Az AI-boom menti meg a világgazdaságot a háborútól

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb gazdasági előrejelzése szerint a világgazdaság a vártnál jóval nagyobb ellenállást tanúsít a Közel-Keleten zajló súlyos geopolitikai krízissel szemben. Bár a feszültségek és a katonai konfliktusok komoly ellenszelet jelentenek a globális piacok számára, a technológiai szektorban, különösen a mesterséges intelligencia (MI) területén végrehajtott masszív beruházások, valamint az ezekhez kapcsolódó termelékenységnövekedés hatékonyan ellensúlyozzák a negatív folyamatokat. A washingtoni székhelyű pénzintézet elemzése pontosan azon a napon látott napvilágot, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Iránnal kötött tűzszünet végét, így a prognózisok még a legújabb katonai eszkaláció közvetlen hatásai előtt készültek. A vészjósló geopolitikai forgatókönyvek dacára az IMF szakértői megállapították, hogy a globális gazdasági rendszer egészét tekintve a korábban rettegett sokkhatásoknál lényegesen stabilabb maradt, a növekedési motorok nem álltak le, csupán átalakultak.

A számok szintjén ez azt jelenti, hogy a globális bruttó hazai termék (GDP) várhatóan 3 százalékkal bővül az idei évben, ami némileg elmarad a megelőző két esztendőben mért 3,5 százalékos növekedési ütemtől. Ez az érték teljes mértékben megegyezik a szervezet tavaszi, áprilisi várakozásaival, jelezve a stabilitást. Ugyanakkor a globális inflációs mutatók terén kedvezőtlenebb folyamatok látszanak, a fogyasztói árak emelkedési üteme a tavalyi 4,1 százalékról idén várhatóan 4,7 százalékra ugrik. A pénzügyi szervezet elemzői a viszonylag kedvező gazdasági teljesítményt két fő tényezőre vezetik vissza. Egyrészt a fosszilis energiahordozók, különösen a szénhidrogének részaránya folyamatosan csökken a globális energiamixben, ami mérsékli a kitettséget, másrészt egyes országokban a belső kereslet rendkívül dinamikus maradt, amit a célzott állami gazdaságpolitikai intézkedések és szubvenciók is hatékonyan támogattak.

A kőolaj világpiaci ára a várakozások szerint hordónként átlagosan 78 dolláros szinten alakul az év hátralévő részében. Ez az érték nagyjából 25 százalékkal magasabb, mint az amerikai és izraeli erők Irán elleni katonai offenzívájának februári kezdete előtt tapasztalt árszint, azonban lényegesen elmarad az IMF áprilisi prognózisában szereplő 82 dolláros sokkhatású várakozástól. A washingtoni elemzők ugyanakkor rámutatnak, hogy az üzemanyagárak növekedése egyáltalán nem homogén módon jelentkezik a világ különböző pontjain. Dokumentálható, hogy míg az ázsiai kontinensen az üzemanyagok ára átlagosan 30 százalékkal emelkedett a benzinkutakon, addig Latin-Amerikában ez a növekedés csupán 15 százalékos volt. Az általános infláció, amely az energiaárak mellett az élelmiszerek drágulását is magában foglalja, tavasz óta ismét növekedési pályára állt, amire a megelőző két évben nem volt példa a nemzetközi piacokon.

A gazdasági növekedés terén néhány olyan ázsiai állam produkált látványos meglepetést az év első felében, amelyek egyébként szinte teljes mértékben a külföldi szénhidrogén-behozatalra utaltak. Tajvan, Dél-Korea, Thaiföld és Malajzia gazdasági teljesítménye messze felülmúlta a nemzetközi elemzőházak korábbi várakozásait. Ezek az országok a globális technológiai ellátási lánc központjai, az adatközpontokban és az MI-alkalmazásokban használt elektronikus chapek, félvezetők és memóriamodulok legfőbb előállítói. Ezen államok évesített gazdasági növekedése az első negyedévben átlagosan 4,4 százalékponttal haladta meg a tavaszi előrejelzéseket. Az érintett régió vállalatai elképesztő pénzügyi sikerekről számolnak be. A dél-koreai Samsung Electronics a nyár közepén közzétett hivatalos gyorsjelentésében jelezte, hogy az évesített árbevétele a második negyedévben 129 százalékkal növekedett, ami a tech szektor történetében is ritka teljesítmény.

Európában Németország nyújtotta a leginkább váratlan teljesítményt, a német GDP-bővülés ugyanis elérte az 1,4 százalékot, ami kétszerese az előzetesen kalkulált értéknek. A német gazdaságot a védelmi iparra és a kritikus infrastruktúra-fejlesztésekre fordított masszív, rendkívüli állami kiadások mentették meg a recessziótól. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a Valutaalap fenntartotta a 2,3 százalékos növekedési prognózist, az euróövezet kilátásait viszont kénytelen volt némileg rontani. Az eurózóna várható növekedését 0,9 százalékra csökkentették, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az áprilisi várakozásoknál. A visszaesésért elsősorban Írország gyenge gazdasági mutatói, valamint a tartósan magas európai energiaárak iparromboló hatásai felelősek. A Perzsa-öböl menti olajtermelő államok közül a háborús cselekmények közvetlen gazdasági következményeit Irak, Kuvait és Katar sínyli meg a legjobban, ezekben az országokban a gazdasági aktivitás zsugorodása várható. A térségben Szaúd-Arábia bizonyul a leginkább válságállónak, mivel az ország az elmúlt években diverzifikálta az exportútvonalait, így a szaúdi GDP idén 1,7 százalékkal emelkedhet.

A globális adatközpont-boom és az MI-technológia térnyerése strukturális változásokat indított el a nehéziparban és a hagyományos gazdasági ágazatokban is. A chipgyártáshoz szükséges speciális alapanyagok, a magas tisztaságú vegyi anyagok, valamint a gyártósorok üzemeltetéséhez szükséges precíziós gépek iránti kereslet globális szinten valóságos beruházási hullámot indított el. Ez a folyamat még a hagyományos európai ipari szereplők számára is új piacokat nyitott meg, amelyek a beszállítói láncokon keresztül kapcsolódnak az ázsiai technológiai óriásokhoz. Az energiaigényes beruházások és az adatközpontok villamosenergia-szükséglete ugyanakkor újabb nyomást gyakorol a globális energetikai hálózatokra, ami szükségessé teszi a megújuló energiaforrások még gyorsabb integrációját, megerősítve az IMF azon megállapítását, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatósága egyre inkább elszakad a hagyományos fosszilis energiahordozóktól.