Titkosszolgálati árnyék a Tisza Párt felett

A 2026-os magyarországi parlamenti választás után is ott lebeg a magyar belpolitika felett a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció árnya. Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori kiemelt nyomozója nyilvánosságra hozta, hogyan próbálták a rendőrséget hamis indokkal rávenni arra, hogy gyermekpornográfia gyanújával csapjanak le két, a párthoz köthető informatikusra. Az egyikük a Gundalf néven ismert fiatal szakember, a másik Buddha. A házkutatások során semmilyen releváns bizonyíték nem került elő, ám az ügy messze túlmutat egy egyszerű rendőri tévedésen. Szabó Bence szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomást gyakorolt a nyomozókra. A cél az volt, hogy beszervezzék vagy kompromittálják a Tisza informatikai rendszerét kezelő szakembereket, esetleg bedöntsék a párt technikai hátterét a választások előtt. Dokumentumok és belső beszélgetések alapján egy jól szervezett művelet bontakozott ki, ahol ismeretlen figurák – köztük egy „Henry” vagy „V. E.” néven futó személy – próbáltak pénzzel és fenyegetéssel befolyásolni a tiszásokat. Gundalfot állítólag milliókkal próbálták megvesztegetni, hogy belső információkat adjon ki vagy szabotálja a rendszert. A történet 2025 nyarán kezdődött, amikor a Tisza Párt erősödése fenyegette a korábbi hatalmi struktúrákat. A Direkt36 oknyomozó munkája alapján a nyomozók hamar rájöttek, hogy nem valódi bűnügyről van szó, hanem politikai megrendelésről. Szabó Bence arccal és névvel állt a nyilvánosság elé, ami ritka bátorság a magyar közszolgálatban. Ő maga is részt vett a házkutatásban, de kollégáival együtt szembesült azzal, hogy a titkosszolgálat beavatkozik a rendőri munkába. A gyermekporno gyanú hamar elpárolgott, helyette haditechnikai eszközökre hivatkozva folytatódott az eljárás. A választások után, amikor a Tisza Párt győztesen került ki, és Magyar Péter alakított kormányt, az ügyészség is mozgásba lendült. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész elrendelte a kivizsgálást, ám a folyamat lassú. Áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészséghez került az ügy, de azóta sem született áttörés. Sokan kételkednek abban, hogy a régi struktúrák önmagukat vizsgálva érdemi eredményt hoznak. A legfőbb ügyész pozíciója egyébként is ingatag: belső feszültségek és az aranykonvoj-ügy miatt már a szervezeten belül is kérdőjelezik meg a vezetését. Gundalf és Buddha ügye rávilágít a korábbi rendszer módszereire. Nemcsak adatgyűjtésről vagy megfigyelésről volt szó, hanem aktív bomlasztásról. A Tisza Párt belső kommunikációját, választási felkészülését akarták aláásni. Kocsis Máté és más fideszes politikusok ukrán vagy külföldi befolyásra hivatkoztak, ám a bizonyítékok inkább a hazai titkosszolgálatok irányába mutatnak. Rogán Antal felügyelete alá tartozó hivatalok kerültek reflektorfénybe. A nyomozás jelenlegi állása szerint hivatali visszaélés gyanúja miatt folyik eljárás. Szabó Bence nyilatkozatai alapján egy miniszteri vagy államtitkári szintű irányítás is elképzelhető. A fiatal informatikusok élete felborult: házkutatások, eljárások, munkahelyvesztés. Gundalf később nyilvánosságra került interjúkban erősítette meg a nyomozó állításait, és részletezte, hogyan próbálták rávenni az együttműködésre. Ez az ügy nem elszigetelt eset. A korábbi években több hasonló jelzés érkezett titkosszolgálati visszaélésekről, ellenzéki politikusok megfigyeléséről. A Tisza győzelme után a Tisztítótűz művelet részeként ígérték a teljes átvilágítást, ám a gyakorlatban a régi ügyészek és hivatalnokok még mindig kulcspozíciókban vannak. Nagy Gábor Bálint nem mutatott hajlandóságot radikális tisztogatásra, ami miatt Magyar Péter oldaláról is bírálatok érik. A Gundalf-ügy részletei sok kérdést vetnek fel a magyar demokrácia állapotáról. Hogyan lehetséges, hogy állami szerveket használnak fel politikai ellenfelek ellehetetlenítésére? Miért nem történt azonnali vizsgálat a választások előtt? És főként: lesz-e valódi felelősségre vonás, vagy ismét elsikkad az ügy a bürokrácia útvesztőjében? Szabó Bence sorsa is tanulságos. A százados leszerelt, jogi költségekkel küzd, de a nyilvánosság előtt tartja a témát. Kollégái szerint sokan tudtak a nyomásgyakorlásról, de kevesen mertek szólni. Ez mutatja, mennyire mélyen gyökerezik a félelem a rendszerben. A Tisza kormányzásának egyik legfontosabb feladata a titkosszolgálatok és az ügyészség reformja. Ha ez az ügy valóban politikai megrendelésre indult, akkor az a diktatúra eszköze volt. A vizsgálat eredménye eldöntheti, hogy valóban új korszak kezdődött-e, vagy a régi árnyak tovább kísértik a magyar politikát. A közvélemény figyelemmel kíséri, és egyre többen követelik a teljes átláthatóságot.