény-kutatásban Bardella jobban szerepel a választói szimpátia terén, mint mentora, bár Le Pen elutasította azokat a feltételezéseket, hogy hatalmi harc bontakozott volna ki kettejük között.
Az elsőfokú ítélethirdetéshez képest, amikor Le Pen egyértelmű utasítások nélkül hagyta híveit, ezúttal a párt- és frakcióvezetés már korán megegyezett egy médiastratégiában. 2025 márciusában Le Pent uniós közpénzek hűtlen kezelése miatt négy év börtönre és 100 ezer eurós pénzbírságra ítélték, ám még inkább az érintette, hogy a bíróság azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a választásokon való indulástól. Akkor szótlanul rohant ki a tárgyalóteremből, meg sem várva az ítélethirdetés végét – ez kedden nem ismétlődhet meg, mivel Bardella és Le Pen előre megállapodtak egy rendezett menetrendben.
A pártelnök nem lép be a Notre-Dame katedrálishoz közeli, tiszteletre méltó igazságügyi palotába, és a médiában is átengedi az elsőbbséget Le Pennek. A politikus a 20 órás esti híradóban jelenti majd be döntését: visszavonulást vagy jelöltséget. Utóbbihoz jelentős büntetésenyhítésre vagy felmentésre lenne szükség, mivel Le Pen kizárta, hogy elektronikus bokabilinccsel folytasson kampányt. Álláspontja szerint jelöltként „teljesen szabadon kell kampányolni tudni", és a kampány alatt nem lehetséges bírói előírásokat betartani. „Nem lehetek függő helyzetben egy bírótól, akinek először engedélyeznie kell, hogy elmenjek egy romorantini kampánygyűlésre vagy a héninbeaumont-i piacra" – mondta.
Bardella a tervek szerint csak az ítélethirdetés utáni napon szólal majd meg nyilvánosan. Párizsban makacsul tartja magát a pletyka, mely szerint a bírónők a választójogi eltiltást két évre csökkenthetik, ezzel formálisan lehetővé téve Le Pen jelöltségét. Ha azonban a fő büntetés mértéke nem csökken, Le Pennek egy évig elektronikus bokabilincset kellene viselnie. A jogi végzettséggel is rendelkező politikus szerint senki sem tudja előre megjósolni, hogyan dönt a bíróság – a fellebbviteli eljárás során ugyanakkor nem sikerült felmentő dokumentumokat benyújtania vagy tanúkat állítania.
Ha Le Pen mégsem indul, szabad kezet szeretne adni Bardellának a kampányban. „Nem tudom elképzelni, hogy gyámi szerepet vállaljak" – jelentette ki, ezzel szembemenve saját pártszóvivőjének korábbi kijelentésével, mely szerint Le Pen valamiféle gyámként maradna Bardella mellett. Le Pen felidézte, hogy amikor ő lett új pártelnök, édesapja minden döntésébe beleszólt. „Ezt nem fogom megtenni Jordannal" – mondta.
Bardella az elmúlt hónapokban gazdasági irányváltást vázolt fel, és szövetséget szorgalmaz a polgári jobboldallal. Baráti kapcsolatot ápol Nicolas Sarkozyval, akit Le Pen nem kedvel; a börtönben írt könyvében a korábbi jobbközép elnök elismerően emlékezik meg Bardelláról. Sarkozy le akarja bontani a politikai válaszfalakat, és Bardellában egy középjobb unió úttörőjét látja – a két politikus rendszeresen találkozik.
Bardellára ugyanakkor jogi kellemetlenségek is várhatnak. A hét elején Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban lakásokat és üzlethelyiségeket kutattak át. A nyomozás elsősorban a francia kommunikációs vállalkozó, Paul-Alexandre Martin ellen irányul, aki évek óta dolgozik az RN-nek, és állítólag megbízásokat kapott Bardellától is, amikor az utóbbi Brüsszelben az ID-frakció alelnöke volt. Le Pen felháborodottan reagált, szerinte a házkutatások nem véletlenek, hanem egyértelműen Bardella politikai megterhelését célozzák. Bardella az X platformon azt írta: „Nincs semmi szégyellnivalónk, és ezt bizonyítani is fogjuk."