Európa lángol a harmadik gyilkos hőhullámtól

A meteorológiai mérések kezdete óta nem tapasztalt terhelés éri az európai kontinens nyugati felét, ahol egy stabilan rögzült légköri képződmény, hőkupola határozza meg a mindennapokat. Franciaország területét olyan nagykiterjedésű anticiklon uralja a közeli Atlanti-óceán felett, amely valóságos pajzsként ver vissza minden hűvösebb légtömeget vagy csapadékot hozó frontot. Ez a tartós blokád megakadályozza a légkör természetes öntisztulását és hűlését, így a meleg napok óta folyamatosan halmozódik a felszín közelében. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a dél-franciaországi régiókban egymás után dőlnek meg a történelmi csúcsok. Cahors településen 41,4 Celsius-fokot, míg Angoulême városában 41,3 fokot regisztráltak a műszerek. Marseille-Marignane mérőállomásán a mérések 1921-es megkezdése óta most első ízben mértek 40,5 fokos hőséget, miközben Hérault megyében, Moules-et-Baucels területén a csúcshőmérséklet elérte a 43 fokot. A szakemberek előrejelzései szerint a déli területeken koncentrálódó forróság a hét második felében, különösen a hétvégén és a jövő hét elején északkeleti irányba mozdul el, kiterjesztve a krízisövezetet.

A helyzetet tovább súlyosbítja egy újabb légköri jelenség, egy úgynevezett hidegörvény, amely az Ibériai-félsziget térségében helyezkedett el. Ez a képződmény sajátos pumpaként működik, amely közvetlenül a szubszaharai övezetből szívja fel és szállítja a forró, száraz afrikai légtömegeket egyenesen a kontinens belseje felé. Ennek következtében a jövő hétfői és keddi napokon további extrém csúcsértékek várhatók, és a meteorológusok egyelőre nem látják a jelenlegi hőhullám végét. A hatóságok hetvenkét megyére adtak ki legmagasabb fokú, narancssárga riasztást, figyelmeztetve a lakosságot, hogy Occitanie régióban és a Garonne folyó völgyében a hőmérők higányszála tartósan 40 és 43 fok között mozog majd. Adrien Thomas, a La Chaîne Météo hálózat szakértője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi értékek még a legmelegebb nyári hónapnak számító júliusban is 12-14 fokkal haladják meg az elmúlt harminc év átlagát. A normál időszaki középérték délen 27-28 fok, míg északon 25-26 fok körül alakulna, így a harmincöt fok feletti tartós meleg önmagában is rendkívülinek tekinthető.

A klímakutatók elemzései szerint a globális felmelegedés közvetlen hatással van a meteorológiai rendszerek ilyen jellegű stagnálására. Cyril Wuest meteorológus rámutatott, hogy a jelenség hátterében a különböző szélességi körök közötti hőmérsékleti különbség radikális csökkenése áll. Mivel a sarkvidéki területek lényegesen gyorsabb ütemben melegszenek, mint a földgolyó többi része, a sarkok és a trópusok közötti hőmérsékleti kontraszt fokozatosan elmosódik. Ez a folyamat lelassítja a nyugatról keletre tartó, nagy magasságban fújó futóáramlásokat, az úgynevezett jet stream szeleket, amelyek emiatt hullámzó mozgásba kezdenek. Ennek közvetlen következménye, hogy az anticiklonok és a ciklonok hosszú napokra, sőt hetekre ugyanazon régiók felett ragadnak, állandósítva a szélsőséges időjárási helyzeteket.

A hőség és a csapadék teljes hiánya miatt a talajszárazság általános méreteket öltött a térségben. A Météo-France hivatalos adatai szerint a talaj felső rétegei még a rendkívüli aszályról ismert 2022-es vagy a tavalyi esztendő azonos időszakához képest is lényegesen szárazabbak, és megközelítik a valaha mért negatív rekordokat. A szárazság közvetlen következményeként ötvennégy megyében minősítették magas vagy nagyon magas fokozatúvá az erdőtüzek kockázatát. A lángok megfékezésére tűzoltók százait kellett mozgósítani, és a védekezés már emberéleteket is követelt. Savoie térségében egy huszonkét éves önkéntes tűzoltó vesztette életét, akit oltás közben egy lezuhanó sziklatömb sodort el. A Pireneusok keleti vonulatainál a lángok már több mint ötezer hektárnyi fás és bokros területet pusztítottak el. Pierre Regnault de la Mothe körzeti prefektus tájékoztatása szerint a helyzetet továbbra sem sikerült stabilizálni, mivel a feltámadó északnyugati szél, a tramontana folyamatosan újragyújtja a gócokat.

A felszín alatti vízkészletek állapota szintén drámai módon romlott a hetek óta tartó hőségben. A Földtani és Bányászati Kutatóhivatal, a BRGM mérései szerint a megfigyelőpontok felénél a vízszint jóval a kritikus átlagérték alatt van. David Ratheau, a hivatal hidrogeológusa kiemelte, hogy a helyzet jelenleg a Limousin régióban a leginkább aggasztó, ahol a megfigyelőállomások kilencvenhárom százalékán mértek a normálisnál alacsonyabb szinteket, mivel a területen április óta egyáltalán nem hullott érdemi csapadék. Az előttünk álló nyári időszakra vonatkozó előrejelzések hetven százalékos valószínűséggel jósolják az átlagosnál melegebb időjárás folytatódását, miközben a csapadék visszatérésének időpontját a teljes bizonytalanság övezi. Az infrastruktúra és a lakosság ellátásának biztonsága így a következő hetekben is komoly kihívások előtt áll.