Pénzügyi satuba foghatja Brüsszel a radikális jobboldalt

Az Európai Parlament falai között lezajlott szavazás új fejezetet nyitott az uniós intézmények és a kontinensen megerősödő radikális jobboldali erők konfliktusában. A képviselők nagy többséggel utat engedtek annak az átfogó ellenőrzési eljárásnak, amely a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) nevű európai pártcsaládot hivatott átvilágítani. A strasbourgi plenáris ülésen négyszáztizennégy igen szavazattal, kétszázhuszonnégy nem ellenében és tizennyolc tartózkodás mellett elfogadott indítvány közvetlen egzisztenciális fenyegetést jelent a Berlinben bejegyzett ernyőszervezetre nézve. Az illetékes hatóságok feladata annak tisztázása, hogy a szövetségbe tömörült nemzeti pártok hivatalos programjai, képviselőik nyilvános megnyilatkozásai összeegyeztethetők-e az Európai Unió alapokmányaiban rögzített értékekkel. Amennyiben a vizsgálat jogsértést állapít meg, a formáció elveszítheti európai politikai párt státuszát, ami a működéséhez szükséges közösségi források azonnali és teljes befagyasztását vonja maga után. Ez a lépés mérföldkő az uniós jogalkalmazásban, mivel ez az első olyan eljárás a felügyeleti szerv történetében, amely kifejezetten az ideológiai és elvi alapértékek tiszteletben tartását kéri számon egy bejegyzett politikai tömörülésen.

A jogi procedúra középpontjában álló ESN nem azonos az Európai Parlamentben azonos néven működő képviselőcsoporttal, hanem egy európai szintű jogi személyiséggel rendelkező pártcsalád, amely több nemzeti pártot tömörít közös platformba. A szervezetet a németországi Alternatíva Németországért (AfD) alapította társaival, és a német fővárosban alakította ki adminisztratív központját. A szövetség tagjai között található a lengyel Új Remény, valamint a nyíltan oroszbarát politikát folytató bulgáriai Újjászületés párt is. Az ilyen típusú európai pártok a parlamenti frakcióktól függetlenül működnek, és tevékenységüket az európai politikai pártokat és alapítványokat felügyelő hatóság ellenőrzi. A közösségi költségvetésből származó adófizetői pénzek elosztása szigorú szabályokhoz kötött, a Szuverén Nemzetek Európája számára megítélt maximális támogatási keret megközelíti a kétmillió eurót. A finanszírozás feltételei a közelmúltban szigorodtak, a támogatások folyósításának kötelező előírása az uniós szerződésekben lefektetett alapelvek, így az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és a kisebbségek védelmének garantálása.

A felügyeleti hatóság aggályai nem elméleti síkon fogalmazódtak meg, hanem konkrét bírósági ítéleteken és politikai állásfoglalásokon alapulnak. A hatóság hivatalos jelzésében hivatkozik a Kölni Közigazgatási Bíróság korábbi határozatára, amely az AfD működését elemezte. A német igazságszolgáltatás kimondta, hogy a párt programjának bizonyos elemei, valamint vezető tisztségviselőinek tevékenysége nem egyeztethető össze az emberi méltóság és a vallásszabadság alkotmányos elveivel. Az uniós hatóság emellett részletes dokumentációt állított össze az ESN tagszervezeteihez tartozó politikusok közösségi médiafelületeken közzétett bejegyzéseiből, amelyek bizonyos társadalmi csoportok és kisebbségek ellen irányulnak. Különösen súlyos megítélés alá esik a bolgár tagszervezet tevékenysége, amelynek esetében a hatóság vizsgálja a Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette kormányzathoz fűződő szoros politikai és informális kapcsolatokat, amely az európai biztonsági érdekek szempontjából is aggályos.

Az eljárás menetrendje pontosan szabályozott, bár a végkimenetel időpontját a hatóság nem tudja előre jelezni. A vizsgálat megindításáról szóló értesítés kézbesítése után az érintett pártcsalád lehetőséget kap a hivatalos állásfoglalás megtételére, és jogában áll korrekciós intézkedéseket végrehajtani a kifogásolt területeken, amire harminc nap áll rendelkezésre. Ezt követően egy független személyiségekből álló különleges bizottság kap két hónapos határidőt arra, hogy elkészítse részletes szakértői véleményét az ügyben. A felügyeleti szerv csak ezen értékelés birtokában hozhatja meg végleges döntését a párt státuszának és finanszírozásának megszüntetéséről. A határozat ellen az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa három hónapon belül emelhet kifogást, így a jogi csatározások akár a jövő év elejéig is elhúzódhatnak.

A feszültség nem korlátozódik a radikális jobboldalra, a folyamatok komoly belső törésvonalakat hoztak felszínre a mérsékelt konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártban (EVP) is. A Manfred Weber által irányított néppárti frakció egyre több bírálatot kap a liberális és baloldali képviselőktől, amiért bizonyos szavazások során együttműködik a jobboldali radikális formációkkal. A bírálók szerint ez a stratégia veszélyezteti az európai integráció stabilitását és fellazítja a hagyományos politikai karantént a szélsőségesek körül. A néppárti vezetés ugyanakkor azzal védekezik, hogy a pragmatikus politizálás és a választói akarat tiszteletben tartása megköveteli a párbeszédet, amennyiben az a kontinens gazdasági érdekeit szolgálja.

A háttérben zajló geopolitikai játszmák összetettségét mutatja, hogy Peking is feszülten követi az európai jobboldal strukturális átalakulását. Wang Yi kínai külügyminiszter az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Kaja Kallas észt politikussal folytatott megbeszélésén zárt ajtók mögött kifejtette, hogy a nyugati szövetségi rendszerek belső meggyengülése vagy egy esetleges orosz politikai kudarc gyökeresen átalakítaná a globális erőteret. A pekingi elemzések szerint ha az orosz kormányzat pozíciói megrendülnek a háború következtében, Washington minden geopolitikai és katonai erőforrását a Kínai Népköztársaság elszigetelésére fogja fordítani az indo-csendes-óceáni térségben. Ezért Kína számára létfontosságú az európai politikai paletta azon szereplőinek megerősödése, amelyek nyitottak a többpólusú világrend koncepciójára és ellenzik a transzatlanti kapcsolatok további mélyítését.

Bár a Szuverén Nemzetek Európája pártcsalád hivatalos nyilatkozataiban visszautasítja a vádakat, és az eljárást a politikai konkurencia lejárató kampányának nevezi, a pénzügyi támogatások elvesztése bénító csapást mérhet a szervezet működésére. A kétmillió eurós uniós keret megvonása ellehetetlenítené a berlini központ fenntartását, a nemzetközi konferenciák szervezését és a közös kampányanyagok gyártását. Az eljárás kimenetele iránymutató lesz a jövőre nézve, hiszen meghatározza, hogy az Európai Unió képes-e hatékony jogi és pénzügyi eszközökkel megvédeni saját intézményrendszerét a belső átrendeződési folyamatokkal szemben.