Arany Oroszlánnal jutalmazták George Clooneyt

A velencei képzőművészeti és kulturális intézmény, a Biennale hivatalos sajtóközleményben hozta nyilvánosságra, hogy a nemzetközi zsűri és a fesztivál vezetése idén George Clooney részére ítélte oda a nívós életműdíjat. A hetvenkilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Velencei Nemzetközi Filmfesztivál idén szeptember 2. és 12. között várja a mozgókép rajongóit és a szakma krémjét a Lido szigetén. Az amerikai filmművészet egyik legmeghatározóbb alakja a hírre reagálva elmondta, hogy a döntés rendkívüli megtiszteltetést jelent számára, hiszen Velence városa és maga a fesztivál mindig is kiemelt helyet foglalt el a szívében. Felidézte a korábbi években ott megélt felejthetetlen pillanatokat, és megerősítette azt a véleményét, miszerint a Lido a világ abszolút első számú filmes találkozóhelye. Tréfásan hozzátette, az elismerés valószínűleg annak a jele, hogy eljárt felette az idő, de ezt a tényt emelt fővel és örömmel fogadja el.

Alberto Barbera fesztiváligazgató részletes szakmai indoklásában karizmatikus művészként jellemezte a díjazottat, aki hűen követte belső elhívatását, és a kortárs filmművészet egyik legfényesebb, legsokoldalúbb karrierjét építette fel az elmúlt évtizedekben. Az igazgató kiemelte, hogy a színész kivételes képességgel kelti életre a legkülönbözőbb karaktereket, amelyek a kezei között minden esetben hitelesek, könnyen megközelíthetők és mélyen emberiek maradnak. A méltatás szerint a művészben tökéletesen ötvöződik a klasszikus, régi vágású hollywoodi csillogás a modern kor társadalmi érzékenységével, valamint a filmes műfajok közötti bámulatos átjárhatósággal. Ez a sokrétűség tette őt a globális filmipar egyik legismertebb és legelismertebb ikonjává, aki pályafutása során már két Oscar-díjat és számos egyéb rangos trófeát gyűjtött be. Clooney pályájában az áttörést a kilencvenes évek közepén bemutatott Vészhelyzet című kórházi drámasorozat hozta meg, amelyben Douglas Ross gyermekorvos megformálásával nők millióinak szívét rabolta el, és egy csapásra az érdeklődés középpontjába került. A televíziós sikerek után a fókusz gyorsan áttevődött a nagyszabású mozifilmekre. A kilencvenes évek végén olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Steven Soderbergh vagy a Coen testvérek, akik felismerték, hogy a vonzó külső mögött komoly drámai és komikusi vénával megáldott színész rejlik. Az Mint a kámfor és az Ó, testvér, merre vagy? című alkotások bebizonyították, hogy a főszereplő képes elszakadni a szépfiú skatulyájától, és bonyolultabb, szatirikusabb figurákat is nagy biztonsággal formál meg.

A színészi sikerek betetőzését a szakma és a közönség részéről az Ocean’s-trilógia jelentette, amelyben Danny Ocean karakterét alakítva a modern és laza elegancia szimbólumává vált. Ez a széria nemcsak hatalmas anyagi sikert hozott, hanem megalapozta azt a produceri hátteret is, amely lehetővé tette a kockázatosabb, művészileg ambiciózusabb projektek finanszírozását. A produceri és színészi munka csúcspontját a 2005-ös Sziriana című politikai thriller jelentette, amelyért a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat vehette át, miután a szerep kedvéért jelentős fizikai átalakuláson ment keresztül, teljesen hitelessé téve a megfáradt, kiégett CIA-ügynök alakját.

A művészi pálya igazi mélységét a rendezői tevékenység adja meg, amely az alkotó intellektuális és társadalomkritikus énjét tükrözi. Rendezői bemutatkozása, az Egy veszedelmes elme vallomásai után a 2005-ben bemutatott Jó éjszakát, és sok szerencsét! című fekete-fehér dráma végérvényesen beírta a nevét a legfontosabb kortárs direktorok közé. A film, amely az ötvenes évek McCarthy-féle kommunista boszorkányüldözéseit és a bátor televíziós újságírás felelősségét mutatta be, hat Oscar-jelölést kapott, köztük a legjobb rendezésért és a legjobb eredeti forgatókönyvért járó kategóriákban. Ezzel a művel bizonyította, hogy nem fél a kényelmetlen történelmi és politikai témáktól, és elkötelezett a demokratikus alapértékek és a sajtószabadság védelme mellett. Későbbi rendezései, mint A március idusa vagy a Műkincsvadászok, szintén a hatalom, a morál és a művészet védelmének kérdésköreit járták körül, sokatmondó képet festve az emberi természet dilemmáiról.

A produceri tevékenység szintén kiemelkedő fejezete a munkásságnak. A Ben Affleck által rendezett Az Argo-akció című film producereként 2013-ban a legjobb filmnek járó Oscar-díjat is átvehette, ami jól mutatja a kiváló arányérzéket a forgatókönyvek kiválasztásában és a tehetségek támogatásában. A filmgyártás területén végzett háttérmunkája révén számos olyan független és kis költségvetésű alkotás valósulhatott meg, amelyek a hagyományos stúdiórendszerben nem kaptak volna zöld utat. A szakmai tevékenységen túl a művész humanitárius szerepvállalása is közismert. Az Egyesült Nemzetek Szervezete békenagyköveteként éveken át aktívan dolgozott a dárfúri konfliktus békés megoldásáért, humanitárius segélyeket szervezett, és politikai nyomást gyakorolt a nemzetközi döntéshozókra a tömeges erőszak megállítása érdekében.

Olaszországhoz és különösen Velencéhez fűződő viszonya mélyen személyes és sokrétű. Évtizedek óta birtokol egy luxusvillát a Comói-tó partján, amely az európai bázisává vált, és ahol rendszeresen lát vendégül nemzetközi hírességeket, politikusokat és művészeket. Ez a kötődés még szorosabbá vált, amikor 2014-ben Velencében, a Canal Grande partján fekvő történelmi palotában vette feleségül Amal Alamuddin nemzetközi jogászt. Az esküvő napokon át lázban tartotta a világot és a várost, szimbolikusan is összekötve életét az olasz kultúrával és környezettel. A velencei filmfesztiválra szinte minden alkalommal hazatérő vendégként érkezik, ahol a helyi közönség és a sajtó képviselői kitörő lelkesedéssel fogadják az érkezését.

A most odaítélt Arany Oroszlán-életműdíj elismeri a múltbeli sikereket, miközben kijelöli a művész helyét az egyetemes filmtörténetben. Az idei fesztivál látogatói a díjátadó ceremónián egy olyan alkotót ünnepelhetnek, aki képes volt egyensúlyt teremteni a szórakoztatóipar elvárásai és a komoly művészi tartalom között. George Clooney életműve hivatkozási pontként szolgál a jövő színész-rendező generációi számára, bemutatva, hogyan válhat valaki a globális népszerűség csúcsán is felelős, gondolkodó és értékteremtő művésszé. A szeptemberi gála így nem egy lezárt életmű tiszteletadása lesz, sokkal inkább egy folyamatosan megújulni képes, az alkotói energiáit harminc év után is megőrző művész ünneplése a világ legszebb filmes kulisszái között.